A népdal sokat elárul:

Kihajtom a libám a rétre,
Magam is kifekszek melléje,
Nagyokat ütök a liba fejére,
libuskám ne menj a vetésre.

A libalegeltetés elsősorban a gyerekek dolga volt. Amint jóra fordult az idő, a reggel a gyerekeket már a legelőn érte. Az volt a feladatuk, hogy a libákat szemmel tartsák. Hogy mentek a libák? Hát így, ahogy a népdalból ismerjük:

Legeltetni naponta kétszer kellett, reggel és délután Nyáron már reggel 6 óra tájban kellett kihajtani a libákat, még a kánikula előtt. A gyerekek délutáni 5 óra felé indultak a délutáni kihajtásra. A sok fehér liba ellepte a mezőt, mögöttük lépdelt a gyerekek serege. Gondjuk volt rá, hogy a libáknak legyen megfelelő fürdőhelye és elegendő eledele. Figyelni kellett, hogy el ne kószáljanak, s nehogy elragadja valamelyiket a héja.   Legnagyobb baj az volt, ha a gúnár elveszett, erről is szól dal: “A gúnárom elveszett, keresésére megyek, Nincsen annak más jegye, szárnya, tolla fekete…”

Gond azért akadt: “Akkor volt probléma, ha egy gúnár (aki, mint tudjuk a csapat feje) nagy gágogással és szárnycsapkodással elkezdett repülni!!!!!!!!!
A többi liba először csak figyelt, majd szinte gombnyomásra mind az 5-6-700 darab követte azt az egyet! Összekeveredtek. Mi pedig nagy kínlódások árán igyekeztünk kiválogatni a sajátjainkat. Hogy miről ismertük meg őket? Ja, még nem mondtam, pedig nagyon érdekes és fura dolog, de a gondos háziasszonyok különböző színű csíkokat festettek a libák fejétől a nyakán át a hátára. Képzeljétek el, azt a sok fehér jószágot, színes csíkokkal! De így volt.
Aztán, amikor csendesebb napok voltak, mert találtunk új, maggal teli tarlókat, akkor a libák is nyugodtabbak voltak. Nekünk, gyerekeknek volt időnk játszani. Bújócskáztunk.. Bebújtunk a kukoricásba, a szénaboglyákba, árkokba. Milyen izgalmas is volt!” (http://www.thesecret.hu/igaz_tortenetek_libalegeltetes) Este ugyanis el kellett számolni a libákkal. Közben persze játszottak, fogócskáztak, daloltak. Egészen késő őszig tartott a libalegeltetés időszaka.

 

Végezetül egy ismert népdal:

Sárga a liba bögye,

nincsen aki megögye.

Hej ha tudna tenne róla.

Hej ha tudna tenne róla.

Hej ha tudna tenne róla.

Hej ha tudna tenne róla.

Tánczos Erzsébet összeállítása

Forrás:

 

http://kony.network.hu/kepek/aratasok_cseplesek_mezogazdasagi_munkak_regen/libalegeltetes

http://www.agt.bme.hu/balassi/Terman_romhany.html

http://www.thesecret.hu/igaz_tortenetek_libalegeltetes

 

Ha Domonkos forró,
Kemény tél várható.
Lőrinc napja ha szép,
Sok a gyümölcs és szép.
Bertalan a szép idővel,
Az ősz is nekünk kedvez.
Sűrű eső augusztusban
Jó mustot ád a hordókba.

 

Ha másodvirágzású akácot látunk, hosszú, meleg őszre várunk.

 

Bárány, égen legelő, jön a szél meg az eső.

 

Ha esős hamar jön a tél.

 

Amit nem főz meg augusztus, azt megsüti szeptember.

Augusztus elseje Vasas Szent Péter napja. De miért vasas?

http://netfolk.blog.hu/2013/07/31/augusztus_elseje_vasas_szent_peter_napja
Úgy tartják, ha e napig nem esik, jöhet a Duna vize is, nem lesz kukorica.

Augusztus 6. – Urunk színeváltozása
Urunk színeváltozása után feketedik már a tarló, fehéredik az arató. (felszántják a tarlót, az aratás idején megbarnult gazda kezdi visszanyerni rendes arcszínét.)

