Nszakad összes bejegyzése

„Ha szívből jövő embereket követsz, akkor te magad is egy szív leszel” – beszélgetés dj Wallassal

Dj Wallas, Magyarország egyik elismert lemezlovasa jelentős szakmai múlttal, sok élménnyel és tapasztalattal a háta mögött mesélt nekünk erről a szakmáról, a karrierjéről. Miért lesz valaki dj? Mi kell ahhoz, hogy szakmailag elismert lemezlovas váljon valakiből? Többek között erről beszélgettünk Valastyán Mihállyal.

11713531_10204832387274896_1209791466_n

–          Mikor tudtad azt, hogy ezzel szeretnél foglalkozni?

–          Hivatásos sportoló voltam, és egész jól ment, aztán volt egy komoly sérülésem, így abba kellett hagynom a focit, és elkezdtem egy diszkóssal járni szórakozni, cipelgettem a táskáit. Onnantól kezdve tulajdonképpen örömöt okozott, amikor ő elment mosdóba és én be tudtam állni pár zene erejéig a helyére. Majd jöttek a sulidiszkók, iskolarádiók, úgyhogy ez így olyan 15 éves korom óta végigkísér. Úgyhogy nem volt az, hogy én tudtam, ezzel akarok foglalkozni, hanem ezzel foglalkoztam.

–          Foglalkozol valami mással is emelett?

–          Jelenleg látványszakácskodom Szombathelyen egy étteremben. Ezt viszont elsősorban nem a megélhetés miatt csinálom, hanem hogy ne kerüljek túl messze attól, amit tanultam, mivel szakács-felszolgáló a szakmám, így szeretnék ebben is kicsit benne maradni.

–          Miért pont Szombathely? Hogy kerültél ide?

–          Kecskemétről költöztem a városba, mivel a feleségem szombathelyi, és úgy döntöttünk, itt fogunk élni. Habár kezdetben kicsit idegen volt ez a város, ma már nagyon szeretem, elég nyugodt hely Kecskeméthez képest.

–          Te milyen zenéken „nőttél fel”?

–          Nagyon sokat hallgattam Modern Talking-ot, akkor voltam kisgyerek. Ezen kívül sok funky és rap zenét, akkor az volt a trendi. Majd jöttek a slágerek és a house zene, és a house lett a szerelem, ami a mai napig is az.

–          Hol szoktál zenélni általában?

–          Az országban – de az országhatáron túl is – sok helyen megfordulok. Ebben a hónapban például zenéltem Kiskunfélegyházán, a Wellhello után, Balatonmáriafürdőn vagy Szigligeten. Játszom Tőserdő Szépe Fesztiválon, majd Kecskeméten és Szlovákiában, de régebben sokat zenéltem Szerbiában is.

–          Van esetleg kedvenc helyed, ahol szeretsz zenélni?

–          Ez hónapról hónapra változik. Vannak olyan helyek, ahova nagyon sokat jártam vissza, de már nem léteznek, bezártak vagy tönkrementek. Magyarország nagyon klubosodik és egyben fesztiválosodik. Tehát vagy a nagy fesztiválok mennek, vagy a kisebb klubok. Szerettem ezeket a kb. 6-700 fővel működő klubokat, bár szerintem ezek ma már egyre inkább eltűnnek. De szeretek játszani például Kiskunfélegyházán, Kaposváron, a Balaton környékén és természetesen Kecskeméten, azért mégiscsak onnan származom. Külföldre is nagyon szeretek menni, most is voltunk például Romániában a Szőke Zolival, valamint Nagyváradon és Érmihályfalván, egy Faház nevű diszkóban. Voltam már itt Bozsek Márkkal is, úgy, hogy ő énekelt. Ide úgy háromhavonta járok vissza, most is megyek majd, szeptemberben.

10733972_773504349387920_8743052239267036089_n

–          Mostanában körülbelül hány fellépésed van egy héten?

–          Úgy mondanám, hogy most már kicsit visszavettem, hisz régebben néha 10-12 fellépésem is volt egy hónapban, most már inkább ezt a 4-6-ot tartom. Minden szombaton játszom, ez kiegészül néhány péntekkel, mert nem vállalok dupla fellépéseket, tehát nincs az, hogy egy este két helyen játszom, mert úgy gondolom egy fellépőnek főidőben kell a pultban lenni.

10417551_781378911933797_7758690657778379362_n

–          Kikkel szoktál együtt zenélni?

–          Szerintem Magyarországon már szinte mindenkivel játszottam. Ezen kívül nagyon büszke vagyok arra, hogy hoztam már Magyarországra Fedde le Grand-ot, vele is játszottam együtt 2006-ban, valamint zenéltem Axwell-el, ATB-vel, Jerry Ropero-val, vagy akik még régen elég népszerűek voltak: Master Blaster, Global Deejays, Royal Gigolos – velük is játszottam már. Tagja vagyok a dj válogatottnak, így minden hónapban van egy olyan fellépésünk, ahol hátrányos helyzetű gyermekeknek, kórházaknak, mentőszolgálatnak segítünk. Ebben a dj válogatottban pedig benne van például Spigiboy, Bárány Attila, Stuka, Tomy Montana vagy Dj Dominique. Velük szoktam úgy elmenni, hogy délután focizunk egyet, este pedig megyünk a buliba.

 22297_868113759926978_1029257219087230846_n

–          Zenei téren van példaképed? Ki az, aki inspirál?

–          Ez is mindig változik. Nekem két nagy példaképem van: Hofi Géza, mert ő mindig tudta, mit kell mondani, valamint Geszti Péter, mert ő mindig tudott váltani és mindig jó felé váltott. De a zenében mindig változik, hogy ki az, akit követni szeretnék. Minden évben változik a zene, és én inkább a „kisebb” nevek zenéit követem, a feltörekvőket, mert az ő zenéjük még szívből jön, és ha szívből jövő embereket követsz, akkor te magad is egy szív leszel, és te magad is ugyanúgy dobogsz.

