Csököly Kaposvártól 27  kilométerre a helyezkedik el. Ez a zárt, jellegzetes belső-somogyi település Nagybajom és Kadarkút között  található. Az egész  környék éghajlata szélsőséges: száraz, forró a nyár, viszont hideg és száraz a tél.

Az erdőkben szarvasok, vaddisznók, őzek és rókák élnek, de akad fácán és nyúl is.

Csököly nevével először az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben találkozunk. 1382-ben Chukul formában említik az oklevelek.

2014-ben csupán 1060 lélek lakta a falut.

Népművészet:

Csökölyben a fonásszövés elterjedt háziipar volt egykor.

Kendert és lent termeltek, amelyekből abroszokat, törülközőket, díszkendőket, lepedőket, ruhákat és halottas holmikat készítettek.

 

 

A zárt település díszes viseletét  sokáig megőrizte. Jeles alkalmakkor néhányan még ma is viselik. Legszebb darabjai a különböző díszítésű kontyok, s leghíresebbje a fehér gyászruha.

A nők a hosszú alsóing felett díszesebb, vékony,rövid inget viseltek, melynek mellévarrott ujját vállban és csuklóban összehúzták, igen hosszú fodorral toldották meg, és rá lehajló csipkegallért varrtak.

Két pár vászon alsószoknya fölé sötét felsőszoknyát és pár piros szalaggal díszített kék kötényt, mellükön keresztbe vezetett nagy, hátul megkötött piros vállkendőt öltöttek. Csizmájuk magas sarkú volt fekete-vörös varrásokkal ékesítve.

Középen idősebb, két szélről fiatalabb nők viseletben

 

A csökölyi szőtteseknek egyik sajátos díszítésmódja volt a sáfrányos sárgítás. A sáfrányos sárgított ruha a gyászolókat és az öregeket illette. A temetéseken viselték a híres fehér gyászt. Nem egy példányát múzeumok néprajzi gyűjteménye őrzi.

A férfiak kézelő nélküli, csipkebetétes bő ujjú és gallértalan T szabású inget viseltek, később hímzett ráncolt kézelőjűt. A bő gatya valamivel térd alá ért. Ünneplő példányait hímezték és csipkebetéttel díszítették.

Nyakukon fekete nyakravalót hordtak. Jellemző darabja volt a háton piros és zöld gyapjúszállal gazdagon hímzett, fekete bőrrel szegett, kétsoron rézgombos, magasan záródó, fehér posztómellény.

Ugyancsak múzeumi tárgyak lettek a hajdani talpasházak. Egy a Szentendrei, egy pedig a Szennai Falumúzeumban áll.

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1427.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%B6k%C3%B6ly

http://public.neprajz.hu/neprajz.06.10.php?bm=&kr=A_114_%3D%22Cs%C3%B6k%C3%B6ly%22

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-778.html

http://mek.oszk.hu/04600/04691/html/dtmagynepsz0012.html

 

A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében idén második alkalommal került megrendezésre Tanárok éjszakája. A hagyományteremtő céllal a Skanzen által életre hívott kezdeményezésben 2014-ben 82 múzeum vett részt .

A rendezvény mottója: „A lámpás én vagyok” Gárdony Gézától való, s a pedagógus hivatásra utal.

100 éve halt meg Pósa Lajos tanár, költő, lapszerkesztő, dalszövegíró a magyar gyermekirodalom jeles személye, kinek munkássága előtt tisztelgett a Szentendrei Skanzen a Tanárok éjszakája programmal.

Ki is volt Pósa Lajos?

„Pósa bácsi” munkássága „A magyar gyermekirodalom épületében…fundamentum” – fogalmazta meg  Gárdonyi Géza.

„Pósa bácsi”  a Felvidékről, az egykori Gömör vármegye területén született. Ez az a vidék, amely verseiben, írásaiban megjelenik. A Skanzen Észak-magyarországi tájegységében pedig áll egy lakóház Nemesradnótról, Pósa Lajos szülőfalujából. Ez is indokolta, hogy ez a tájegység lett a tanárok éjszakájának helyszíne.

