A májusi fagyosszentek: Pongrác,Szervác, Bonifác. Mindhárom -ác vértanú volt, állítólag  –az egyház ugyanis törölte őket  a szentek sorából, merthogy könnyen lehet, nem voltak valós személyek.

A napjaik május 12., 13., 14.

A fagyosszentek közé  sorolható még Orbán (május 25.) is. Az Ipoly mentén a néphagyomány Zsófia-naptól (május 15.) is fagyot várt.

A tapasztalat azt mutatja, hogy ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor még fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. A gazdák nagyon féltek ezektől a napoktól. A termés elvesztésétől való szorongás olyan erős volt, hogy Pongrác,Szervác, Bonifác kultuszának semmi nyoma sincs néphagyományaink között. Még, szoborállítással sem remélték, hogy jóindulatuk megnyerhető.

A képen elfagyott cseresznye  látható.

Bár lehűlés máskor is előfordul, a zsenge növényzet ilyenkor sínyli meg legjobban a fagyot. Védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek. Az alábbi népi rigmus is erre szólít fel:
” Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek,
Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!”
Elővigyázatosságból az olyan  kényes egynyári zöldségeket, mint például az  uborka bab, paradicsom, paprika, csak a fagyosszentek után ültették el.

Egy népi magyarázat szerint „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért  mérgesek ránk és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket”.

Szervác püspökről az járja, hogy szabadban lévő sírját soha nem lepte be a hó.

 Kedves magyar legendájuk  szerint az -ácok  névünnepükön saját ruhájukkal szegény betegeket takartak be, így ők fagytak meg a szokatlan hidegben.
A naphoz időjóslatok is kapcsolódtak: úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható.

Ha szép idő van akkor mondják: Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz.

Ezt is mondják: Pongrác napi eső. Zöldül már a mező.

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fagyosszentek

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/fagyosszentek_pongrac_szervac_bonifac

http://www.rfmlib.hu/gyerek/node/1424

http://www.rfmlib.hu/gyerek/node/1424

Közélet

A fehér akác Észak- Amerikából származó, de hazánkban már teljesen meghonosodott fafaj. Kertekben, ligetekben, útszéleken megtalálható, de erdőket is alkot.

Levelei páratlanul szárnyaltak. Fehér, pillangós virágai lecsüngő fürtökben állnak. Mikor ezek nyílnak, az akácerdő méhek döngicsélésétől hangos. A kitűnő az akácméz Magyarország egyik legjobb mézelő növénye, megtermelt méze jelentős export termék. Az akác méze világos, áttetsző, nem hajlamos a kristályosodásra.

Mivel a virágzás az ország déli részétől észak felé haladva időben eltolódik, a vándorméhészeknek lehetőségük adódik ezt kihasználva, akár 6-8 héten át is akácról gyűjtetni a mézet.

Virága gyógynövény, mely nyersen is ehető.

Nézzük mit játszhatunk akáclevéllel:

Jóslás akáclevéllel:

Közismert ez a játékos jóslás, sok hozzá tartozó mondóka létezik. Alulról kezdjük a levelek tépkedését, minden szóra egyet kell lépni: „ Élek, halok, Szántok, vetek.”

Ezt addig kell ismételgetni, amíg még van levél. A csúcson levő levél legyen az utolsó.

Ugyanez a „ tennivaló” ezzel a mondókával is: Szeret, szívből, igazán, nem, megcsal, megcsókol, feleségül vesz.”

Meg:

„ Szeret, nem szeret, szívből, igazán, igazán.” Ez egy igen optimista variáció, lévén kettő IGAZÁN  benne.

Mire gyógyír a fehér akác?

Köhögés, hurut, görcsoldó, enyhe hashajtó, gyomorsavtúltengés, székrekedés, gyomor- és bélfekély. A virágtea köhögéscsillapító, enyhe hashajtó, a túlzott gyomorsavképződést gátló.

Az akác virágából készült teát a népi gyógyászat meghűléses betegségeknél köhögéscsillapítóként alkalmazza. Kellemes aromája miatt szörpöt is készítenek belőle. Manapság az illatszeripar is használja. Az akácvirág pálinka igazán különlegesség.

Akácvirág eledel?
A fehér akác ehető, édes íze miatt gyerekkorom egyik kedvenc fáról szedett csemegéje volt.

A legismertebb elkészítése a bundázott akácvirág, amely a palacsintatésztába mártott, s forró olajban kisütött virágfürtöket jelenti. Az így elkészült bundás virágzatot porcukorral meghintve fogyasztjuk. A rántott hús jellegűen bepanírozott, majd kisütött virágfürtök köretként szolgálhatnak valami könnyű hús mellé. A virágocskákat salátába is keverhetjük, mézes öntet való hozzá.

A virágzó akác, a mézzel édesített krémek ékessége lehet.

Az akácvirág tartósítására remek módszer a kandírozás

Ehhez az akácvirágot laza habbá vert tojásfehérjébe kell mártani. Alaposan le kell rázogatni.

Ezután a  fürtöket a száruknál fogva tartva  porcukrot kell szitálni rá.

Végül a virágokat egy sütőpapírral bélelt, porcukorral behintett tepsibe tesszük.  Újabb réteg porcukor kerül rá Ha nincs meleg, napos idő, akkor  langyos  sütőben 4 óráig szárítsuk, közben időnként átmozgatva a virágokat.

Az akácszörp így is készülhet: Kilónyi  akácvirágfürt, 10 l víz, 5 citrom,3 kg cukor egy csomag citromsav, és egy kávéskanál szalicil kell hozzá. A fürtöket megmossuk, aztán beletesszük a vízbe, a tetejére szórjuk a karikára vágott citromot, cukrot,citromsavat. Két nap múlva leszűrjük, belekeverjük a szalicilt, és üvegekbe töltjük. KÉSZ! Pofonnál is egyszerűbb, nem?

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Akac.jpg&filetimestamp=20090217194623

http://www.egeszsegtukor.hu/gyogynoveny-lexikon/akac-feher.html

http://szepkertek.hu/eheto-akacvirag#.UahSHtgRSf0

http://www.veszprem.erdoinfo.com/Fafajok/a.htm

Nagy Mari-Vidák István: Fűben, fában játék  Planétás Kiadó 1998

Gyógynövényekkel a visszerek ellen: a vénatágulatok, felületes visszérgyulladások zavaróak, fájdalmasak. Tágult visszerekre, visszérgyulladásra számos gyógynövényt használhatunk. Többükben gyógyszerekkel azonos hatóanyagok találhatóak természetes formában. Nyilván nem azt mondom, hogy kerüljük az orvost, de tapasztalatból mondom, hogy a gyógynövények  természetes segítőink.

Vadgesztenye

A népi gyógyászat már évszázadok óta használja a vadgesztenyét visszér gyógyítására, mivel  gátolja a vizesedést, megerősíti az érfalakat, sőt, növeli rugalmasságukat . Gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően használatával a visszeres fájdalmak  enyhülnek. Ezért a vadgesztenye az egyik legismertebb vénás keringésre ható gyógynövény. Hatására javul a vénás- és nyirokkeringés, csökken az ödéma, a gyulladás.

Vadgesztenye fürdőhöz így juthatunk: 2 evőkanálnyi morzsolt vadgesztenye-levelet és 2 evőkanálnyi vadgesztenye-lisztet forrázzunk le 3 dl vízzel, majd 8-10 perc után szűrjük le. A főzetet öntsük a fürdővízhez. Áztassuk a fájó tagunkat.