–          Szerinted még mi kell ahhoz, hogy valaki jó dj legyen?

–          Szerintem ez a szív, az, hogy minden héten legyen egy olyan, ami miatt érdemes ezt csinálni, akár egy mix, egy fellépés, egy rádió, egy dal vagy egy interjú. Ez visz előre. Soha nem az, ha egy embert követsz, hanem ha ezt rétegezni tudod és mindig abba a gyökérbe kapaszkodsz bele, amibe a legjobban kell.

–          Hogy látod, ma mire vevő leginkább a közönség? Mire van igény?

–          Két dolog. Én nem gondolnám, hogy a mai fiatalok a zene miatt járnak a klubokba, inkább a társaság, a tömeg miatt. A mai klubokkal az a probléma, hogy nincs törzsközönségük, amire lehet építeni. Régen majdnem minden klubban egy jó házigazda játszott, és ő kiépített maga köré egy közönséget, és ha hívtak sztárvendéget, akkor még többen jöttek. Ma viszont általában csak a sztárvendégre építenek, és így a klub minden héten más és más közönséggel tud kinyitni. Talán ezért nyitnak és zárnak a klubok folyamatosan.

–          Mennyire volt más helyzetben egy dj régebben, mint ma, az internet korában?

–          Nekem volt egy lemezboltom Kecskeméten, minden héten jártam ki Olaszországba, Angliába, Hollandiába lemezért, és ez is mindig adott egy olyan lüktetést, hogy tudtam, ez új zene, ezt itt vettem. Maga az internet is nagy probléma ebből a szempontból, hogy a netről már bármit le lehet tölteni teljesen ingyen. És aminek nincs ára, annak nincs értéke. Meghallgatsz egy zenét, valakinek megtetszik, letölti, és ugyanúgy lejátssza, máris nem vagy egyedi. Régen azért egy slágert meg kellett hogy vegyél bakeliten, CD-n, kazettán, kifizetted érte a pénzt, és tényleg csak olyan zenéket vettél meg, amiket utána hónapokig játszottál. És ez így mindenkinek jó volt, mert a szerzőnek volt lemezeladása, a dj-nek volt egy jó lemeze, amit sokáig tudott játszani, a közönség pedig nem tudta otthon meghallgatni, csak akkor hallotta, amikor elment egy klubba. Én úgy gondolom ettől volt varázsa régen egy diszkónak.

–          Ma miért lesz valaki zenelovas?

–          Régen a zene szeretete, az alázat vitt mindenkit a buli irányába, ma már szerintem inkább a divat. Ma már az interneten bárki lehet lemezlovas, igazából sok pénzbe nem kerül. Régen ez egy zenei és pénzbeli befektetés volt, ma már veszel két pendrive-ot és el tudsz menni zenélni. Nem tudom egyébként, mért lesz ma valaki lemezlovas. Én úgy gondolom, ma már a szomszéd is az, mindenki az. Régebben nagyon büszke voltam arra, hogy ezzel foglalkozom, ma pedig már visszakérdeznek, hogy „és egyébként mi a rendes munkád?”. Pont emiatt, hogy a közösségi portálokon mindenki megpróbálja elhitetni magáról, hogy ő lemezlovas, így a szakmát a földbe tiporták. Ez egy szakma. Ha valaki ezer vagy kétezer embert szórakoztat egy hétvégén, az már felelősséggel jár. Akár egy felszolgáló vagy pultos, úgy egy dj sem lehet soha lekezelő, rosszkedvű. Ha te nem állsz oda, odaáll más. Ez egy olyan szakma, hogy egy hét alatt el lehet veszíteni azt, amit évek alatt építettél fel.

1782095_773504436054578_2231758386395782108_n

„Én például úgy látom, olyan lemezlovas vagyok, aki nagyon sokoldalú. Pont amiatt, hogy voltam klubtulajdonos, promóter, házigazda, illetve hakni dj. Mind a négy oldalról látom azt, hogy mi kell a közönségnek. Mert hát mi kell a közönségnek? Azt kell látnod, hogy miért jönnek. Táncolni, énekelni, kiabálni, sikítozni – és ezt kell nézned. Nagyon kell látni azt, hogy a közönség soraiban ki áll. Nem elég zenélni, látni is kell, hogy kinek.”

Barnabás: a vigasztalás fia

Június 11. Barnabás napja a júniusi időjós napok közé tartozik, emellett  szénakaszálásra megfelelő nap ( mese nincs, kaszálni kell…)

 kasz.jpg
A gyógyfüveket is  érdemes ezen a napon kell gyűjteni, ekkor a legjobbak a népi megfigyelés szerint.
kakukkfujo_1.jpgA képen kakukkfű látható.

KI VOLT SZENT BARNABÁS?

BARNABAS.jpgE sorok írójának van egy Barnabás nevű fia, úgyhogy nézzük ezt a ” szimpatikus szentet” , hogy ki volt:

Szent Barnabásról  alig valamit lehet tudni,  bár az Újszövetségben  elég sok szó esik róla. Az első, amit Barnabásról hallunk, hogy földjét eladta és árát az apostolokhoz vitte a szegényeknek szánt adományként. „Derék ember volt, telve Szentlélekkel és hittel”  szerepel az Apostolok Cselekedeteiben, ahogy azt is, hogy „József, a ciprusi származású levita, akit az apostolok Barnabásnak neveztek el, ami azt jelenti, hogy a vigasztalás fia”.  Barnabás és Pál  a pogányok között missziós tevékenységet folytatott.