Augusztus 7. – Donát
Donát a szőlősgazdák, szőlőskertek védőszentje. Különösen villámcsapás, jégeső eltávoztatásáért szoktak hozzá könyörögni

Augusztus 10. Lőrinc napja

http://netfolk.blog.hu/2013/08/06/lorinc_esete_a_dinnyevel

Ha Lőrinckor sár ragad, eheted a dinnyét magad.

Lőrinc napjából jósolt a nép, hogy milyen szüret várható. Ünnepe a földműves nép körében határnapnak számított. Lőrinc nap után a fa már nem fejlődik tovább. Lőrinc naptól nem tanácsos már a folyókban fürödni. De a folyóban sem szabad már fürdeni, vagy azért mert kezd a víz hideg lenni, vagy azért mert a szarvas belepisilt.

Augusztus 12. – Klára
Ha szeles Klára napja, ősz lesz nemsokára.

Augusztus 15. – Nagyboldogasszony, Mária napja.

http://netfolk.blog.hu/2013/08/06/nagyboldogasszony_napjara_hol_magasabb_a_fold_az_egnel

Ha a nagyasszony fénylik, jó bortermés van kilátásban. Zalában ekkor gyűjtik a gyógyfüveket.

Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja. Mária mennybemenetelének (mennybevételének), egyben az ország Mária oltalmába ajánlásának ünnepe, a legkedvesebb hazai ünnepek egyike. Nagyboldogasszony nyolcada, amelybe Szent István napja is beleesik, a magyar egyházi év kiemelkedő időszaka.

E napon eredeti tartalma szerint Mária halálát, temetését és mennybevitelét ünnepli az egyház. A legenda szerint Jézus három nappal halála után föltámasztotta és angyalokkal a mennybe vitette anyja testét. A Mária ünnepek az aratási időszakot fogják közre. Sarlós Boldogasszony a nyitó ünnep, a Nagyboldogasszony az aratást bezárja.

Számos növény kapta róla a nevét: Boldogasszony csepegtette fű; Boldogasszony csipkéje; vagy a   Mária könnye.

 

Augusztus 20. István napja,  államalapító Szent István ünnepe. Magyarország  ekkor ünnepeli az államalapítást.

http://netfolk.blog.hu/2013/08/14/o_szent_istvan_dicsertessel

 

Ó Szent István dicsértessél, menny és földön tiszteltessél,
De főkképpen nálunk ma, mint országunk oszlopa!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István, nézz mennyből le a szép magyar népedre!

Boldogságos Szűzanyánknak, mint magyarok Asszonyának
Föláldoztad Hazánkat, szentelted Koronánkat!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István, nézz mennyből le a szép magyar népedre!

(Csángó népének)

Az új kenyér ünnepe is:

A kenyérrel kapcsolatban különböző hiedelmek és mágikus eljárások éltek. Például általános volt a kenyérsütés tilalma pénteken, kedden, és bizonyos jeles napokon, például Luca és Borbála napján.

A sütés egyes fázisaihoz is kapcsolódott valamilyen mágikus kísérő cselekmény. A dagasztás után cuppogtak a kenyérnek, kemencébe vetés után a dagasztó, illetve a sütőasszony felemelte a szoknyáját, a szakajtót felborította, hogy a kenyér magasra nőjön. Mágikus cselekmény volt a kenyér sütése , hogy kovászolás ( a képen), dagasztás, bevetés előtt és után keresztet vetnek kés élével, sütőlapáttal a tésztára, a kemence szájára.

A kenyér megszegését és fogyasztását szabályozó előírások és tilalmak a kenyér tiszteletét tükrözték. Augusztus 20-án, István napon az új kenyér köszöntésekor számos helyen tartanak összejöveteleket, baráti találkozókat, búcsúkat.

 

 

Augusztus 24. Bertalan napja

http://netfolk.blog.hu/2013/08/23/bertalan_kapcsan_a_bormuvessegrol

 és

http://netfolk.blog.hu/2013/08/21/augusztus_24_bertalan_napja

 

A néphagyomány Bertalant az ősz kezdőnapjának tekinti. Amilyen Bertalan napján az idő, olyan lesz az ősz. A zivatar sok jeget és havat jelent. Sok helyen az őszi szántás-vetés ezen a napon veszi kezdetét. Ha ezen a napon esik az eső, jó káposztatermés lesz, mert Bertalan közé dobálja kezében hordott fejét. A Bertalan napkor köpült vaj gyógyító erejű.