Szúrós csodabogyó

Magyarországon kevésbé elterjedt, de igen hatásos gyógynövény. Szúrós csodabogyóval is kiváltható a vadgesztenye. Az örökzöld növény piros terméséből készült kivonat javítja a vénafal tónusát, és csökkenti a visszerek méretét. Vizelethajtó hatásának köszönhetően a láb duzzanatát is lohasztja. Fokozza az érfalak rugalmasságát, ezzel segítve a vér áramlását.

Semmiképpen se gyűjtsük, mert Magyarországon védett!

Körömvirág

Méltán népszerű, főleg kertekben termesztett növény. Hámosító, sebgyógyító, gyulladáscsökkentő hatással bír. Használata a gyulladásra igen jó. Visszeres lábra van aki maga állít elő körömvirág kenőcsöt disznózsírral. én ezt nem próbáltam, a bolti körömvirág kenőcs nekem bevált.

Orvosi somkóró

A 30–90 cm magas orvosi somkóró egynyári vagy áttelelő kétnyári, lágy szárú növény, amely egész Európában és Észak-Ázsiában elterjedt. Az orvosi somkóró csökkenti a vérrög-képződést, flavonoid tartalmának köszönhetően pedig gyulladáscsökkentő, ödémacsökkentő hatású. Emésztési zavarok ( kezelésekor is jótékony hatású. Vízhajtóként is használják.  Külsőleg  többek között zúzódásra, rándulásra, felszíni vérzésre használják.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Trombózisközpont (www.tromboziskozpont.hu)

http://zoldorokseg.blogspot.hu/2012/10/gesztenye-jotekony-hatasai.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/novenytan-novenytan/ch22s30.html

http://www.femina.hu/egeszseg/a_6_leghatekonyabb_termeszetes_szer_visszer_ellen

http://hu.wikipedia.org/wiki/Orvosi_somk%C3%B3r%C3%B3

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%BAr%C3%B3s_csodabogy%C3%B3

http://www.nepigyogymod.hu/gyogymodok.jsp?gyogymod=70

Hej, rozmaring, rozmaring,
Leszakadt rólam az ing,
Van már nékem kedvesem,
Ki megvarrja az ingem.

Három bokor saláta,
Három kislány kapálta,
Nem kell nékem saláta,
Csak az aki kapálta.

Művészetünkre, népszokásainkra jellemző a rozmaring-szimbolika. A fazekas a lánynak szánt vizeskorsóra is rozmaringágat festett, és rozmaringot véstek a lánynak ajándékozott mángorlóra is. A népművészetben lépten-nyomon találkozunk a rozmaringos halszálkáshoz hasonló motívummal: hímestojásra is írnak ilyet, szőtteseken alapvető, a lányok haját is rozmaringosra fonják.

Régi szokás a menyasszony ruháját, fejdíszét virágzó rozmaringgal ékesíteni. A 17-18. században az esküvőnek éppúgy kelléke volt a rozmaringpárta és -koszorú, mint ma a virágcsokor. Az apró fehér rozmaringvirág a tisztaság jelképe, csak szűz leányok hordhatták. A rozmaring tulajdonképpen magát a lányt jelenti: “Ha leszek-leszek menyasszony leszek, / Vőlegény mellett rozmaring leszek.”

A szerelmi elköteleződés  kialakulásában is  hasznosnak tapasztalták:

‘Kősziklán felfutó
csokros liliomszál,
Annak tetejébe
Két szép rozmaringszál.

Nagyobbik virága
Jakab Pista volna.
Kisebbik virága
Gálfi Ágnes volna.

Illenek ők össze,
Mint két páros galamb.
Addig járnak együtt,
Míg megáldja a pap.’

A dunántúli pásztorművészetben a 19. sz. második felében több olyan ábrázolás ismert, amelyen leány rozmaringot nyújt a legénynek, ezek olyan tárgyakon szerepelnek, amelyek valószínűleg esküvői ajándéknak készültek.

A lányok ruhájára főleg ünnepkor egy rozmaringszálat tűztek. A vőfély borosedényét rozmaringgal díszítették. A rozmaring ág füstjének jellegzetes illata van, esküvők és temetések alkalmával is szívesen tették a füstölőbe.

A „vágányos” mezőkövesdi kalap mindkét oldalához tollat vagy bokrétát tűztek a legények, tollat jobboldalra, a rozmaringos bokrétát balra is, jobbra is.

A keresztény létszemléletben a rozmaring az élet-halál körforgás, az összetartozás és a hűség, az apró kékesfehér rozmaringvirág pedig a szűzi tisztaság jelképe.

Szűz Máriához kötődik a virág kékesfehér színezetének eredettörténete is. Amikor  Mária Egyiptomba menekült, egy rozmaringbokor előtt szőtte kék fonálból köntösét, s hogy meg ne lássák, a bokor fehér virágait kékesre változtatta, így védte a virág.

A rozmaring Árpád-házi Szent Erzsébet virága, ezért nevezték el róla később a rozmaringolajat tartalmazó Aqua Reginae Hungariae gyógyitalt. A legenda szerint a Szent Erzsébet rozmaringgal kezelte köszvényét, s nemcsak elmúltak a fájdalmai, meg is szépült. S

Szilágysági népdalok:

Ha rozmaring csokrot kapott egy hölgy, az azt üzente:  szerelme szánalmat ébreszt.

SVÁB ROZMARINGOS SZOKÁSOK:

A svábok lakta falvakban erőteljesebben jelenik meg a rozmaringmotívum. A jegyespár rozmaringággal a kezében járt vasárnaponként a templomba, így hozták az emberek tudtára, hogy jegyben járnak. Szentelt vízbe mártott rozmaringággal permetezték meg a gyermekágyas anyát és a gyermeket. Az adventi ünnepkör névnapjait szokás volt piros almába szúrt szalaggal díszített rozmaringgal köszönteni. A betlehemezéskor rozmaring került a pásztorok kalapjára, a lányok rozmaringcsokorral díszített botot visznek, egyes szereplők fején rozmaring korona van, az angyal almába tűzött, masnikkal díszített rozmaringágat visz. Az emberi lét végén a ravatalt, a koporsót és a fedelét is e növénnyel díszítették, és a sírra is egy rozmaringbokrot ültettek.

 Lám, már az ókori görögök is:

Görög neve libanotis, ami kétségtelenül teszi, hogy került a görögök érdeklődési körébe, mert libanos a tömjén görög neve. Ki és hogy fedezte fel Görögországban ezt a tömjénszagú növényt, a történelem nem jegyezte fel. Azonban a Geoponica című kései görög munkában ezt a mondát olvassuk róla: „Élt egyszer egy ifjú, neve Libanos volt. Áhítattal tisztelte az isteneket, de az emberek éppen ezért megirigyelték és megölték. Ekkor azonban a föld növényt termelt az istenek tiszteletére, amelyet a meggyilkolt ifjú emlékére dendrolibanon-nak (tömjénfának) neveztek. Az istenek jobban örvendeznek, ah az emberek nekik a dendrolibanonból kötött koszorúval áldoznak, mintha aranykoszorút ajánlanak fel számukra.” Ez a monda arra utal, hogy a rozmaring tulajdonképen a szegények tömjénfája. Az arab tömjén akkor hihetetlenül drága volt, néha olyan értékű, mint az arany. A szegény ember kerített magának tömjént,, amelyet ingyen  ad a mező.