Pósa Lajos indította el Benedek Elekkel együtt Az Én Újságom című gyermeklapot, amelyben páratlan színvonalú verses és prózai anyagokat jelentettek meg az ifjúság számára. Az eredeti magyar gyermekirodalom megteremtője volt: nagyszüleink, dédszüleink  tankönyvekben közölt olvasmányain, versein nőttek fel. „Pósa bácsi” küldetésének tekintette, hogy főként a gyermekeknek és az ifjúságnak írjon, és ennek a korosztálynak a lelkiségére igyekezett hatni. Amit Pósa alapnak tartott ma is az: a gyermekek életkoruknak megfelelő módon élhessenek, tevékenykedhessenek, és életüket a derű és az oldottság jellemezze. Fontos, hogy a játékosság átjárja gyermekeink életét.

Az Én Újságom — belelapozhattunk a programon.

A program alcíme: Az Én tankönyvem – avagy hogyan lépünk Pósa bácsi nyomdokaiba? volt.

A szervezők kérték, hogy hozzuk el kedvenc tankönyvünket, s másoknak is ajánljuk.
A Skanzenban különféle témák szerint folyt a műhelymunka szakemberek irányításával. A bőség zavarával szembesültünk, mikor  jelentkeztünk  az egyes programokra, máig sajnálom, hogy nem vehettem részt minden, de ez a színvonalas programok velejárósa.

Pako Mária  Pósa Lajos megzenésített verseit adta elő, s meg is énekeltetett bennünket.

Pósa Judit bevezetett bennünket Pósa bácsi szerkesztőségébe, megnézhettük Az Én Újságom első számait, illetve a jubileumi évben kiadott  friss kiadványokat is, hiszen idén a Pósa Emlékbizottság számos színvonalas konferenciát és más megemlékezést szervez.

A nyelvészeti kérdéseket is megvitatunk. Ifjú vezetőnk elmesélte, hogy  “szépkiejtés” órán hogyan szoktatták le  őt és társait a  palóc dialektusról. Ezt mindannyian igen káros gyakorlatnak tartottuk, őszintén bízom benne, hogy manapság ez az elszürkítő szemlélet már nem érhető tetten.
Szerencsére a fonomimikai ábécét bemutató foglalkozást még be tudtam csempészni a programomba.

 

Nagy Mária bemutatta nekünk a fonomimikai ábécé néhány elemét.

Igen  emlékezetes  élmény volt a réges –  régi tankönyvet lapozgatni, de legfőképp: kipróbálni a palatáblán  való írást. Jó sok év után most visszahangoztak fejemben nagymamám szavai – óvodás koromban tőle tanultam meg írni s olvasni – Bárcsak lehetne valahol egy palatáblát kapni!

Ezt ugyan többször hallottam Tőle, de mert fogalmam sem volt, hogy miről van szó, el is feledtem. Most értettem csak meg, hogy mennyire praktikus volt ezzel az eszközzel begyakorolni az írást. Bizony, ami régi az még lehet jó!

A műhelyfoglalkozások után „tantestületi értekezleten” osztottuk meg tapasztalatainkat,
lehetőséget kaptunk a közös gondolkodásra, a jobbító ötletek kinyilvánítására, hiszen a műhelyfoglalkozások során folyton-folyvást felmerültek ugyanazok a kérdések:
Kell-e tankönyvet használnunk? Milyen a jó tankönyv? Mi kell a szövegértéshez? Mit olvasson a gyerek? Mit olvas a tanár? Csábítanak-e az illusztrációk? Milyen a jó kötelező olvasmány? Ki és milyen segédanyagot használ?   A határon túli pedagógusok milyen magyar nyelvű tankönyveket használnak? A virtuális módszerek és a tankönyvek aránya milyen napjainkban? Mi alapján szerkesztik a tankönyvkiadók könyveiket? Hogyan kapcsolható össze az oktatás a tankönyvhasználattal, és milyen módszerekkel tanácsos azt kiegészíteni?

A jó hangulatú rendezvényt Pako Mária zárta: Pósa Lajos megzenésített versét adta elő s tanította meg a közönségnek- „Magyar vagyok, magyarnak születtem,/ Magyar nótát dalolt a dajka fölöttem, / Magyarul tanított imádkozni anyám, / És szeretni téged gyönyörű szép hazám.”