Bertalan napja őszkezdő időpont. Ekkor fordul a munkák sora: a gabona betakarítását az őszi szántás, vetés, a termények begyűjtése, s a szüret váltja fel. Bertalan a szőlőhegyek védszentje lett Pannóniában. Bertalan napján kezdődik a harc a szőlőkben a seregélyek ellen, s mint mondják, Bertalan a nyúzókésével a szüretre, a szőlőfürtök lemetszésére készülődik.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.niif.hu/04600/04657/html/unnepikii0035/unnepikii0035.html

http://www.thinkanimals.com/rats/rats-make-great-pets

http://blog.needsupply.com/2013/05/12/for-the-love-of-watermelon/

 http://eletmodkozpont.hu/taplalkozas/cikk/gyumolcsos-lendulet

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_lorinc

https://www.facebook.com/CsikosKepek?fref=photo

 http://www.peanutvan.com.au/peanut-quick-bread.php

Sajtótájékoztató a Palóc Világtalálkozóról

 

“Amikor egy ledöntött nemzet újjá akarja magát építeni, szüksége van – inkább, mint valaha – a hagyomány minden porszemecskéjére.”

(Kodály Zoltán)

 

A III. Palóc Világtalálkozó főszervezői sajtótájékoztatót tartottak az Attila Hotelben (Bp. III. kerület Attila u. 20., vendéglátónk: Bárdosi Ferenc).

A vendégek fogadásában a bátonyterenyei Ófaluban élő Hagyományőrző Egyesület táncosai működtek közre.

 

A megjelenteket Berze Marianna, a Palóc Világtalálkozó főszervezője köszöntötte. Ezután Kovács László, a Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület elnöke (a Palóc Világtalálkozó megálmodója, elindítója) mondott rövid beszédet.

 

Majd Rákos Szabolcs, Bátonyterenye alpolgármestere köszöntője következett. A III. Palóc Világtalálkozó (miként 2013-ban az első) Bátonyterenyén (Kisterenyén) lesz a Gyürky-Solymossy Kastélyban és annak kertjében, 2015. augusztus 7-8-9-én. A helyszínt az önkormányzat bocsátja rendelkezésre, és egyebekben is minden tőle telhető segítséget megad a rendezvény sikeréhez.

 

A Kazár Táncegyüttes fiatal táncosainak bemutatója kazári táncokból, előre vetítette a Palóc Világtalálkozó hagyományőrző és hagyományteremtő hangulatát.

 

Majd Gáspár Imre (Apó) „A palócok kincsei” címmel, a palócság kulturális értékeiről beszélt. Egy népmesével mutatta be a híres palóc humort.

 

A Bátonyterenyei (Kisterenyei) Kastélykert Nyugdíjas Klub tagjai kisterenyei népdalok éneklésével színesítették a rendezvényt.

 

Berze Marianna TLBK titkár, a találkozó főszervezője fölvázolta a III. Palóc Világtalálkozó három napjának tervezett programját.

Pénteken a palócság történelmének és irodalmának bemutatása kerül előtérbe, előadások, kiállítások, helyi közösségek bemutatkozása. Papp Lajos professzor úr másodszor is megtiszteli a rendezvényt előadásával. De több ismert előadót is vendégül fogadnak a szervezők, mint pl. a „Hazajáró” Jakab Sándort, Praznovszki Mihály írót és műelemzőt és Dr. Varga Tibort. Este a Historica Zenekar ad koncertet.

Szombaton a fergetegesnek ígérkező palóc lakodalom mellett, a helyi közösségek bemutatkozását, énekes-zenés produkcióit láthatjuk. Palóc mesékben, versekben, dalokban, viseletekben gyönyörködhetünk majd, és a tájjellegű ételek nyújtanak gasztronómiai élményt. Mónus József távlövő íjász bajnok is vendégünk lesz, előadást és bemutatót tart. A BaRaKa együttes különleges koncertje zárja a napot.

Vasárnap a Palóc Szövetség napja lesz, aminek célja, hogy a közösségek jobban megismerhessék egymást, és (remélhetőleg) hosszú távú, gyümölcsöző együttműködések alakuljanak ki. A részletes programot nemsokára nyilvánosságra hozzák a szervezők.