A görögök ízesítésre is használták ágacskáit, a nyers vagy főzött magvakat pedig mézzel fogyasztották.

Egyiptomban a rozmaringos kenyér egyike volt a sokféleképpen fűszerezett kenyérféléknek.

A leveleit elsősorban füstölőszernek, illetve bor fűszerezésére és a fürdővízhez adva afrodiziákumként használták. A diákok a vizsgáikon rozmaringkoszorút viseltek a fejükön, ezzel serkentve agyműködésüket.

Az arab gyógyítók az emlékezet, a beszédkészség javítására használták, vallották, hogy föltárja a szívet, bölcsességet hoz, ösztönöz a célok megvalósítására, növeli az akaraterőt.

Paracelsus a gyógyító tevékenység alapvető növényének nevezte, alkalmazta az elme bántalmaira, valamint a szem-, a szív- és májbetegségek kezelésében is.

A középkorban a szerelem szimbólumává vált s a hűség jelképe lett, és állítólag csak a becsületes emberek kertjében terem.

Hivatalos növénye volt a kolostorkerteknek és termesztését császári rendelet írta elő. A népi gyógyászatban számtalan betegségre gyógyírként tartják számon. Kneipp, a híres 19. századi német természetgyógyász kedvenc gyógynövényei közé sorolta a rozmaringot.

Évezredekkel a hűtőszekrények kora előtt az emberek megfigyelték, hogy ha a húst őrölt rozmaring levelekkel borítják, az sokáig eláll.

Mire használható?

Népi gyógymód – A rozmaring kiváló étvágygerjesztő, emésztést javító, frissítő, serkentőleg hat a központi idegrendszerre és fokozza a vérellátást. Ismeretes jó görcsoldó, baktériumölő tulajdonsága, de alkalmazzák menstruációs, változókori panaszok, vérkeringési zavarok esetén is. Fejfájás ellen szintén javallott. Illóolaja kiváló hajkondicionáló,de használják bedörzsölőszerekben fájdalomcsillapításra, valamint izom és ízületi panaszok esetén.

Antibakterális, antioxidáns, valamint gyulladáscsökkentő hatású.

Virágai az ágak szélén ülnek, s avilágoskéktől a liláig, különböző színárnyalatúak. Évelő növény.
Fűszerként a virágzás közben vagy után begyűjtött leveleket hasznosítjuk. Morzsolt levelének illata enyhén kámforra emlékeztető, keserű ízű.
Használják mártások, vadhúsok, pácok, szárnyas sültek, zsíros húsételek, gombás- és halételek fűszerezésére, valamint különleges növényi ecetek készítésére, továbbá zsályával és hagymával pácok, szószok, bárány-, és birkahúsból készített ételek, vadhúsok (őz, szarvas, nyúlhúsok), ízesítésére, illatosítására. Főleg a mediterrán konyhára; azon belül a francia és olasz ételekre jellemző.

A legfontosabb alkalmazási területe, a mozgásszervi panaszok  és sportsérülések, melyek kezelésére a rozmaring illóolajat is tartalmazó bedörzsölőszerek, valamint krémek, kenőcsök és tapaszok, masszázs- és fürdőolajok használhatók jó eredménnyel.
Másik, de ugyanolyan jelentőségű felhasználási területe a légzéskönnyítés, ilyenkor más illóolajokkal együtt kenőcsök hatóanyagaként hasznosítják.
A rozmaring illóolajának más területeken is fontos szerepe lehet, így például a láb keringési zavarainak megszüntetésében, de hatékonyan alkalmazható sportolás előtt, az izmok bemelegítésére is. Más illóolajokkal gyógyítja a pattanásokat, de használják még idegerősítőnek is. Fürdővízbe öntött főzete illatosít és frissít.

Hogyan használjuk?

Készíthetünk belőle teát.

Fürdővízbe tehetjük, a rozmaringos fürdő frissítő hatású.

Illóolajként izomlazításra alkalmas.

Fűszerként illik a bárány- és vadhúsokhoz, az olaszos ízekhez, burgonyához, és kiválóan harmonizál a zöldségételekkel.

Termesztése

A biokertészek igen nagyra becsülik, főzetének kitűnő rovarirtó hatást tulajdonítanak.

Évelő,s szaporítására többféle lehetőség kínálkozik. A magvetés és palántázás elég  macerás,  egyszerűbb a  bujtassál  próbálkozni.

Könnyen gyökeret ereszt,  a talajjal a véletlen folytán érintkező ágak is gyökeret fejlesztenek. Az ilyen hajtásokat az anyanövényről leválasztva prímán elültethetjük. Az idős növényeken felfedezhető felkopaszodott ágakat vágjuk vissza, majd öntözéssel késztessük új, fiatal hajtások növesztésére.

A virágzáskor szedett hajtásokról a leveleket szedjük le, szárítsuk meg, s a többi aromás fűszerhez hasonlóan jól záródó edényben tároljuk, hogy  megőrizze a benne levő jótékonyságokat!

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Rozmaring

http://www.kertpont.hu/index.php3?menu=cikk&cikkid=306

http://www.bacsbokodnko.hu/fototarlat/jelkep/rozmaring/rozmaring1.html

http://antalvali.com/rozmaring-a-szuzleanyok-viraga.html

http://www.evamagazin.hu/konyha_spajz/17105_harmatos_tisztasag.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1809.html

http://ceremonia.hupont.hu/8/virag-es-szinkodex-regen

A képen a tojásírás eszközei és fázisai láthatóak.

A tojásíráshoz szükségünk van egy eszközre, melynek  vidékenként más és más a neve: kandé, gica, kesice, íróka és még sorolhatnám. Az íróka segítségével a forró viasszal “írni”, rajzolni tudunk a tojásra. Boltban is beszerezhetjük, de az elkészítéséhez csak egy kis időre van szükség.

Bognár László fényképe – a gicakészítés, tojásfújás eszközei

Így készül:

Keresünk egy szimpatikus, ceruza vastagságú ágacskát. Ezt éles késsel 2 cm mélyen behasítjuk.

A hasítékba kerül majd az íróka csöve. Ezután egy vágható fémlemezkét ( legjobb a réz, mert az tartja meg leginkább a meleget) egy tű vagy vastagabb hústű köré csavarunk, de le is húzzuk róla. Ha a tű vastag, akkor vastagon fog írni, ha vékony, akkor vékony vonalakat húz majd a gicánk.

Ha sikerül, tölcsér alakúra formázzuk a fémlemezkét, hogy több viasz férjen bele. Ezt a csövecskét az ágacska behasított részébe erősítjük úgy, hogy arra merőleges legyen. Ezután vékony (réz)dróttal körbetekerjük és átszúrjuk, így rögzítjük az íróka csövét.

A tölcsér vékonyka hegyét finom csiszolópapírral simára kell reszelni.

Ez a videó nagy segítség:

Tánczos Erzsébet

Közeleg a Húsvét, a hímes tojások „szezonja”. Ha bárki szeretné kipróbálni a tojásfestést, Nemes Hajnal segítségével biztosan örömét leli az alkotásban.