A magas termetű és megnyerő külsejű Barnabást a hallgatók Zeusznak tartották, az  apró, élénk Pált pedig Hermésznek.  Barnabás jeleskedett a betegek meggyógyításában. Ők ketten nagy nehezen tudták visszatartani a tömeget attól, hogy istenekként tisztelje őket.

barnaba.jpg

Paolo Veronese: Szent Barnabás szegényeket gyógyít

A legenda tudni véli, hogy Barnabást Cipruson elfogták és a bíró elé hurcolták. Meg sem várták az ítéletet, hanem városuk kapuja előtt megkövezték a hithirdetőt.

Sírja hosszú időn át ismeretlen volt. Akkor azonban az egyik helyen érthetetlen csodák történtek. Szent Barnabás maga mondta el álmában  egy püspöknek, hogy  hol is van a sírhelye.  Azt meg is találták,  és föl is nyitották.  Úgy hírlik, hogy a  holt mellén egy pergamen feküdt Máté evangéliumával, amelyet Barnabás egykor saját kezével írt le.

BARNABÁS ÉS A Z IDŐJÁRÁS:

 „Júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség”. – tartja a népi megfigyelés a hónap időjárásáról.  Ekkor már száraz, napos idő a kívánatos,  mivel ez a gabonaérés ideje.  Így tartja a regula:Barnabás napján “Ha szép az idő, tele lesz a magtár, ám az eső csak pusztítja a szőlőt”.
“A júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe” – tartja a népi megfigyelés. Medárdkor különösen figyelmezendő az időjárás: ha szép idő van, azt jelzi, olyan lesz az egész nyáron, ha viszont esik, azt jósolja, esni fog a következő negyven nap mindegyikén. A további csapadékos, rossz idő előhírnöke a Margit  és a Barnabás, kiknek nevenapján  lehulló eső  „viszi a termést”, a zivatar elveri a gabonát és leveri a gyümölcsöt a fáról.

Tánczos Erzsébet írása

Június – Rák hava avagy Szent Iván hava

csikosnyari.jpg

Június a római Júnó istenről elnevezett hónap. Régi magyar neve: nyárelő hava, Rák hava vagy Szent Iván hava. A székelynaptárban: Napisten hava a hónap neve.

 

Jeles napok júniusban:

Pünkösd

 

A pünkösd  ünnepe a zsidó valláshoz kapcsolódik.  Ekkor -a Pészach utáni ötvenedik napon –  ünneplik a hetek ünnepét, a tóra adását, a betakarítást.

A húsvétot követő ötvenedik napra esik pünkösd, mozgóünnep mely május 10-e és június 13-a között kell legyen – idén júniusban van.  Görög nevének (pentékoszté) a jelentése is ötven, a magyar pünkösd szó  láthatóan a görögből származik. Ekkor több régi búcsújáróhelyen búcsújárónapot tartottak, s bár néhány helyen a pünkösdi búcsúnap elvesztette jelentőségét, de Csíksomlyón erre a búcsúra zarándokolnak el a legtöbben.

Pünkösdi bejegyzéseim: http://netfolk.blog.hu/2013/05/06/punkosdi_kiraly_valasztas

PÜNKR.jpg

 

Különleges népszokás a hesspávázás!
http://netfolk.blog.hu/2013/05/06/punkosdi_nepszokasok_hesspavazas

A  Szellemi és Kulturális Örökség listán:

 http://netfolk.blog.hu/2013/05/04/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_3_a_punkosdi_templomdiszites_menden

1_5.jpg

 

Úrnapja Úr napján a szép idő bő termést jelez.

A pünkösd utáni második hét csütörtökje. Az ekkor tartott körmeneteknél úrnapi sátrakat készítettek a falukülönböző pontjain. Ezeket növényekkel díszítették.

Az asszonyok őrizték a felvirágzott úrnapi sátrakat, nehogy a virágokból más falubeli lányos anya elvigyen, mert azzal elvinné a helybéli lányok szerencséjét, azaz a másik falu lányai mennének előbb férjhez. Úrnapja ünnep volt, amikor nem hajtották ki az állatokat, a mezőn sem lehetett dolgozni. A hiedelem szerint az úrnapkor sütött kenyér kővé válna.

bread_1.jpg

 

 Úr napján a napos idő bő termést jelez, tiszta idő esetén sok szénát reméltek.

 

Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2014/06/01/urnapja_2013-06

 

Június 8. – Medárd napja

“Medárdus napja ha tiszta,
nem jő a rossz idő vissza!”

 medard_1.jpg

Medárd napja a hónap legismertebb időjárásjósló napja.

Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2014/06/01/junius_8_medard_napja

Június 10. Szent Margit ünnepe

legyek.jpg

Margit  napja- mint Medárd -időjósló nap is, negyvenes nap, azaz ha esik az eső, negyven napig fog esni.

http://netfolk.blog.hu/2014/06/01/mitol_retkes_margit

Június 11. Barnabás napja, mely a júniusi időjós napok közé tartozik

„Júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség”. – tartja a népi megfigyelés a hónap időjárásáról.  Ekkor  már száraz, napos idő a kívánatos,  mivel ez a gabonaérés ideje.  Így tartja a regula: Barnabás napján “Ha szép az idő, tele lesz a magtár, ám az eső csak pusztítja a szőlőt”.

“A júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe” – tartja a népi megfigyelés.

BARNABAS.jpg

Bővebben:http://netfolk.blog.hu/2013/06/10/_juniusi_derult_eg_boseg_juniusi_sar_szukseg

 

Június 13. Páduai Szent Antal ünnepe

 

Szent Antal és a szerelem:

haz_1.jpg

Szent Antal napja férjjósló, szerelemvarázsló nap is.  Állítólag eredményes, ha e napon  szigorúan böjtölnek a lányok,azaz csak kenyér és víz az egész napi  eledelük és italuk.  Ezt titokban egyedül és teljes titokban kell megtartani.  Éjfélkor aztán a böjtölő lányok felállítják a tükröt az ágy mellé. Pontban éjfélkor a lány keresztben átlépi az ágyat, közben gyertyát gyújt, és e szavakat mondja:

„Szent Antal, kérlek,
Mutasd meg nékem
A jövendőbelimet.”