 

A sajtótájékoztatót a tüneményes Haraszti ikrek népdal éneklése zárta, akik kazári dalokkal kedveskedtek a megjelenteknek.

 

A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt 2015. augusztus 7-8-9-én a Palóc Világtalálkozón, Bátonyterenyén a Gyürky-Solymossy kastélyban és kastélykertben.

Bővebb információ itt:

www.palocvilagtalalkozo.hu

 

 

(D. E. összeállítása.)

Egy mérgezés, melynek egy életre rabjává válhatsz, ritmus, tánc, torna, akrobatika – mindez egy helyen. Egy 18 éves múlttal rendelkező egyesület, a

Galaxy Akrobatikus Rock and Roll Klub, egész évben nyitott a sport ezen ága iránt kedvet érzők előtt. Elismert, képzett szakemberek által vezetett edzéseket; kellemes, barátságos légkört; versenyzési és fejlődési lehetőségeket kínál a jövő reménységeinek. Mi is pontosan az akrobatikus rock and roll – erről beszélgettünk Molnár Nórával, az egyesület vezetőjével.

 

      –     Mikor alakult az egyesület?

–          Egészen pontosan 1997-ben alakult az egyesület. Már előtte is voltak családias hangulatú összejövetelek, ám ezek még hobbi szinten, kikapcsolódásként szolgáltak. Egy kisebb mag, néhány család összeállt, hogy a gyerekek próbálják a tánc berkein belül eltölteni a szabadidejüket. Később olyan komollyá vált, hogy úgy döntöttünk, csináljunk egyesületet, nem sokra rá pedig kinőttük a szabadidős témát, és elkezdtünk az egyesület színeiben versenyezni a Magyar Táncsport Szövetségnél.

–          Milyen korcsoportokat céloznak meg?

–          Nálunk kicsiktől a nagyokig mindenki megtalálható. Legkisebb táncosunk négy, míg a legidősebb már a harmincas éveit tapossa, mondhatni elég széles a paletta. Aki néhány évet eltölt nálunk és belekóstol a tánc ízébe, annak ezek az élmények nem múlnak el nyomtalanul – ezt mutatják visszatérő táncosaink is. Természetesen nem mellékes az sem, hogy milyenek a lehetőségeink. Például korosztályban hogy tudunk formációt összehozni, egy lánynak tudunk-e korban és méretben hozzáillő fiút biztosítani. Ezeket a körülményeket figyelembe kell venni, ám úgy gondolom, ez egy életre szóló mérgezés, akit egyszer megérintett a sportág, az nem ereszti többé.

–          Ez inkább a sporthoz vagy a tánchoz áll közelebb?

–          Ez egy hivatalos sportág, mindazonáltal úgy gondolom, hogy elválaszthatatlan a kulturális területtől. Jelenleg azon dolgozunk, hogy olimpiai sportággá válhasson ám ennek elsődleges feltétele, hogy az egész világon elterjedt legyen. Ennek is – mint sok más sportágnak – meg van az a hátulütője, hogy nem űzik minden kontinensen, ez alapján pedig nem hívhatjuk a versenyt világbajnokságnak. Próbáljuk népszerűvé, elismertté tenni világszerte az akrobatikus rock ’n’ roll-t, ezért a szövetség „A” kategóriás táncosokat küld a világ különböző részeire, hogy „terjesszék az igét” workshop-ok keretében.

–          Hányan vannak jelenleg?

–          Az egyesületben kb. kettőszázan táncolnak most. Három megyében mozgunk: Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében dolgozunk. Itt, Szombathelyen kb. negyven gyermek van egy alkalommal. Edzőket tekintve, szerencsére több jó szakemberrel is együtt tudunk dolgozni.

–          Milyen rendezvényeken, versenyeken szoktatok fellépni?

–          A versenyszezonnak már vége van. Tavaszi és őszi szezonban vannak megmérettetések, a tél illetve a nyár pihenőidőnek van szánva. Ez a táborok, alapozások, fellépések ideje. A versenyek különböző kategóriákban zajlanak. A legalsó lépcsőfokon magunk szervezzük a versenyt az utánpótlásainknak. Fontos, hogy minél előbb lehetőséghez jussanak, ám még nem a profi kategóriában. Következő lépcsőfok a területi, amely nekünk a nyugati régiót jelenti. Majd a területi ranglista alapján van delegálás az országos megmérettetésre. Az országos versenyen pedig ugyanezen szisztéma alapján lehet kijutási lehetőséget nyerni a világversenyekre.