Itt még sok képet talál a tanárok éjszakájáról:

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.642141129231527.1073741847.297287890383521&type=3

A hat héten át tartó Múzeumok Őszi Fesztiváljának egyik csúcspontja a Tanárok éjszakája volt, amely Európában egyedülálló program, kiváló kezdeményezés.

 

Tánczos Erzsébet beszámolója

 Nyelvészeink megállapították, hogy a  Dénes  utónév görög eredetű,  maga a bor és a mámor istenének, Dionüszosznak a nevét rejti.

A  népi kalendárium az időjósok figyelmébe ajánlja  a napot,  mert  Dénes névünnepe “megmutatja” a telet. Hogy? Hát így: ha északról fú a szél, és tiszta az ég, és a csillagok is tündökölve ragyognak: szigorú, kemény tél várható. Ha nyugat felől fú a szél, és az ég  felhős, akkor enyhe tél, korai tavasz és bő termés lesz a jövő évben.

Szent Dénes vértanú Párizs püspöke volt,  a Merovingok, majd Karolingok védőszentje.

Dénes sok embert térített meg. Emiatt szembekerült a pogány papokkal. Végül lefejezték Párizs legmagasabb hegyén, a mai Montmartre-on, amely akkor druida szent hely volt.  Legendája szerint, miután lefejezték, Dénes felkapta a fejét, még két mérföldet sétikált, és közben egész úton prédikált. Ahol végül összeesett és meghalt, szentélyt emeltek. Ebből lett később a Saint-Denis-székesegyház, a francia királyok temetkező helye.

Sokszor így, fejével kezében ábrázolják:

A Tizennégy Segítőszent egyike, fejfájósok szokták magukat oltalmába ajánlani -ha levágják már nem fáj?

A történelem folyamán többször felkavarta a kedélyeket a Szent Dénes-kérdés, azaz, hogy ki volt ő valójában.

Dénes meg a medve:

Dénes volt a neve annak az előkelő magyar ifjúnak, aki a mondai hagyomány szerintbekívánkozott Menedékkő középkori karthauzi szerzetesei közé. Mindenki igyekezett erről lebeszélni, ő azonban állhatatos maradt. Alázatosságát  próbára tették:ő lett a birkapásztor. Ez a derék Dénes  azonban megfelelt a feladatnak. Egy alkalommal az erdőből nagy medve tört elő és több juhot elragadott. Dénes nem tudta  juhait megtartani, és ezért  büntetést kért a maga számára. Elöljárója  azt tanácsolta neki,  hogy a medvét a szent engedelmesség nevében szólítsa föl, hogy a nyájat hagyja békén. Így is történt, a medve értett a jó szóból,  meghunyászkodott, mire Dénes övével átkötötte és a kolostorhoz vezette. Végül a  mackót szabadon engedték , de meghagyták neki, hogy a monostort messzire kerülje el.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://www.katolikus.hu/szentek/szent159.html

http://mek.niif.hu/04600/04657/html/unnepikii0069/unnepikii0069.html

http://mek.niif.hu/04600/04626/html/legenda0095.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_D%C3%A9nes

Az egyik kedvenc fám a madárberkenye. Addig nem nyugszom, míg a kertünk előtt, az utcán nem lesz egy. Praktikus lenne oda is, mert viszonylag kistermetű faféleség. Bogyószerű narancsvörös termése 1  centiméter átmérőjű, fanyar és savanykás ízű. Virágjából tea készül, de erről majd tavasszal írok.

A gyümölcse kezdetben sárga, majd narancssárga,  éretten korallpirossá válik.

Sok fajta berkenye él és virul hazánkban. A madárberkenye, a barkóca berkenye és  a házi berkenye gyümölcsét régen csak-csak felhasználták, ma alig-alig. Sonnevend Imre a következőket írta: „A házi berkenye méltán elnyerhetné ma is Hazánkban a „legelfeledettebb fafaj” címet”.

A képen látható házi berkenye termése a legnagyobb, ezért  ebből a leggazdaságosabb gyűjtögetni.

FIGYELEM! A vadon élő házi berkenyét Magyarországon törvény is védi, magyarán védett növény. Általánosan igaz, hogy bőven hagyjunk a madaraknak termést, nekik ez nem mellékes csemege!

Nézzük, mire jó a berkenye termése:

Először is, ne csak a hasunkra gondoljunk! Gyönyörű dekoráció készülhet a bogyókból, mint itt is látható:

A gyümölcse a galagonyához hasonló ízvilágú.