Akkor, ha belenéz a tükörbe, meglátja a jövendőbelijét.

Mások szerint  ha a lány férjhez akar menni, mást kell tennie. Éjjel ki kell mennie a kertbe, meg kell fognia az egyik fát, és  ezt kell mondania:

„Én rázom a fát.
Fa rázza a fődet,
Főd rázza a vizet,
Víz hozza az én
Jövendőbelimet.”


Dologtiltó nap is: ha egy asszony ezen a napon lisztbe nyúl, kelés nő a kezén.

Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2014/06/01/antal_a_legnepszerubb

 

Június 15. – Jolán, Vid napja
Ha esik, hibás lesz az árpa.

Jó bortermés várható, ha Vid napjára a szőlő elvirágzik.

szlo.jpg

Nyári napforduló, a tűzgyújtás és tűzugrás a tisztulás-, egészség- és szerelemvarázslás célját szolgálja.

Június 24. Szent Iván napja

A fény ünnepe ez a nap, hiszen a nyári napfordulótól csupán 3 nap választja el. A szentivánéji tűzgyújtás és a hozzá kapcsolódó énekek az év leghosszabb napját ünnepelték. A XVI. Század óta jelen van a magyar népi hagyományban a Szent Iván napi tűz, bár már az ősmagyarok tűzimádatát is dokumentálták a kortársak. Mágikus célú volt a szentivánéji tűzgyújtás, de gyógyító hatást is tulajdonítottak neki. A máglyát illatos virágokból és gyógynövényekből rakták.

tuzugnezes_1.jpg

Az ünnep fénypontja a tűzugrás volt. Azt a vágyat fejezte ki, hogy a Nap mindig olyan magasra hágjon, mint e napon. A tűzugrásnak termékenységfokozó hatást tulajdonítottak, és jósoltak belőle a lányok házasodására is. Fontos, hogy ki kivel ugrik párban, ki előtt ér földet.

Bővebben:http://netfolk.blog.hu/2013/06/14/szent_ivan_napjara_ne_felj_pajtas_ugord_at_nem_suti_meg_a_pofad

 

Június 29. Péter és Pál napja

Úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdődhet az aratás. Ez a nap azonban ünnep volt dologtiltó nap, ezért rendszerint kimentek megnézni a búzát, és egy-két kaszasuhintást tettek, szimbolikusan kezdték meg az aratást.

koronapeter.jpgkoronapal.jpg

Szent Péter és Pál a Szent Koronán

 

Szent Pétert a halászok patrónusaként tisztelték, s az egykori halászcéhek ilyenkor rendezték a gyűlésüket. Ekkor volt a legény- és mesteravatás a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut és köszöntötték vásárlóikat, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Cserébe másnap a halászok rendeztek vendégséget finom halas ételekkel.

Péter-Pál napján az eladó leányok vagy házasulandó legények közül, aki elsőnek hallja meg a harangszót, az év végéig megnősül vagy férjhez megy.

Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2013/06/27/_peter_es_pal_tudjuk_nyarban

Az aratásról:
A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték

A munkát fohászkodással, imádság­gal, kalapemeléssel kezdték. A föld szélén letérdeltek, keresztet vetettek. Az eszközöket a templom falához tették, a pap megszentelte.

 

arato1.jpg

Igen nagy jelentőséget tulajdonítottak az első kévének. Egészség- és termékenységvarázsló céllal a baromfinak adtak belőle a baromfinak. Betegségelhárító szerepe is volt.

aratas.jpg

Az aratókat elsőként meglátogató gazdát vagy családtagját a learatott gabona szalmájával jelképesen megkötözték, s csak akkor engedték szabadon, kiváltotta magát. Ezt borral vagy pénz­zel tehette meg.  Ahol sokan dolgoztak együtt, az aratás szüneteiben maszkos játékokkal szóra­koztatták egymást. Ilyen volt az álesküvő, halottas jelenet, a marokszedők búcsúja, med­vetáncoltatás

Bővebben:

http://netfolk.blog.hu/2013/07/08/az_aratashoz_kapcsolodo_szokasok

 

Tánczos Erzsébet

A bevezető kép  Csikós István alkotása

Sürgősségi fogamzásgátlás

Sürgősségi fogamzásgátlás
Vénnyel vagy vény nélkül?

 

Magyarországon továbbra is vényköteles maradt az a sürgősségi fogamzásgátló készítmény, amelyet – az Európai Bizottság januári döntése alapján – 2015. március 31-e óta már szabadforgalmú szerként lehet megvásárolni az Európai Unió 28 másik tagországának patikáiban. A hozzáférhetőség kérdése azért is lényeges, mert a sürgősségi fogamzásgátlásban az időtényező nagyon fontos. Ezek a peteérést késleltető, a teherbeesést megakadályozó készítmények a védekezés nélküli aktust követő 24 órában a leghatékonyabbak, ezért is célszerű, hogy minél hamarabb és könnyebben jussanak hozzá az érintettek. Felmerült azonban más egyéb kérdés is ezzel kapcsolatban: Elősegíti-e a felelőtlen szexuális viselkedést, ha az esemény utáni tabletta vény nélkül kapható? Kell-e egy felnőtt nőnek orvossal konzultálnia egy egyébként biztonsággal alkalmazható készítményről?