–          Eddig milyen kiemelkedőbb sikereket értetek el? Mire vagytok a legbüszkébbek?

–          Személy szerint, én arra vagyok a legbüszkébb, hogy azok a fiatalok, akik anno tizenévesként betipegtek hozzánk mára már hivatásszerűen, edzőként űzik ezt a szakmát. Ők is az utánpótlás-nevelés szerves részeivé váltak, sok szakembert kineveltünk magunk közül. Eredményeket tekintve több Európa- és Világkupa győztes párral is büszkélkedhetünk, több kategóriában is. Továbbá kineveltünk több sikeres „A” kategóriás párost. Formációs kategóriákban pedig szintén maradandót és egyedit alkottunk, például Magyar Köztársaság Kupa győztes formációt, aki egymás után négy éven keresztül veretlen tudott maradni. Ám úgy gondolom, a legfontosabb, hogy embereknek életcélt tudtunk adni.

–          Mennyire fontos a csapatszellem, a bizalom illetve a kitartás?

–          A bizalom nálunk maximális, ez egy akrobatikás párosnál nem lehet kérdés. Ha valaki félelemmel indul neki egy akrobatikának, abból előbb-utóbb baleset lenne. Természetesen nem mindenki alkalmas arra, hogy dobálják, ezt ki kell szűrni. Nálunk minden páros szakképzett edzői felügyelettel dolgozik, ám kockázati tényezőkkel mindig kell számolni. Ami a csapatszellemet illeti, az is elsődleges mivel sokan vagyunk, csapatokban dolgozunk, együtt kell mozognunk, figyelni egymásra. Edzőtáborok során ez úgy nyilvánul meg, hogy a nagyok figyelnek a kicsikre, míg a kicsik szót fogadnak a nagyobbaknak.

–          Az akrobatikus elemek elsajátításához, megvalósításához mennyi gyakorlásra, edzésre van szükség és hány éves kortól lehet ezeket csinálni?

–          Rendszeresség mindennek a titka. Minél előbb elkezdjük a lányokkal, hozzászoktatjuk őket, annál kevésbé alakul ki félelemérzet. Az a tapasztalat, hogy a picik még nagyon élvezik ezt, apu is sokszor feldobja őket és abszolút nincsen semmi félelemérzetük. Továbbá fogékonyak is rá és pillanatok alatt ráéreznek az akrobatikák technikájára. Ellenben a fiúk gerincét nem szabad túl korán terhelésnek kitenni, hivatalosan 11 éves kortól van a junior kategória, ami a legkisebbeket jelenti, akik akrobatikus elemeket végrehajthatnak. Ám itt is le van korlátozva milyen nehézségi fokozatokon csinálhatják. Akrobatikáról akkor beszélhetünk, ha olyan elemet mutat be egy páros, ami önállóan, egy ember által nem kivitelezhető. Ez többnyire a lányok által végrehajtott kisebb tornászmutatvány és ilyen helyzetekben a súlyuk mindenképpen a fiút terheli. A lányok azok, akik 11 éves korukban már akrobatizálnak, míg a fiúk még 14 éves korukig serdülőként ezt elkerülik. Ez a három év korkülönbség – pont a fent említettekből kifolyólag – mindenképpen ajánlott a fiúk javára.

Kedvet kaptál hozzá? Kipróbálnád? Egész évben szeretettel várják a vállalkozó szellemű, leendő táncosokat. Beiratkozásra folyamatosan van lehetőség, bár főként szeptemberben indulnak új csoportok, hiszen legtöbben akkor csatlakoznak.

Ízelítő az edzésekről:

„Táncolunk, de nagyon!”

Mi más mutathatná jobban egy rendezvény sikerét, mint hogy évről évre újra megrendezésre kerül? A Vasi Hegyhát egyik kis települése, Szemenye, idén ötödik alkalommal adott otthont a Laska Fesztiválnak.