Kuriózum, a belőle készített pálinka. Még sosem kóstoltam, de remélem, ami késik, nem múlik.

A gyümölcse kezdetben sárga, majd narancssárga,  éretten korallpirossá válik.

Hogyan gyűjtsük a madárberkenye termését?

A termést a fürtről le kell szedegetni, majd meg kell szárítani.

Mi van benne?

A termés C-vitamint, pektint és karotint tartalmaz.

Mire jó?

A madárberkenye bogyóit a népi gyógyászatban enyhe vizelethajtó hatása miatt alkalmazták, de a húgyutak fertőzése esetén is ajánlott. A frissen szedett gyümölcs vitaminokban gazdag, C-vitaminpótlásra használják. A népi gyógyászatban megszárított terméséből főzött teát a vesekőképződés megakadályozására  is ajánlják.

A bogyók enyhe hashajtók, nagyobb adagokban hasmenést okoznak, de ki bír olyan nagy adagot begyűjteni, hogy az gondot okozhasson?

Jó hír, hogy a termések főzésekor a hashajtó hatásért felelős vegyület elbomlik, és a cserzőanyagok hasmenést gátló hatása kerül előtérbe.
Íme néhány kipróbálható recept a berkenye terméséből:

A házi berkenye gyorsan túlérik, és lepotyog a fáról.

Berkenye nyersen

A   cukorban meghempergetjük, üvegekbe zárjuk. (A gyümölcs súlyának fele  mennyiségű cukrot kíván.) Az üvegeket lekötjük és addig, míg a cukor el nem olvadt, illetve a gyümölcslevet nem enged, langyos helyen tároljuk. Az üvegeket időnként megrázogatjuk, majd amikor a gyümölcs és cukor összeállt, akkor felnyitjuk, tetejét tartósítószerrel megszórjuk, újra lezárjuk. Hűvös, száraz helyen tároljuk.

Berkenyelé

A berkenyét összezúzzuk, a kinyert levet 2 napon át pihentetjük, majd üvegekbe öntjük, lezárjuk.  Fazékba rakjuk, s 20 percen át 80 °C-on hőkezelőjük. Tartósítószer kell hozzá! Kihűlés után hűvös helyen tároljuk.

Berkenyeszörp

A berkenyét vízzel felöntve puhára főzzük. Szitán  áttörjük.  A kapott léhez literenként 60 dkg cukrot és fél dkg citromsavat  adunk és összefőzzük. Előmelegített üvegekbe töltjük, lezárjuk, a  hőkezelés után hűvös helyen tároljuk.

Berkenyés pite

Robotgéppel összedolgozunk 3 egész tojást, fél deci olajat, 1 pohár cukrot, 2 pohár lisztet, 1 pohár tejet meg fél zacskó sütőport. Kiolajozott, kilisztezett tepsibe öntjük a masszát. Megszórjuk friss vagy eltett berkenyével, aztán sutty, be vele a sütőbe! 230 fokon 30 perc alatt el is készül. Mikor kissé kihűlt, megszórjuk porcukorral.

 

Berkenyedzsem

A gyümölcshéjban és a magházban levő természetes pektin a főzés majd az állás során kioldódik és besűríti a dzsemet, ezért nem szükséges külön zselésítő. A berkenyét kiválogatjuk és csak a teljesen épeket használjuk fel. Egy fazékba 3 kg cukrot, 1 liter vizet és fél liter fanyar vörös bort teszünk, s ezt sziruppá főzzük. Amikor megfőtt, 4 kg válogatott berkenyét teszünk bele, és addig főzzük, míg a kellő sűrűséget el nem éri. Ekkor üvegekbe tesszük, és lezárás előtt tartósítószerrel kezeljük, majd hőkezeljük. Amikor kihűlt, hűvös helyen tároljuk.

Berkenyelekvár

A megtisztított, megmosott berkenyét fazékba tesszük, és felöntjük vízzel úgy, hogy az jól ellepje. Amikor megfőtt, áttörjük, és súlyának megfelelően, fele mennyiségben cukrot téve addig főzzük, míg a kellő sűrűséget el nem éri. Ezután üvegekbe merjük, tetejére tartósítószert adunk, és kigőzöljük. A gyümölcshéjban és a magházban levő pektin besűríti a lekvárt, nem kell külön zselésítő, de érdemes egy hideg tányérra cseppentve, csepp-próbával megnézni, elég jól besűrűsödik-e, ha nem főzéssel tovább kell sűríteni.