 

Az Európai Bizottság döntése – amely az Európai Gyógyszerügyi Hivatal (EMA) bizottsága, a CHMP 2014. novemberi ajánlása alapján született meg – nem volt kötelező érvényű az uniós tagországokban, így minden tagország maga dönthette el, hogyan szeretne eljárni a kérdésben. Így állhatott elő az a helyzet, hogy bár korábban a sürgősségi fogamzásgátló tabletta Magyarországon kívül még négy másik, többnyire konzervatív országban (Horvátország, Lengyelország, Németország és Olaszország) is vényköteles volt, mára azonban – az Emberi Erőforrások Minisztériumának 2015. januári jogszabály-módosítása értelmében – csak hazánkban maradt vényköteles az uliprisztál-acetát hatóanyagot tartalmazó készítmény kiváltása. (Egy EU-s tagországban, Máltán nem forgalmazzák a készítményt.)

 

Az uniós döntés és a magyar válasz ismét felszínre hozott több, a sürgősségi fogamzásgátlással kapcsolatos szakmai és etikai vagy társadalompolitikai kérdést.

A sürgősségi fogamzásgátló tabletta kiváltásának törvényi szabályozása más európai országokban

 

Az Európai Unió többi tagországában háromféle stratégiát alkalmaznak a sürgősségi fogamzásgátló tabletta kiadásánál. Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Spanyolország és Szlovénia törvényi szabályozása életkori megszorítások nélkül engedélyezi a tablettához való hozzájutást, a készítmény megvásárlása előtt azonban konzultálni kell a gyógyszerésszel. Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovákia és Svédország szabályozása pedig még ennél is liberálisabb: ezekben az országokban a gyógyszerésszel való konzultáció sem feltétele a tabletta megvásárlásának. Az Egyesült Királyságban, Csehországban és Finnországban szintén nincs szükség orvosi rendelvényre a vásárláshoz, 15, illetve 16 éves életkor alatt azonban csak a gyógyszerésszel történő konzultáció után lehetséges a készítmény kiváltása.

 

Kockázatok és mellékhatások

 

A minisztérium – döntése indoklásában – a 30 milligramm uliprisztál-acetátot tartalmazó sürgősségi fogamzásgátló tabletta betegbiztonsági kockázataira hivatkozott: a nem kívánt terhesség ellen a védekezés nélküli aktust követő 5 napon (120 óra) belül védő készítmény biztonságos alkalmazása a tárca képviselői szerint csak az orvosi és gyógyszerészi ellátás együttes jelenléte mellett garantálható. A fokozott betegbiztonság mellett szól többek között, hogy bizonyos esetekben – például a készítmény összetevőivel szembeni allergia, súlyos asztma vagy májbetegség – nem feltétlenül ajánlott ezzel a módszerrel élni. A tabletta többszöri, egymást követő használata esetén pedig akár komoly szövődmények – felborult menstruációs ciklus, vérzészavarok, következményes gyulladások – is felléphetnek.

 

Azoknak, akik két hónapon belül kétszer is éltek ezzel a tablettával, egészen biztosan érdemesebb a rendszeresen szedendő fogamzásgátló készítményeket választania a nem kívánt terhesség elleni védekezéshez. A vénynélküliség ellen érvelők hozzáteszik még: a jelenlegi hazai rendszerben lehetetlen lenne ellenőrizni, hogy ki és milyen gyakran vesz be sürgősségi fogamzásgátló tablettákat.

 

Az International Consortium for Emergency Contraception 2012-es „Sürgősségi fogamzásgátlás – Irányelvek orvosok és egészségügyi ellátó hálózatok számára” címet viselő szakmai tájékoztatójának megállapításai között ugyanakkor azt olvashatjuk, hogy a készítmény

 

  • használatának nincs orvosilag alátámasztott ellenjavallata;
  • használatához nincs szükség semmilyen vizsgálatra vagy laboratóriumi tesztre;
  • nincs szükség tervezett utánkövetésre használata után;
  • a sürgősségi fogamzásgátló tabletták orvosilag komoly szövődményeket nem okoznak, de mellékhatásuk lehet (fejfájás, hasi fájdalom, hányinger, stb.);
  • a sürgősségi fogamzásgátló tabletták akkor sem jelentenek veszélyt, ha véletlenül egy már megfogant terhesség esetén használják azokat, nincs káros hatása a magzatra, a már kialakult terhességet nem szakítja meg

 

Természetesen – mint minden gyógyszert – a sürgősségi fogamzásgátló tablettát is az előírásoknak megfelelően kell alkalmazni, és az esetek egy részében előfordulhatnak mellékhatások vagy allergiás reakciók, ugyanakkor a szakirodalom alapján megfelelően biztonságos készítményről van szó.

 

A biztonságos alkalmazás kérdését érinti az az elképzelhető eset is, hogy a hazai vénykötelesség miatt a páciens a környező országokban könnyebben és gyorsabban szerzi be a készítményt, de a nyelvi akadályok miatt nem kap megfelelő tájékoztatást az alkalmazás módjáról, illetve az esetleges mellékhatásokról.

 

Fontos látni azt is, hogy a vény nélküli forgalmazás – az európai példák alapján – nem jelenti feltétlenül a kontroll teljes hiányát. Számos országban gyógyszerészi konzultációhoz kötik a készítmény kiadását, máshol pedig az életkori megszorításokkal árnyalják tovább a szabályozást, azaz 15 illetve 16 éves kor alatt írnak elő az idősebbekre vonatkozó szabályoknál szigorúbb eljárást (lásd keretes írásunkat).

 

A WEBBeteg.hu által megkérdezett Dr. Párducz László elsősorban az esemény utáni tabletták szélesebb körű használatával járó előnyöket emelte ki a veszélyek helyett. – El kell ültetni a köztudatban, hogy nem kell várakozni, kétségbeesni védekezés nélküli szeretkezés után, hiszen erre is van megoldás.