– A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek, a természet megújulásának, s ehhez kapcsolódóan Jézus feltámadásának jelképe is. Régen a keresztszülők adták keresztgyerekeiknek a tojást. Termékenységvarázslás volt, a lányokat egy vödör vízzel lelocsolták, ami mostanában már kölnivízre szelídült.  Hímes járt a húsvéti locsolásért cserébe. Egyes falvakban voltak olyan asszonyok, akik másoknak is készítettek hímes tojást – meséli Nemes Hajnal tojásfestő, aki számos ősi és modernebb tojásdíszítő technikával díszít tojásokat, és a technikákat be is mutatja az érdeklődőknek.

– Hogyan ismerte meg a hímesek világát? – kérdezem az alkotót.
– Tíz éves lehettem, mikor édesapám segítségével festettem először húsvéti tojást. Érdekes, hogy az a ritkább, ecettel maratott technikával készült.  A megfestett tojásra ecettel írtunk, ami lemarta a festéket, így kirajzolódott a minta. Nekem nagyon tetszett, de aztán sok év eltelt, amikor újból a kezembe kerültek a hímes tojások.

– A családban foglalkozott valaki kézművességgel?
– Nálunk mindenkinek jó a kézügyessége. A két gyermekem is nagyon ügyes kezű. Édesapám gyönyörű fafaragásokat készített, édesanyám munka mellett csodálatosan hímzett.  Anyai nagyanyám szövőszéken szőtt, de azt én már nem láttam, mert már idős volt. A régi szövéseiből néhányat nagy becsben őrzök.  A szövésnek csak az alapjait tanultam meg szövőkereten, hobbiból.

– Mikor derült fény az Ön kézügyességére?
– Édesanyám igen hamar, már általános iskolában felfedezte, hogy nekem ebbe az irányba lehetne valamit tanulni. Otthon sok mindent kipróbálhattam. Többször vásároltam kézművességgel foglalkozó könyveket. Még nem volt ennyi lehetőség népi mesterségek tanulására, mint mostanában. Ezért középiskolásként rajzszakos osztályba jártam.

– Hogyan alakult ki a „tojásdíszítés-szerelem”?
– Sokféle területen dolgoztam, az irodai munkát nem kedveltem. Dolgoztam kerámia műhelyben, segédmunkásként, ekkor tetszett meg a kerámia és a fazekasság is. A teljesség igény nélkül, betanított kerámia és porcelánfestéssel foglalkoztam, dolgoztam porcelán restaurátorként is. Később elvégeztem a játszóházi foglalkozásvezető tanfolyamot, ahol több népi technikát tanultunk. Ez nagyon tetszett nekem. A porcelánrestaurálással és festéssel is nagy örömmel foglalkoztam, és – nyilván nem véletlenül – ekkoriban akadt a kezembe Monoriné Rohlik Erzsébet: A varázserejű hímes tojás című könyve, ami régóta a polcomon „tündököl”, mert alapmű. Ebben a könyvben láttam, hogy tojásokat lehetne gravírozni, lyukasztgatni is. Megpróbáltam.  Először nem lettek valami szépek, csak gyakorlattal alakult ki, hogy milyen mintákat készítsek. Sokat próbálgattam, ez is a hobbim lett, egészen máig is az.

– Ehhez  valamiféle speciális szerkezet szükséges?
– Igen, de a gép beindítása előtt még fontos, hogy erősebb héjú tojásokat válogassunk. A mintákat grafitceruzával célszerű előrajzolni, mert annak a nyoma ebben az esetben eltávolítható. Ezután fogunk egy gravírozógépet – ma már a barkács- és hobbiboltokban nagyon sokféle kapható.  A mintát kilyukasztjuk a gép fejével.  A lyukak formája tetszőleges, de az lényeges, hogy maradjon annyi ép tojáshéj, ami egyben tartja a tojást.

– Milyen mintákat lyukasszunk?
– Sokféle mintát lehet készíteni. Nekem a népművészetből először az ó-kalocsai minták tetszettek meg, később kezdtem a fehérhímzéseket nézegetni. A minták körvonalait akrilfestékkel is hangsúlyozhatjuk.

– Ez egy újkeletű technika?
– A magyar népi tojásdíszítésben nincsen hagyománya az áttört tojásoknak. Maga a technika azonban igen régi. Ezt bizonyítja, hogy találtak ó-egyiptomi áttört kőből készült tojást.

– A tojás belsejét tehát el kell távolítani a héj alól.
– Az áttört tojás esetén nem is maradhatna a héjában. A más technikával díszített hímeseknél el kell dönteni, hogy keményre főzött tojással, vagy kifújt tojással dolgozunk.  A magyar néphagyományban a főtt tojást díszítették. A tojást egy órán keresztül kell főzni, és ezzel nagyon sokáig eláll. Később összeszárad a belseje, és lötyög, ha megrázzuk. Az összeszáradt belsőből régen ékszereket készítettek, mert olyan keményre száradt, hogy a borostyánra emlékeztető színe lett. Az utóbbi időkben alakult úgy, hogy a hímes tojásokat dísztárgyként megőrizzük vagy elajándékozzuk.

– Hogyan fújjunk tojást?
– Sokan azt mondják, hogy nehéz tojást fújni, de ha elsajátítunk néhány fortélyt (errőlbővebben itt olvashat – a szerk.), akkor sikerül.

– Az áttört tojásokon kívül milyen tojásdíszítési technikákat alkalmaz?
– A tojásfestés, tojásdíszítés elterjedt az egész világon, mindenhol más motívumokat, technikákat alkalmaznak. Számomra nagyon kedves az írókázás. Az egész Kárpát-medencében nagy hagyománya van a viaszolt technikával díszített tojásoknak. A tojásra méhviasszal mintákat írnak, a viaszolt területen megmarad a tojás eredeti színe, ott nem fogja be a festék.  A tojást langyos festőlébe teszik. Minél tovább ázik a festékben, a tojás színe annál intenzívebb lesz. Festés után eltávolítjuk a viaszt, ekkor előtűnnek a minták.

– Mi az íróka, és honnan lehet beszerezni?
– Ennek az eszköznek vidékenként más és más a neve: kandé, gica, kesice, íróka és még sorolhatnám.  Az íróka segítségével a forró viasszal “írni”, rajzolni tudunk a tojásra. Boltban is beszerezhetjük, de az elkészítéséhez (bővebben itt olvashat arról, hogyan készül – a szerk.) csak egy kis időre van szükség.

– Miként írjunk mintákat a gicával a tojásokra?
– Aki először próbálja ki a tojásírást, inkább keményre főtt tojáson dolgozzon, azon könnyebb elkezdeni, de hagyja kihűlni. Ez fontos praktika, hiszen ha a meleg tojásfelületre dolgoznánk, könnyen megolvadna rajta a viasz, szétfolyna és nem látszana a minta. Miután kihűlt a tojás, és tisztára mostuk, megszáradt, kezdhetjük az írókázást a felületére. Ezután gyújtsunk meg egy mécsest, és írókánk hegyét forrósítsuk fel, tegyünk bele méhviaszt. Az első cseppet koppintsuk le, mert az könnyen lecsöppen, nagy pöttyöt ejthet a tojáson, s akkor az már ott marad, nem lehet eltávolítani teljesen.  Ez sem nagy baj, mert szép pöttyös tojásokat is lehet készíteni. Határozott mozdulattal kezdjünk vonalat húzni a tojásra. Kezdetben érdemes egyszerű mintákat választani.