Hogy miért éppen laska? A választ a kérdésre a hagyományban, a múltban kell keresnünk. Falubeli, sőt környező falubeli körökben, a szemenyeiek, mint „laskások” voltak ismertek. Történetek szerint, mikor aratni mentek a környező falvakba, mindig laskát vittek magukkal. Aratás során, fizetségül, minden ötödik kévét megkapták, így egy hosszabb, kb. másfél hetes aratási időszak után egy család kenyérszükséglete fedezve volt az évre.

A fesztivált először 2011-ben rendezték meg, hagyományteremtő céllal. Azóta is töretlen lelkesedéssel, színes programokkal, tánccal, nevetéssel, finom laskával és pogácsával várják az ide érkezőket.

Az idei program kínálatában helyet kaptak a környékbeli fiatal tehetségek. A polgármester, Holler Ferenc, köszöntője után, tanúi lehettünk a szemenyei és oszkói tánccsoportok műsorainak. Természetesen az idősebb korosztály is tiszteletét tette, többek között a Csehimindszenti Asszonykórus vagy az Olaszfai Mamakórus képviseletében. Volt kötélugrás, a Gersekaráti Kötélugró Diák Sportegyesület prezentálásában, a Telekesi Népdalkör és a Zsivány zenekar pedig gondoskodott a vidám muzsikáról. A nap megkoronázásaként, a 20:00-kor kezdődő Retro Party – mindenki számára ismerősen csengő – zenéire lehetett fogyasztani a hideg, habos sört a M-ámor presszó kínálatában.

Hogy lesz-e jövőre is Laska Fesztivál? Mi reméljük, és aki idén ellátogatott biztosan visszatér. Igazi vidéki, régi időket, ízeket és légkört visszaidéző hangulat, muzsika – és persze sok-sok laska a garancia a jókedvre. Végül mi mással is lehetne zárni – hogy kitartsunk a VI. fesztiválig – mint egy igazi, hagyományos laskarecepttel? Jó étvágyat!

 

Hozzávalók:

 –         1 kg ( lehetőleg régebbi) krumpli

–          só, ízlés szerint

–          30 g vaj vagy margarin

–          350 g finomliszt

–          0,5 dl napraforgó olaj

Elkészítés: Az alap a krumplis tészta, amiből gombócot, nudlit készítünk. A krumplit enyhén sós vízben, héjában megfőzzük. Majd leszűrjük, még melegen meghámozzuk, áttörjük, majd lazán szétterítjük, és hagyjuk langyosra hűlni.

Hozzáadunk 30 g vajat/margarint, 1 csipet sót, aztán egyenletesen a tetejére szitáljuk a lisztet, és lágy, rugalmas tésztává gyúrjuk – a liszt pontos mennyisége attól függ, mennyire lisztes, illetve vizes maga a krumpli. Konyharuhával letakarjuk, és 10-15 percet pihentetjük.

A tésztából hengereket formázunk, majd feldaraboljuk, és kis cipókat készítünk, amiket kör alakúra kinyújtunk.

Olajozás nélkül palacsintasütőben mindkét oldalát megsütjük. Sütés után megkenjük olajjal, és sózzuk.

A megújuló energiaforrás kifejezés hallatán, napjainkban a legtöbb embernek a Nap jut eszébe, majd rögtön a napelem, napkollektor. Míg tőlünk nyugatabbra ezek már megszokott, szerves részei a mindennapoknak, nálunk most vannak elterjedőben.

De mik is ezek pontosan? Hogyan működnek? Megéri ilyesmire befektetni? Mikor térül meg? Ezekről beszélgettünk Horváth Dáviddal, aki a megújuló energiák teljes körű felmérésével és kivitelezésével is foglalkozik.

 

Milyen megújuló energiákkal működő berendezésekkel foglalkoztok?

Napelemekkel, napkollektorokkal, hőszivattyúkkal, LED világítással, hőszigeteléssel. Ezeken belül a fő vonalat a LED világítás és a napelemek képezik, főként erre a kettőre fókuszálunk. A megtérülési idő és a befektetett pénz szempontjából mindenképpen ezek a leggazdaságosabbak. Valamint manapság a LED-es izzókat, égőket, fénycsöveket elérhető áron és széles választékban lehet kapni. Ezekről tudni kell, hogy hosszabb az élettartamuk, továbbá sokkal kevesebbet fogyasztanak, bár még mindig drágábbak, mint a hagyományos izzók, mégis megközelítőleg egy év alatt megtérül a befektetés. Napelemekkel pedig teljesen ki lehet elégíteni egy háztartás energiaigényét, nem kell fizetni az elektromos áramért, ám megtérülési ideje megközelítőleg 10 év. Ezután viszont minimum 20 évig működőképesek, napjainkban a gyártók már 25-30 éves lineáris teljesítmény garanciát adnak.  Másik előnye ennek a rendszernek, hogy olyan helyre is lehet telepíteni, ahol nincs kiépítve közüzemi hálózat, valamint környezetvédelmi szempontból jelentős, hogy nem terheli meg a környezetet széndioxiddal.