 

A Magyar Család és Nővédelmi Tudományos Társaság Elnöke, a Magyar Gyermeknőgyógyász Társaság Alelnöke szerint a sürgősségi fogamzásgátlók nem széleskörű használatának két fő oka van. Az egyik az ismeretek hiánya. Az információkhoz való limitált hozzáférés különösen a szociálisan hátrányos helyzetűekre jellemző, ugyanakkor az orvosok egy része sem rendelkezik elég ismerettel a készítményekről és hatásmechanizmusukról. A másik fő ok a korlátozott hozzáférés, amely elsősorban a vénykötelességet előíró szabályozás miatt jellemző, bár Dr. Párducz elismeri a költségek szerepét is.

 

 

Nem abortusz

 

Az „esemény utáni tabletta” etikai megítéléséhez fontos információ, hogy a sürgősségi fogamzásgátló esetében nem terhességmegszakításról van szó.

 

–  Fontos tudnivaló és érv a vény nélküli hozzájutás szempontjából, hogy a sürgősségi fogamzásgátló tablettának nincs káros hatása a magzatra, nem szakítja meg a kialakult terhességet. A tabletta hatása nem más, mint a peteérés gátlása, így egy esetlegesen kialakult terhesség beágyazódását nem akadályozza meg – mondta el Dr. Párducz László. Ebben az esetben tehát még azt megelőzően történik gyógyszeres beavatkozás, hogy a petesejt megtermékenyült és beágyazódott volna, a leendő embrió pedig elkezdett volna kifejlődni. A készítmény a peteérést (ovuláció) késlelteti, megakadályozva ezzel a sikeres megtermékenyítést. Abban az esetben, ha a megtermékenyülés már megtörtént, a tabletta bevétele nem vált ki semmilyen hatást, azaz nem okoz művi abortuszt.

 

– A készítmény a védekezés nélküli aktust követő 24 órában a leghatékonyabb, ezért is lehet amellett érvelni, hogy a nem kívánt terhességeket egy vény nélkül, valóban gyorsan és egyszerűen hozzáférhető készítménnyel lehet a leginkább megelőzni (leszámítva persze a hagyományos fogamzásgátló tabletták és más védekezési módszerek rendszeres és megfelelő alkalmazását). A széleskörű felhasználhatóságot nagyban elősegítené a könnyű hozzájutás, így a nem tervezett terhesség elkerülhető lenne – mondta Dr. Párducz.

 

Elősegíti-e a felelőtlen szexuális viselkedést, ha vény nélkül is elérhető a sürgősségi fogamzásgátló tabletta?

 

A sürgősségi fogamzásgátló tabletták vényköteles forgalmazásának fenntartása mellett érvelők komoly érve, hogy a készítmény könnyen elérhetővé tétele arra ösztönözné elsősorban a fiatalokat, hogy kevesebb figyelmet fordítsanak a megelőző védekezésre. Ennek megítélésében a hazai példák hiányában kénytelenek vagyunk az Egyesült Államokból származó felmérésekre támaszkodni (ahol szintén vény nélkül hozzáférhető az esemény utáni tabletták többféle típusa).

 

Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) 2006 és 2010 között felvett adatai alapján a 20-24 éves női korosztály élt a leginkább a sürgősségi fogamzásgátló tabletták által nyújtott terhességmegelőzési lehetőséggel. A CDC felmérésében részvevő nők 59 százaléka csak egyszer élt ezzel a lehetőséggel, és csak 24 százalékuk használta életében már kétszer is a tablettát. Kettőből nagyjából egy hölgy azért használt sürgősségi fogamzásgátló tablettát, mert félt, hogy az általa alkalmazott fogamzásgátló módszer ellenére is terhes lesz, ugyanennyien pedig amiatt alkalmazták a tablettát, mert sehogyan nem védekeztek.

 

A Gyermekgyógyászok Amerikai Akadémiája (AAP) legutóbbi, 2012-es állásfoglalása szerint a sürgősségi fogamzásgátló tabletták alkalmazása nem növeli a védekezés nélkül lefolytatott szexuális aktusok számát. A James Trussell, Elizabeth Raymond és Kelly Cleland által publikált legutóbbi – 2013. decemberi – összefoglaló cikk ugyancsak arra a következtetésre jutott, hogy a sürgősségi fogamzásgátló tabletták szélesebb körű elérhetősége nem növeli a megfelelő védekezés nélküli aktusok számát (vagyis például a serdülőkorúak felelőtlen viselkedését). Ennek a következtetésnek mindössze egyetlen randomizált klinikai vizsgálat eredményeinek újbóli elemzése mondott némileg ellent.

 

Azok, akik ellenzik, hogy a sürgősségi fogamzásgátló tabletták kizárólag vénnyel legyenek elérhetőek, főként a fenti tanulmányok eredményeit hangoztatják. A CDC fentebb már említett felmérésében például a 15–19 éves lányokra vonatkozó adatokat is külön kielemezték, és azt találták, hogy mindössze 14 százalékuk alkalmazott már sürgősségi fogamzásgátló tablettát, ami nem egy túl magas arány.

 

A CDC álláspontjával nem mindenben megegyező következtetésre jutott az Obstetrics & Gynecology című folyóiratban 2000 júliusában megjelent kutatás eredménye. Itt szintén kifejezetten a fiatalabb korosztályt (16-24 éves lányok) vizsgálták, és azt találták, hogy azok a résztvevők, akiknél a vizsgálat idejére korlátlanul elérhetővé tették a sürgősségi fogamzásgátló tablettákat, valamivel hajlamosabbá váltak a kevésbé biztonságos fogamzásgátló módszerek alkalmazására. A védekezés nélküli szexuális aktusok száma azonban ebben a csoportban sem volt magasabb, szemben azokkal a lányokkal, akiket egyszerűen csak szexuális felvilágosításban részesítettek, de nem adtak nekik sürgősségi fogamzásgátló tablettákat.