– Ceruzával előírhatjuk a mintákat?
– Nem, az írókázásnál semmiképpen ne rajzoljuk elő, mert nem tudjuk eltávolítani a grafitot a felületről. Ha bizonytalanok vagyunk, egy papírra próbálgathatunk vonalakat húzni, és utána a tojásra is. Miután megírtuk a tojásunkat, tegyük hideg, vagy langyos festőlébe. Ne melegbe, mert leolvad a viaszolt minta! Készíthetünk festőnövényekből festőlevet. Többek között a vörös és lilahagyma héja, a cékla, kamilla, csalán, diólevél alkalmas erre. (A festőnövényekről bővebben itt olvashat. – a szerk.)

Előállíthatunk festőlevet a boltokban beszerezhető festékből is. Minél tovább áll a lében a tojás, annál intenzívebb árnyalatot kapunk. Ha elértük a kívánt árnyalatot, vegyük ki a léből a tojásunkat, és hagyjuk megszáradni.  Ezután akár hajszárítóval is leolvaszthatjuk a tojásról a viaszt, megkapjuk a szép hímes tojásunkat. Fényes és tartós lesz, ha szalonnabőrrel átkenjük.

Batikolt tojás készítésekor az előbbi technikát alkalmazva, ha csak piros festőlében volt a tojásunk, szép élénkpiros írott tojásunk lesz. Lehet természetes növényi festékeket is használni. Abban egy kicsit tovább kell a tojást tartani. Ha több színt szeretnénk, mindig azt a színt fedjük le méhviasszal, amit meg akarunk tartani. Utána tesszük a sötétebb festőlébe. A világos festékkel kezdjük, aztán haladunk a sötétebb felé, amíg kész lesz. Mindig megszárítjuk a tojást, amikor lefedjük a következő festés előtt. Ha úgy döntöttünk, hogy már több színt nem szeretnénk, megszárítjuk és eltávolítjuk a viaszt.

– Jellegzetesek-e a magyar írott minták?
– Igen, az írott tojásainknak jelképrendszere van. Az ősi jelek a régi magyar élet és hitvilág tükrei. A rajzokban felismerhető a természet, termékenységvarázslás, bajelhárítás és a világmindenség ábrázolása. Tojásaink sok motívuma mutat vissza kereszténység előtti eredetre, a kereszténység előtti hitvilágot tükrözve. A magyar hímes tojások díszei eredetileg a tojás termékenységvarázsló, gyógyító, bajelhárító szerepét erősítő ábrák voltak. Legtöbb mintánk a felület felosztásával kezdődik, függő­leges és vízszintes tengelyek mentén. Vannak olyan ősi minták, amelyeken nincsen a felület felosztva. Ezek kis gyakorlás után szintén könnyen írókázhatók. A felület felosztása kicsit segít elhelyezni a mintát. A legtöbb mintánk osztott, az írást is az osztókörök megrajzolásával lehet kezdeni.

(Forrás: Antalné Tamkó Mária: Gyimesvölgyi írott tojások)

A tojásírás hagyománya olyan régről való, s olyan mélyen a mienk, sem az idő, sem új szokások nem tudták velünk elfeledtetni. A hímes tojás eredendően szakrális tárgy, csak mostanában vált dísztárggyá. Ezt jó, hiszen a hímesek fennmaradását biztosítja ez a változás.

– Mit javasol azoknak, akik kezdők vagy gyerekekkel akarnak tojásokat díszíteni?
– A viaszolt technika is egy kis gyakorlással megy.  Még könnyebb sikerélményhez jutni a berzselt vagy levélrátétes technikával.

A berzselt minta így készül: a növényi levelet vizesen rátesszük a tojásra, (a nedvességtől tapad a tojáshéjra a levél). Ezután  harisnyával szorosan rákötjük, hagymahéjas vagy piros festékben megfestjük. Kérdés, hogy hogyan készült a nejlonharisnya előtti időben! Úgy, hogy cérnával körbetekerték a levelet a tojáson. Így helyezzük a festőlébe.  Egy kis idő múlva kivesszük, és kibontjuk, megszárítjuk a tojást. Ezután jól kivehető a levélminta. El sem lehet rontani, csak arra kell ügyelni, hogy a levelet szépen a tojásra simítsuk, majd azt szorosan burkoljuk a harisnyába. Zsenge levelek híján papírból kivágott alakzatokat is illeszthetünk a tojásokra. Úgy készül, mint a berzselés.

– Érdeklődnek az emberek  a  különféle tojásdíszítési technikák iránt?
– Azt tapasztaltam, hogy a családok szívesen díszítenek tojást, mert bármely korosztály elkezdheti, és együtt alkothatnak. Nem kell a gyerekeknek más elfoglaltságot keresni, vagy valaki másra bízni, amíg készülnek a tojások. Örömmel díszítenek együtt, sokszor a gyerekek bátrabban kezdenek hozzá a hagyományos díszítésekhez.

Fotók : http://users.atw.hu/pestbudai/tag.nemeshajnal.html Nemes Hajnal, Tánczos Erzsébet

http://szinesotletek.blog.hu/2011/04/17/husveti_himes_tojasok_diszitesi_technikak

A magyar néphagyomány   kétféle Lucát ismer: ajóságost és a boszorkányost. Az e napon ünnepelt szentet az egyház is legendabéli alaknak tartja ( ezért a szentek közül is kiebrudalta),  mint jelkép igen érdekes. Luca akkor lett keresztény, mikor ez még elég életveszélyes vállalkozás volt. Főleg, hogy közölte pogány vőlegényével:  nem megy hozzá,  mert apáca életet akar élni.  A kikosarazott fiatalember nem talált jobb módszert a hölgy szívének meghódítására, minthogy följelentse a hatóságoknál. Miután Lucia jottányit sem változtatott az elhatározásán, a helytartó bordélyba akarta vitetni. Akarta, de nem tudta, mivel Lucia teste úgy elnehezült (?), hogy 50 (!) ökörrel sem tudták odavontatni. Ekkor a kor szokásainak megfelelően megkínozták, ennek részletezésétől el is tekintek.

 Luca jellemzője egy tál, benne két szem, ez  elég furcsa dolog. Ennek  is van azonban magyarázata. A Luca név  a LUX azaz fény szóból ered,   a „szeme világa, szeme fénye”  kifejezéseket meg mind ismerjük. A  halottakért is így imádkoztak: Lux perpetua tuceat eis ( „Az örök világosság fényeskedjék nékik”). Lucia a vakok és szemfájósok védőszentje lett, de imádkoztak hozzá az utcalányok, a férjhez menetelre áhítozók  és mindazok, akik tűvel, vagy más hegyes szerszámmal dolgoztak, mert e foglalkozásokhoz jó szem kell.

 Luca napja eredetileg a pogány téli napfordulói ünnepek része  volt.

A  néphagyományban   tetten érhető Lucia-Luca kettős természete, illetve, hogy két alakról van szó. A szent mellett  ott van a rettegett, banyaszerű „Luca”, „luca-puca”, „lucaasszony”. Ő boszorkány,  aki  a napfordulatot megelőző téli sötétség  szimbóluma lett. Az éj, a sötétség hagyományosan  a gonoszok, varázserővel bírók „munkaideje”, akik az egyre hosszabbodó téli éjszakákon egyre  aktívabban tevékenykedhetnek.

 A néphit szerinti Luca névnapján tilos sok asszonyi munka: fonás, szövés, varrás, kenyérsütés, meszelés. Aki megszegi e tilalmat, azt Luca nagyon keményen megbünteti. Ezzel kapcsolatban sok monda ismert.