Berkenyekocsonya

A berkenyét fazékba tesszük, és lassú melegítéssel addig hevítjük, míg minden levét kiadja. Sűrű szitán a levét átszűrjük, és minden literre 80 dkg cukrot   számítva megfőzzük.  Ez addig tartson, míg a lé kocsonyaszerűvé nem válik.  ( Ez   a berkenyében levő pektin műve.)  Ekkor üvegekbe öntjük,  s amikor kihűlt, lezárjuk. Lekvár módjára szárazdunsztban pihentetjük.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://arykana.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=911263

http://terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/berkenye.html

http://www.hazipatika.com/gyogynovenytar/berkenye_madarberkenye/20

http://barikad.hu/mai_gyogynoevenyuenk_berkenye-20111030

http://www.google.hu/imgres?um=1&hl=en&client=firefox-a&rls=org.mozilla:hu:official&biw=1280&bih=821&tbm=isch&tbnid=-ulfFgfdqvEJ0M:&imgrefurl=http://www.evamagazin.hu/m/cikk.php%3Fid%3D2480&docid=2BnAygm2J903uM&itg=1&imgurl=http://www.evamagazin.hu/data/cfile.php%253Fid%253D4535%2526v%253Dw&w=300&h=301&ei=hcKbUJnUPJHotQa0yICACw&zoom=1&iact=rc&dur=164&sig=115475904995637820871&page=1&tbnh=168&tbnw=184&start=0&ndsp=16&ved=1t:429,r:12,s:0,i:101&tx=72&ty=80

 

“A változás szele! Erős gyökérzettel rendelkeznek a magyarországi skanzenek?” címmel a Szabadtéri Néprajzi Múzeum adott otthont október 6-án és 7-én a szabadtéri múzeumok szakértői számára megrendezett szimpóziumnak. A tanácskozás célja a fenntartható, élő, aktív, nemzetközi színvonalú hazai skanzenek körének megteremtése  volt.

Az október 6-7-ei továbbképzés egy sorozat első állomása,  melyen a struktúraváltozások miatti új helyzetben a múzeumok úttalálását vitatják meg. A konferencián a kérdésre az összes szabadtéri néprajzi múzeum bemutatta az intézményét érintő változásokat, és azt, hogy számukra mi lehet a jövő útja. Ezekben a válaszokban nagyon sok elem szerepel, hiszen mind financiális téren, mind szervezeti szinten, intézményi küldetés tekintetében, tudományos tevékenységben, látogatóikkal való kapcsolatban helyt kell állniuk a szabadtéri néprajzi múzeumoknak. Az előadók kérdéseiket és kételyeiket is megosztották egymással. Az előadások képet adtak a hazai skanzenek helyzetéről, küzdelmeiről, a   lehetséges megújulási irányokról.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum új irodaépületében található a konferenciaterem

Dr. Bereczki Ibolya kinevezett főigazgató köszöntőjét követően  beszámolókat hallhattunk a magyarországi skanzenek működéséről a múzeumi rendszer átalakítását követő időszakban.

Dr. Bereczki Ibolya

Elsőként Horváth Sándor számolt be a Vasi Skanzent érintő változásoktól „A változás szele a Vasi Skanzenban” című előadásában felvázolta az intézményben bekövetkezett szervezeti változásokat.