 

Dr. Párducz László a fiatalok szexuális szokásaival kapcsolatosan a kérdés más oldalát emelte ki: – Az első kismedencei vizsgálatnál a félelmet csak fokozza a bűntudat, ha védekezés nélkül éltek nemi életet a fiatalok. A kismedencei vizsgálat elhalasztása elősegítheti a bizalom kialakulását, amit csak fokozni tudnánk megfelelő felvilágosítással és a tabletták vény nélküli hozzáférésének engedélyezésével.

 

 

Idézett tanulmányok:

 

Emergency Contraception, Policy Statement, American Academy of Pediatrics http://pediatrics.aappublications.org/content/130/6/1174

 

Emergency Contraception: Advance Provision in a Young, High‐Risk Clinic Population, Obstetrics & Gynecology http://journals.lww.com/greenjournal/Abstract/2000/07000/Emergency_Contraception__Advance_Provision_in_a.1.aspx

 

Emergency Contraception: A Last Chance to Prevent Unintended Pregnancy

http://ec.princeton.edu/questions/ec-review.pdf

 

 

További információ:

 

Boldog Eszter

 

Account manager

 

H2Online Kft.

1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 112. | Tel.: 061/422-1639 | Fax.: 061/422-1637

Email: boldog.eszter@h2online.hu

Mobil: 0630/576-16-37

Pünkösdi szokások – pünkösdi királyság nem nagy uraság

A pünkösd  ünnepe a zsidó valláshoz kapcsolódik.  Ekkor -a Pészach utáni ötvenedik napon –  ünneplik a hetek ünnepét, a tóra adását, a betakarítást.

A húsvétot követő ötvenedik napra esik pünkösd, mozgóünnep mely május 10-e és június 13-a között kell legyen.  Görög nevének (pentékoszté) a jelentése is ötven, a magyar pünkösd szó  láthatóan a görögből származik. Ekkor több régi búcsújáróhelyen búcsújárónapot tartottak, s bár néhány helyen a pünkösdi búcsúnap elvesztette jelentőségét, de Csíksomlyón erre a búcsúra zarándokolnak el a legtöbben.

CSIKS.jpg

A katolikusok pünkösdkor régente galambot bocsátottak szabadon a templomban, vagy égő kóccsomókat szórtak szét a “tüzes nyelvek” emlékére.

galamb.jpg

 

Pünkösd a  Szentlélek eljövetelének ünnepe az egyház tanítása szerint.  Pünkösd napján hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol Mária és a tanítványok ültek. Lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek leszálltak mindegyikükre.

szentlelek.jpgEzután különféle nyelveken kezdtek beszélni. A népek meglepődve vették észre, hogy amit az apostolok beszélnek, ki-ki a maga nyelvén érti. Ekkor sokan megtértek, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

Szentháromság szobor Budapesten

Liturgikus színe a piros.

Az ünnep természetes jelképei zöld ág és a rózsa.

Red_Rose.jpg

Árpádházi Szent Erzsébet nevét is említik a pünkösdi köszöntők szövegében. Az ő alakjához számos legenda fűződik, az egyik legismertebb  az úgynevezett rózsacsoda, amelyet először XIV. századi forrás említ. Szent Erzsébet neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben.  Az összefüggés bizonyára a pünkösdirózsa és Szent Erzsébet legendájának egyik motívuma, a rózsacsoda következtében alakult ki.

erz1.jpg

Az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, nyíló virágokat. Azért teszik ezt, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.  Van, ahol a lányos házakat díszítették fel zöld ágakkal, virágokkal.

pünkrózs.jpg

Sokféle szokás kötődik pünkösdhöz, nézzünk néhányat:

 

Májusfaállítás

A magyar nyelvterületeken hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka májusfaállítás ideje. Másik jeles alkalma  azonban pünkösd, és a május elsején állított fákat  rendre pünkösdkor bontják le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.

majusfa3_1.jpg

A májusfát csoportba szerveződve állítják a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák alkalmasak májusfának. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítik. Általában az udvarló legény vezetésével állítják a fát, Gyakran a közösségeknek is  van egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kíséri.

A májusfaállításról bővebben itt olvasható:

http://netfolk.blog.hu/2013/05/06/majus_elseje_a_majfak_napja

 

A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások egyike az ügyességpróbával egybekötött pünkösdi királyválasztás:

A pünkösdi király vagy királyné választás Európa-szerte elterjedt szokás volt. A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta vannak adataink. Versengés útján választották (lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés), hogy a falu legényi közül ki az az egy, aki egy évig ingyen ( vagyis a falu költségére) ihat a kocsmában. Hatalma néhol egy napig, de gyakrabban egy évig tartott. A közmondás is ismert: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”

A cím különös előjogokkal járt. Büszke viselője ingyen ihatott a falu kocsmájában, külön meghívás nélkül részt vehetett a lakodalmakon, mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is emléket állít.

pünkir.jpg

Pünkösdkor a legények, fiatal férfiak erőt, ügyességet, gyorsaságot követelő versengés keretében döntötték el, ki közöttük a legrátermettebb.

A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma maximum egy évig tartott.

Egy  XIX. századi szokásgyűjtemény részletesen közöl egy lovasversennyel történő pünkösdi királyválasztást a Dunántúlról. A győztest és lovát virágokkal és szomorúfűzágakkal borították be. „Egy évig azután őt nevezik pünkösdi királynak. Nem kell pedig hinni, hogy ez csak valami üres czím. Járnak emellé hatalmas kiváltságok. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig”.

pünkösdilovaglas.jpg

A  képen pünkösdi lovaglás látható.