Íme egy, hogy ma egyikőnk se mosson: Luca napján egy asszony mosott. Amikor rászóltak, így felelt: Ó, mire Luca-puca eljön, én hatszor kimosok!  Ezt persze csak szerette volna, mert azon nyomban kővé vált.

A Luca-napi hiedelmek, népszokások többsége az új  esztendőre vonatkozó mágikus eljárás, időjóslás, termésjóslás, szerelmi jóslás  – mert az szinte mindig van.

Országszerte  szokás volt a legények kotyolása.  Először is a legények olyan hosszú gerendát  vontattak be a szobába, hogy alig lehetett az ajtót becsukni tőle, meg szalmát is vittek magukkal be a házba.  Ráültek a póznára, és hosszan mondogatták a  kotyoló verset, néhol eközben rostán át vizet öntöttek a kotyoló ifjakra. Ezek a népköltészeti alkotások nem éppen kedvesek, de megsértődni nem illett, és  nem volt szabad közbeszólni sem , mert akkor megtörik a varázslat! Ezek ugyanis termékenységvarázslások, éhen halni meg senki sem vágyott a következő esztendőben.

Kotyolók láthatóak a képen.

Íme egy kotyoló vers:

Íme egy kotyolóvers  felnőtt olvasóknak:

Kitty-kotty, kitty-kotty, Annyi csirkéjük legyen kendteknek, Ahány csillag van az égen, Ahány fűszál van a földön.

Kitty-kotty, kitty-kotty, Száz malacot egy ólba.

Úgy álljon a kendtek fúrója, fejszéje a nyelibe,

Mint az én pajtásom …………… a tUvibe.

Kitty-kotty, kitty-kotty.

Akkora csöcse legyen a kendetek lányának, Mint a szakajtó, mint a bugyogós korsó.

Kitty-kotty, kitty-kotty.

Akkora legyen a segge neki,

Mint a kemence szája ..”( tovább is tart, de olyat én már nem írok le, nézzen utána , akit annyira érdekel).

Itt egy szalonképeset meg is  hallgathatunk:

Itt meg is nézhetünk egy  mai, hagyományteremtő kotyolást mai ifjak előadásában mai ötödikesek

Amikor vége lett a kotyolási ceremóniának, a gazdasszony gyorsan hamut szórt a legények fejére, mondva: „Üljetek pipikéim, üljetek nyugodtabban, majd kaptok egy kis kukoricát. ..” A legényeket természetesen a helyesen végrehajtott kotyolásért cserébe megkínálták valami csemegével.

Néhol Luca napján férfiak acélt vittek és így  „lucáztak”:

„Jó napot! Hoztam maguknak acélt, Hogy fazekaik, táljaik ne törjenek kancáik, teheneik elljenek.

Ahány verebük van, annyi fiút a lányuknak, Ahány tányérjuk van, annyi szeretőt a lányuknak, Ahány bicskájuk van, annyi kérőt a lányuknak!”

Országszerte a gazdasszonyok megsöprűzték a gyanútlan  tyúkokat, hogy sokat tojjanak. A seprűt mindig balkézbe fogták, úgy verték le a tyúkokat az ülőről.

Máshol a gazdasszony levetkőzött  egy ingre, háttal beiramodott  az ólba, s a tyúkokat sorba leverte a helyükről.

A gyerekek a szomszéd kerítéséből letört karón guggoltak, hogy elvigyék a szomszéd szerencséjét, amolyan „ dögöljön meg a szomszéd tehene is ” logika alapján. Minden család vitte a szomszéd szerencséjét, aztán lehetett egymást okolni.

 E  praktikák között különleges hely illeti meg a lucakalendáriumot, amely a Luca napjától karácsonyig terjedő 12 nap időjárásából próbált következtetni a jövő évre. Egy nap egy hónapnak felel meg.  Régen, az emberek nagyon is átélték a Luca-naptól karácsonyig terjedő  mágikus tizenkét nap jelentőségét.

Ez alatt az időszak alatt készült 13 féle fából a „Luca széke”,melyről a karácsonyesti éjféli misén a  lokális „lucákat” ismerhetni föl abból a célból, hogy leszámoljanak a leleplezett banyákkal.

Népszerű  a  „lucabúza”   hajtatása  Lucától karácsonyig . Ekkor  egy  kis tálban  búzát csíráztatunk.  A kihajtott búza karácsonyesti külleméből következtetni lehet a jövő évi búzatermésre, a család és a jószág jövő évi egészségi állapotára. A  „ lucabúza” szokása a vetést serkentő mágikus cselekmény volt .

A Luca napi tizenketted varázsló- és jósló cselekvései Luca estéjén kezdődnek, és karácsonykor az éjféli misével érnek véget. (A 12 napot, ami Lucától karácsonyig terjed,tizenketted­nek nevezzük.) Valamikor ez az időszak a következő év 12 hónapját jelentette, úgy tartották, hogy ami adott napon megtörténik, az rávetíthető az adott hónapra.  A Gergely-­féle naptárreform előtt ugyanis  Luca napja volt az év kezdete, kiemelten mágikus nap.  A varázslások részben azért vannak, hogy megismerjék a gonosz boszorkányokat, például  a lucaszék elkészítésével. hiszen ez gonoszjáró időszak. A boszorkányok ártalmainak megelőzése a célja a tyúkok megpiszkálásának (durgálás, kurkálás, sutulás), a gyermekek koledálásának.  Vesszővel szurkálták meg a mit sem sejtő tyúkokat, hogy jobban tojjanak. E közben  efféléket mondogattak: ‘A mi tyúkunk tojogáljon, a kendé meg kotkodáljon!’

LUCA NAPI FEHÉRLEPLES ALAKOSKODÁS  a Kisalföldi Csallóközben és Nyitra vidékén a közelmúltban még élő népszokás volt: fehér lepelbe öltözött legények, esetleg lányok, asszonyok, arcukat belisztezik vagy fehér tüllkendőt tesznek, hogy felismerhetetlenek legyenek.

Lisztbe mártott tollseprűvel sepregetnek. Egyes helyeken a lányokhoz jártak, másutt a gyerekeket ijesztgették. A Nyitra megyei Kolonban egy legény menyecskeruhába öltözött. Kontyot készítettek neki, a fejére keszkenőt borítottak. Társa köznapi, olykor ünnepi ruhát viselt. Arcát nyúlbőr takarta, melyen két nyílást vágtak a szemek számára, ez volt a “lárva”. Csak a lányos házakhoz mentek be, török muzsikával (harmonikával) jártak. Bent a házban táncoltak, de mindvégig némák maradtak. A Csallóközben a Luca csak férfi lehetett, fehérbe öltözött, nem volt szabad megszólalnia. Söprűt vagy meszelőt vitt magával. Mímelték a meszelést, söprést, a háziak arcát is “meszelték”, hogy ne legyenek kiütésesek. Az arcukat fátyolszerű anyaggal takarták be. A Szerémségben a lányok öltöznek Lucának – fehér lepedővel leterítve, fehér szoknyában, az arcuk elé szitát borítva, hogy ne ismerjék fel őket. Kikérdezik a gyerekeket, megimádkoztatják őket. Aki jó, ajándékot kap, diót, mogyorót, a többit meszelővel, fakanállal ijesztgetik.

 Luca kultusza sok vidéken igen jelentős!