Bemutatta az intézménynek az idei év Adria Projektjében betöltött szerepét. 2014- ben az Őrségi Nemzeti Park monografikus bemutatását is elkészítették: tudományos igényességgel, a tágabb összefüggések bemutatásával, de olvasmányosan, a nagyközönség számára jelentettek meg.Az előadó felvázolta a Vasi Skanzen misszióját is: a vasi falusi életmód bemutatásával bio-   öko – és natúr módszereket közvetíteni, önellátásra, túlélésre alkalmas technikák átadása és terjesztése. Ennek gyakorlati megvalósulására példa a Csináld magad! Családi szombatok sorozat, rögtön október 11-én a CSINÁLD MAGAD! Hordóbeli káposzta a káposzta tisztítását, gyalulását káposztáskádba csömöszölését, fűszerezését jelenti– egy olyan technikát tanulhatnak meg a résztvevők, mely anno anyáról leányára szállt. Ma a tudás átadásában, megtartásában aktív szerepe van a múzeumoknak is. Horváth Sándor bemutatta az új kezdeményezéseket is, melyeknek célja, hogy minél szélesebb csoportot megszólítsanak. Igyekeznek becsalogatni a bicikliseket, az időseket, a múzeumba szoktatni az ifjúságot. Ennek fontos eszköze a naprakész honlap ( http://www.vasimuzeumfalu.hu/hu/hirek)  és közösségi oldal is, melyek az élő kapcsolatot szolgálják a nagyközönséggel.

 

Dr. Páll István, a Sóstói Falumúzeum igazgatója bemutatta az intézmény utóbbi néhány évében történt szervezeti változásokat, és azok hatásait.

Rámutatott, hogy Nyíregyházán a legnépszerűbb látnivaló az állatpark – még külföldön is tudják népszerűsíteni magukat, második a sorban a gyógyfürdő. Az igazgató célként határozta meg, hogy a Sóstói Múzeum is kihagyhatatlan látnivalóvá váljon a Nyíregyházára látogatók számára. Az Árpád-kori skanzenrész átadására a múlt héten került sor a most 35. évét ünneplő intézményben, ez is egy lépés ebben a folyamatban. Az előadó hangsúlyozta, hogy Sóstó és turizmus- mostanság ez a két kulcsszó Nyíregyházán, s a Sóstói Múzeumfalu szerencsés, mert mind a két kifejezés vonatkozik rá.

 

 

Varju András igazgató a Göcseji Falumúzeumot mutatta be. Ebben látványos segítség volt megújult honlapjuk, mely a http://gocsejiskanzen.hu/ A honlapon nemcsak virtuális sétát tehetünk a szabadtéri néprajzi múzeumban, de az aktuális programok mellett a Régi gyűjtemény újragondolva – nagy fejlesztések küszöbén a Göcseji Falumúzeum linken sok újdonságot is megismerhetjük.

Az előadó kiemelte- a közösségi oldalakon fontos a naprakészség, a folyamatos kapcsolat az érdeklődőkkel, ez https://www.facebook.com/gocsejiskanzen közösségi oldalukon is tetten érhető. Kiemelte az ifjúság becsalogatásának fontosságát: a régészettől a játékos várostromig sokféle program szerepel múzeumpedagógiai kínálatukban. A Göcseji Múzeum megújult földszinti és emeleti terein , az egykori raktárak helyén egy uniós pályázatnak köszönhetően modern látványraktárak és múzeumpedagógiai oktatótermek létesültek.
A projekttel több ezer műtárgy válik láthatóvá elsősorban (de nem kizárólag ) a múzeumi foglalkozásokra érkező gyerekek előtt.

A szünet után következett Dr. Cseri Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára a szabadtéri néprajzi múzeumoknak a 21. században betölthető szerepét elemezte.

A szakember, aki kinevezése előtt csaknem húsz éven át a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója volt, rámutatott, hogy korunkban nem elég, ha egy szabadtéri néprajzi múzeum megőrzi és bemutatja a múlt emlékeit.

Külföldi példákkal bizonyította, hogy igen jelentős társadalmi szerepet tölthetnek be ezek az intézmények – a feladat összetett, nem könnyű, de vannak követendő példák. Fontos, hogy skanzenek ne egymás riválisaiként tekintsen egymásra, hiszen nem azok. Egy kezdeményezés, mely az ország egyik részében sikert aratott, miért ne valósulhatna meg a többi skanzenben is. A szabadtéri néprajzi múzeumok összehangolt koncepciója a jövőbeni eredményes működés egyik záloga. A skanzenek helyi törekvések mellett fontos, hogy közös projektekben is gondolkodjanak, melyben minden skanzen megtalálja a helyét, és kiveszi a munkából a részét.

Ehhez a témához kapcsolódott az október 7-ei program, melynek egyik témája: Stratégiák és elvek a skanzenek 21. századi megújulásához volt.

 

Tánczos Erzsébet beszámolója