Bizonyára sokan nem tudják, hogy mi is a különbség pontosan a napelem és a napkollektor között. Elmondanád ezt nekünk?

A napelem elektromos áramot állít elő, a napfény sugárzási erejét hasznosítja, amit átalakít elektromos energiává. A napkollektor rendszerében pedig fagyálló és folyadék kering, amelyet a Nap felmelegít és ez a folyadék megy aztán a radiátorokba, vagy más használati eszközökbe.

Télen, amikor kevesebbet süt a nap, akkor is működnek ezek az eszközök?

A napelem igen, mert nyáron vannak olyan napok, amikor jelentős többletet termel, például egy nap alatt megcsinál 2-3 napra elegendő elektromos áramot. Rá van kötve a hálózatra és betáplálja ezt a többletet a rendszer. Télen pedig, amikor nem süt annyira a nap, el tudod fogyasztani ezt a többletet, amit nyáron betáplált. A napkollektornál sajnos nincs ilyen lehetőség, ha télen vannak olyan időszakok, amikor kevésbé süt a nap, akkor előfordulhat, hogy kevésbé tud meleg vizet előállítani. Ezért jó, ha össze van kötve olyan berendezéssel, ami rá tud segíteni a napkollektor munkájára. Én úgy gondolom a napkollektoroknál az a legjobb, ha használati meleg vízre van tervezve a rendszer, például kézmosásra, mosogatásra vagy fürdésre. De ezek a rendszerek nem csak erős napfényben, hanem szórt fényben, sőt a téli hidegben is termelnek áramot, meleg vizet.

Említetted, hogy hőszivattyúkkal is foglalkoztok. Mik ezek pontosan?

Hőszivattyúk tulajdonképpen fűtési rendszerekhez felhasználható szerkezetek, egyfajta fűtésrásegítőként funkcionálnak. Amit mi szoktunk eladni, azok általában levegős hőszivattyúk, melyeket külső kazánnak is hívnak, úgymond klímaként funkcionálnak. Sokszor a hűtőkhöz hasonlítják őket, hasonló elven működnek, csak fordítottan és a föld hőjéből nyerik az energiát.

Ha valaki házat épít, és napelemes rendszerrel szeretné megoldani az energiaellátást, az mekkora költséget jelentene?

Átlagosan – ha egy 4-5 fős családról beszélünk – akkor 2–2,5 millió forint körül kell számolni. Természetesen itt is lehetnek eltérések, a napelem minőségétől, teljesítményétől függően. Ha ilyesmiben gondolkodunk, figyelembe kell venni, mennyire ideális a tetőfelület, valamint általában a dél – délnyugati tájolás a legideálisabb.

Mennyire népszerűek a napelemek környékünkön, pl. Vas megyében?

Azt kell mondjam, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, folyamatos a fejlődés, egyre többen szeretnének napelemet használni. Ennek köszönhetően estek az árak is, illetve bővül a piac.

Honnan származik az ötlet, hogy ezzel foglalkozz?

Itt tanultam Szombathelyen, először a műszaki menedzser alapképzést végeztem el, majd ugyanezen a szakon folytattam Sopronban a mesterképzést. Voltak óráim, melyek a környezetvédelemmel, „zöld” témákkal foglalkoztak, erre épültek, ezáltal egyre inkább elkezdett ez a dolog foglalkoztatni. Láttam, hogy nyugatabbra pl. Németországban, mennyire elterjedt, hasznos és működő dolog ez.

Mióta foglalkozol napelemekkel?

Most már egy éve lesz, hogy komolyabban elkezdtem beleásni magam a témába. Volt egy pályázati lehetőség is fiatal vállalkozók részére, ez is nagyban hozzájárult, hogy beindítsam ezt a vállalkozást.