Képzeljük csak el,  a messzi északon,  mostanság a nappal  néhány órányi derengést jelent, december 13-án kora hajnalban a leányok fehér ruhát öltenek. Fejükre égő gyertyakoszorút tesznek ( a tűzoltók mind készen állnak a bevetésre), és énekszóval ébresztik kora hajnalban a szendergő  szüleiket.

 Lombardiában Mikulás helyett Luca az ajándékozó!  A Luca napot megelőző napokban a gyerekek levelet írnak az ajándékok listájával, majd az ajtókra, ablakokra szénából készült csokrokat függesztenek ki, hogy Luca szamarát megetessék, miközben az ajándékokat szétosztja a gyerekek közt. December 12. és 13. közötti éjszakán körbe jár szamara hátán  és megajándékozza a gyerekeket.  A   kicsik egy kis csészében  tejet meg egy kis kekszet tesznek ki neki az ablakba.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.oszk.hu/04600/04656/html/unnepiki0009/unnepiki0009.html

Barna Gábor: Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén. Bp. 1979. Akadémia. 8 Szabó László gyűjtése.

Guzsalyas Népművészeti és Kézműves Folyóirat

http://www.hetedhetorszag.hu/olaszorszag/index.php/fooldal/magazin/hagyomany/32/

 http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/nevnapok-es-nepszokasok-1/luca-napi-feher-leples-alakoskodas

A kedves csúfoló szerint:

Jóska, poloska,

fölmászott a toronyba, megkérdezte hány óra.

Fél tizenkettő,

szamár mind a kettő.

 A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja.Szent József Jézus nevelőapja. Méltán tartják sok országban ekkor az apák napját.

Na, most figyeljünk: a Nap a mitológiában  maga  az apa vagyis a  József napja – a tavaszi napéjegyenlőség – a meleg nem véletlenül került szinte egy helyre.

A bukovinai magyarok körében  a tavasz első napja, munkatilalommal. Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie, na legalább ekkor!  E nap az iparosok ünnepe, Szent József érthetően főként a famunkások védőszentje.  Az iparosok céhes zászlóikkal vonultak a templomba.

József Magyarországon  mindig a leggyakoribb férfinevek közé tartozott.  A népszerűséget  fokozta, hogy a XIX. század második felében  a római katolikus egyház védőszentjének ” kiáltották ki” Szent Józsefet.  A Drávaszögben az ünnepeiteket a pincéjükben keresték fel, és ott folyt a névnapozás.

A József napi köszöntők egy rövid változata  az alábbi:

József a neved napján a boroskancsót érd el

Amig a halál a torkodra nem térdel!

Egy másik:

József, a neved napján a boroskancsót érd el, Amíg a halál a torkodra nem térdel!

A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert “Szent József kiosztotta nekik a sípot”.

Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyermekek:

Fecskét látok, szeplőt hányok!

Ennek jelentése van ám: a magyar néphitben a fecske  meg a pacsirta  „isten madara”. A fecske viszi el a lányok tavaszi szeplőit, ha elmondják neki a „Fecskét látok, szeplőt hányok” szövegű mondókát. Aki a fészkét leveri, annak családjából meghal valaki. A hiedelem szerint is a pacsirta segítette Jézus menekülését, ezért áldotta meg az Isten.

Népi megfigyelés, hogy:

Időjárás- és termés jóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás is. Az Ipoly menti falvakban a József napi rossz azt jelenti, hogy sokan halnak meg az évben. Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígér.  A Mura-vidéken úgy  vélik: “amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pál  napján és szénahordáskor”.

Úgy tartják, hogy :

József-nap után kalapáccsal se lehet visszaverni a füvet: március 19-e után már feltartóztathatatlanul megindul a fű növése, mert  itt a tavasz.

József kedvessége, jó év kezessége.

József-napkor már az özvegyasszony ekéje is kinn van a földeken, azaz  a jó gazda már ennek előtte megkezdte a tavaszi munkáját.

Ha József napján derül, hőség hozzánk beül.

Ha József napján fúj a szél, sok tűz lesz.

Sándor, József a szegény ember ellensége: a  böjti szelek sok kárt tettek régen, nagyon sokszor letépték a falusi házak tetejét.

Amilyen az idő József-napkor, olyan várható 40 napig.

József napja a méhek kieresztésének is megszabott ideje. Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében engedte ki a méheket:

Atya, Fiú, Szentlélek Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!

Néhol úgy tartják, hogy  József napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.

Az Ipoly menti falvakban József naptól mezítláb jártak a gyermekek!

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://www.forrasfolyoirat.hu/0105/feher.html

http://tunoido.freeblog.hu/files/fű

http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/cd8/kepek/eletmod/em081pg93115

http://www.hirextra.hu/data/leadpic/200629

Sándor napján
megszakad a tél,
József napján
eltűnik a szél.

Zsákban Benedek,
hoz majd meleget,
nincs több fázás,
boldog aki él.

Már közhírré
szétdoboltatik,
minden kislány
férjhez adatik.

Szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák
és a maradék.

Sohasem értettem, hogy ki a maradék…

A népi tapasztalat Sándor, József és Benedek napján: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” (Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát – teszik hozzá a Muravidéken.)

Álljon itt (hogy azonnal hangulatba kerüljünk) egy Sándor -napi köszöntő a Méta együttes tolmácsolásában:

Sándor kedvelt névünnep, amelykor  az alábbi rigmusokat mondták:

Engedje az Isten, hogy sok Sándor napját megérjünk erőben, egészségben.

Vagy:

Isten éltessen sokáig,

Míg a füled nem ér a bokádig.

A  palóc vicces Sándor-köszöntő így hangzik:

Sándor napja ma vagyon, Átbillegtem a fagyon.

Ha jegy garast annátok, Tudom mennem bánnátok. Ha meghaltok jaó jártok, Rám marad a vagyontok. Szívemből kívánom!

Van aztán ilyen vicces ” csúfoló “is:

Sándor,

kenyérhajon táncol.

Galuskáért pityereg,

Szép lányokért kesereg.

Sándor napját  ( márc. 18.) a bukovinai magyarok a zab és az árpa,  a fehér bab vetőnapjának tartották. ezeket ekkor elvetve jobb lesz a termés, mint különben-tartották. A képen árpa látható:

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

GUZSAL Y AS – Népművészeti és Kézműves Folyóirat

Karácsony Molnár Erika – Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok

http://www.gradsubotica.co.rs/wp-content/uploads/2012/03/sjb.

http://ujember.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=21406:b%C3%B6jti-szelek

http://www.balatonkenese.hu/files/682kenese_2012%20marcius_k.pdf

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/106.html

Dömötör Gergely őstermelő, aranykalászos gazda  kísérletezte ki a régi-régi  márc ital alapján a  Márcz – Kóstolj bele a múltba!”  nevű üdítőt. A mosolygós fiatalember szerényen, de készségesen meséli el hogyan keltette életre őseink kedvelt, de elfeledett italát.

Dömötör Gergely  és a „Márcz – Kóstolj bele a múltba!”

– Családi hagyomány, hogy a mezőgazdasággal foglalkozik?

–  Az anyai dédnagyapám élt legutóbb a földből, bár már ő is méhész volt.  Őseim között volt még szabómester is, családom másik ágán a dédnagyapám csendőrtiszt volt.  Falun születtem, de igen messze az ekevastól. Az élet azonban úgy hozta, hogy az ekevas az udvarunkba került, és valakinek el kellett kezdenie foglalkozni vele. Én lettem a szerencsés, és valóban annak érzem magam.

-Hogyan lett aranykalászos gazda?

– Az őstermelői végzettség megszerzése után jelentkeztem az aranykalászos gazda tanfolyamra. Ezt követően jött az életembe a  szörpkészítés, akarom mondani márc készítése, amihez már édesapám méhészete és gyümölcsöse  jelenti az alapot.  Idén tavasztól saját méhcsaládokkal kezdem a méhészkedést.

-Mikor hallott a márcról?

– Gyerekkoromban nagymamám sokszor mondta, hogy ne tegyek annyi cukrot a teámba, mert édes lesz, mint a márc. Ebből arra következtettem- jogosan – hogy a márc valami édes ital lehet, de ez akkor még nem foglalkoztatott.

-Mikor találkozott a márccal?

– Először olvastam róla, a kóstolgatás csak később következett!  Éppen nyaraltam, a  tengerparton olvastam egy hazai újság cikkét „ Nyomozás egy régi magyar üdítőital körül” címmel, s ez a téma  azonnal megfogott, nagyon felvillanyozott. Élelmiszermérnökként megéreztem, hogy ebben kihívás és lehetőség van.  Türelmetlenül vártam, hogy leteljen a nyaralás, és elkezdhessek végre a márccal foglalkozni.

– Azonnal elindította a vállalkozását?

– Anyagi okok miatt a Márcz bevezetésére várnom kellett egy évet, de a lelkesedésemnem csappant meg.  Egy év múlva tudatosan, határozott tervekkel, konkrét céllal vetettem magam a munkába.

– Közben, 2013-ban elnyerte a Márczzal a Csapó Dániel díjat.  Mi ez a kitüntetés, és mit eredményezett az elnyerése?

– Csapó Dániel Élelmiszeripari Emlékverseny egy középiskolai ipari verseny, amelyre különböző élelmiszerek előállításával lehet nevezni. Én a márccal, neveztem be: az itallal kapcsolatos kísérleteimet és a kutatásokat dokumentáltam, elemeztem. Ezekből a dokumentumokból készítettem egy munkát, mellyel elnyertem a zsűri tetszését: a versenyen az első helyet sikerült elnyernem az előadásommal. Kimagaslóan eredeti és egyedi terméknek minősítették a Márczot. Ez bizonyítatja, hogy a márc olyan hagyományos termék, mely megfelel a legmodernebb élelmiszeripari és fogyasztói követelményeknek is. Egy hónapra rá már a gyártást készítettem elő, újabb hónap múlva elindult a gyártás véglegesítése. Így a Márcz piacra került.

Dömötör Gergely a Csapó Dániel díjjal.

-Mi a márc?

– Egy mézalapú üdítő volt, mely már honfoglaló őseink körében is kedvelt volt.  A koraközépkortól szólnak róla feljegyzések, a mézeskalácsosoknál lehetett a vásárban kapni. Ugyanis  a méz gyártása során „ mellékesen” keletkezik a márc alapanyaga.

-Ez mit jelent?

A viaszról lemosott vizes méz fűszerekkel illatosított főzete a márc, a méz előállításakor keletkezik. A 20. században a Dunántúlon még készítették és fogyasztották –  mézeskalácsosok  árulták – a vásárok visszaszorulásával maga a márc ital  is feledésbe merült.

-Márcz vagy márc? Mi a különbség?

-A márc egy köznév, a mézből készült édes italokat jelöli, olyan gyűjtőnév minthogy tea. A  Márcz viszont egy védett név. „Márcz – Kóstolj bele a múltba!” ábrás védjegy utal az ital  múlttal valószerves kapcsolatra,  a szlogen közvetlen stílusa a fiatalokat szólítja meg.

-Miben  újdonság a Márcz – kóstolj bele a múltba!?

– A Márcz, a mai ízvilágra kitalált, de mégis a régmúltból táplálkozó ital. A méz és a fűszerek adják különleges, kellemes ízét-  pont úgy, mint hajdanán. Mondjuk nem annyira édes, mint az eredeti lehetett. Az én márcom már Márcz,mivel a  kísérleteim eredménye, hiszen a régi recepteket én sem találtam meg.

-Mi  lehetett a receptje?

– Az eredeti recept valószínűleg örökre elveszett – annyit tudni, hogy sajtár mézhez két sajtár vízhez összevegyítés után csillagánizst kevertek és forrásig főztek. A kihűlt szirupot hordókban tárolták. Kiméréskor vízzel hígították és jéggel hűtötték. A vásárokban főleg gyerekek és fiatalok éltek vele, hiszen egy igen édes ital volt. Ezt a túláradó édességet enyhítettem kis citrommal, és nagyon kedvelt lett az almás-fahéjes ízesítés. Ezektől a fejlesztésektől lett a sajátom a Márcz.

– Mi lehet annak az oka, hogy míg régen ünnepszámba ment az édesség, csak ritkán jutottak hozzá, a korabeli receptek szerint készült csemegéket émelyítően édesnek érezzük.

– A cukor, méz valóban nehezen volt elérhető, de pont emiatt, ha egyszer hozzájutottak, akkor bizony ki akarták élvezni. A görög desszerteknél is ez figyelhető meg: Görögországban az elmúlt századokban nagy volt a szegénység, így évente párszor engedhették meg az édességevés luxusát, de akkor aztán nem gondoltak a mértéktartásra.

– Részt vesz az üdítő elkészítésében?

– Igen, minden munkafázisban otthon vagyok.

– Hogyan történik a gyártás?

– Bár a gyártás folyamata titkos, annyit elárulhatok, hogy a Márczot a fűszerek és az összetevők főzése, szűrése, ülepítése után melegen palackozzuk, majd zárjuk üvegbe. Ezután jön a hőkezelés.

– Hogyan tartósítják?

– Tartósítószert nem használunk, a régi bevált nedves dunsztba tesszük a palackokat. Éppen úgy tartósítjuk, mint a dédanyáink.

– A márcz tehát egészségesebb az átlagos üdítőitaloknál?

– Bizony, az üdítő jó íze csak a ráadás a jótékony hatások mellett. A Márcz ugyanis egy vitaminbomba, hiszen virágmézből s almaléből készül, de még az ízesítő fahéjnak is számos kedvező élettani hatása van.

– Mik a rövidtávú tervei?

– Tovább folytatom a Márcz fejlesztését. Csillagánizzsal már javában kísérletezünk, ez volt ugyanis eredetileg a márc ízesítője.  Fontos a vásárlók és forgalmazó meglelése, a logisztika megoldása. Akad tennivaló bőven, de én ezt nem bánom. Egyelőre awww.csaladellato.hu-n, vagy az informacio.marcz@gmail.com-on lehet érdeklődni, ezeken a helyeken lehet megrendelni is a  Márczot, és persze a facebookon is ott vagyunk!

– Hogyan tervezi 10-15 év múlva az életét?

– Egy alföldi tanyán szeretnék élni, mezőgazdasággal foglalkozni. Dédnagyapám életére vágyom, ő egy tanyán élt, volt némi földje állatai és méhészete. A tanyán lehet palackozó üzemet építeni, ahol a saját mézet fel lehet dolgozni Márcznak. Küldetésemnek tekintem, hogy minél többen megismerhessék a Márczot, élő hagyományainkat, melyek élvezetes, érdekes, értékes dolgok. A Márcz is a kultúránk része, örülök, ha újra éled a XXI. században. Ezt szeretném, ezért dolgozom.

Tánczos Erzsébet írása