A múlt századihoz hasonló módon választottak pünkösdi királyt Pusztaszemesen még az az 1940-es években is. A győztest és lovát virággal borították. Végigvágtatott az utcán, tíz-húsz fős lovas kísérte. A lovak nyakán csengő csörgő volt, kanászostorral durrogtattak, rikongattak, kurjongattak.  A pünkösdi királyjelölteknek 5–6 kilométeres távon kellett lovagolniuk, fejükön félig telt borosüveggel táncolni úgy, hogy a teremben méterenként borosüvegek voltak letéve. Akinek sikerült, az lett a pünkösdi király.

punkosdi-kiraly-opusztaszer-2012.jpegPünkösdi király – ma is népszerű a szokás!

Néhol a lovasversenyt tekézés és birkózás egészítette ki. A versenyek győztese lett a pünkösdi király. Pünkösd volt a legényavatás ideje: A bálteremben aztán letettek egy csokor pünkösdirózsát a padlóra, azon kellett áthajolnia, és a legények sorra rácsaptak a fenekére. Azután annyit ihatott, amennyit bírt. Majd a legényavatás következett, mely szintén veréssel járt. A legényavatás lényege az volt, hogy ettől kezdve udvarolhatott, járhatott kocsmába meg bálba.

A pünkösdi királyválasztásnak is – mint a legtöbb népszokásnak – van gyermekjáték-változata: a fiúgyerekek gallyakat dugdostak le a porba, két fiút befogtak lónak és hajtották a gallyak között és körül, miközben énekelték a „Mi van ma, mi van ma…” kezdetű jellegzetes pünkösdölő éneket.

A múlt századi adatok még szólnak pünkösdi király- és királynéválasztásról nagylányok és legények köréből. A palócoknál a legények külön egy királyt, s a leányok is egy királynőt választottak

A 20. században a pünkösdi király- és királynéválasztás már csak a gyerekek, kisebb lányok körében volt ismert.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Karácsony Molnár Erika – Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/166089

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/punkosdi-nepszokasok-1/punkosdikiraly-valasztas

http://sztkereszt.blogspot.hu/2012/05/szentlelek-het-ajandeka.html

http://www.nyugatijelen.com/kronika/csiksomlyoi_bucsu.php

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/122.html

http://richpoi.com/cikkek/kultura/ma-is-elo-hagyomany-a-majusfa-allitas.html

http://www.meska.hu/Blog/label/hagyomany?p=dHlwZT1tZXNrYSZsYWJlbD1oYWd5b23DoW55

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/jeles-napok-es-nepszokasok/majfa-majus-1

http://szeged.hu/hirek/13976-punkosdi-kiralyt-es-kiralynet-valasztottak.html

http://szerkeszto.gportal.hu/gindex.php?pg=30284592

http://www.noionmegvalositas.hu/noi-onmegvalositas/majus-1-je-a-szerelem-es-a-termekenyseg-unnepenek-kezdete/

Csíksomlyó és a búcsú

Csíksomlyó_Makovecz_oltár.JPG
Csíksomlyó a  katolikus vallású székelyek híres Mária kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú.

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található.

  A kezdetek:

Csíksomlyó igen régi település, s 1352-ben már temploma is volt. Az egykori csíksomlyói gótikus templomot ferencesek építették a korábbi templom helyén Hunyadi János emlékére s a Sarlós Boldogasszony tiszteletére. 1705-ben ellenséges hadak olyannyira feldúlták, hogy a templomot le kellett bontani. A mai kegytemplomot a 19. században építették barokk stílusban. Belső berendezésének kialakítása 72 évig tartott. Híres Madonna-szobra a 16. századi fafaragóművészet remeke, a 16 században készülhetett.

A búcsú:

1444-ben történt, hogy IV. Jenő pápa körlevélben buzdította a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A pápa is dokumentálta, hogy a hívek Mária iránti tisztelete milyen nagyfokú. Bár a 15. századból  maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról, a Mária-kultusz azonban sokkal régebb időkből ered, a „napba öltözött asszony” a nép fő pártfogója.

babbamaria petras_1.jpg

Babba Mária – Petrás Mária alkotása

A korabeli beszámoló szerint a katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelye lett.

CSIKS_2.jpg

A képen Babba Mária, a Magyarok Nagyasszonya, a Csíksomlyói Szűz Mária, a Napba Öltözött  látható

Közben erőszakos reformáció vette kezdetét. Csak a székelyek maradtak hűségesek a katolikus hithez. A búcsújárás 1567-ben vett új fordulatot, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel jött, hogy a csíki, gyergyói és kászoni székelyeket az új hitre térítse. Ekkor a búcsús zarándoklat teljesen új arculatot öltött, hit- és önvédelemmé változott.

csikso_János_Zsigmond_magyar_király.jpg

János Zsigmond arcképe

Zászlós kereszt alatt, hadrendben vonultak a Hargitára, ahol 1567. május 17-én, pünkösd szombatján az erőszakos hittérítéssel szemben imádsággal és elszántsággal, közös népi fellépéssel, „vérükkel és véres fegyvereikkel” védekeztek.
Az emberek István gyergyóalfalui plébános vezetésével fegyverrel űzték el a protestáns sereget. A Tolvajos-tetői ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát ma is így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét.  A székelyek pedig legyőzték János Zsigmond seregeit. A győztesek lobogóikat nyírfaágakkal ékesítve vonultak le a Hargitáról, a győzelmet a Segítő Máriának köszönték meg. Ettől kezdve a pünkösdszombati búcsút fogadalmi ünneppé is nyilvánították.

Az 1658-ban kezdődő és egészen 1661-ig tartó török-tatár támadások súlyos csapást jelentettek az erdélyiek számára. Jelentős területeken kipusztították a magyar lakosságot. 1661-ben a török-tatár csapatok a templomot és a kolostort is felgyújtották, de belső berendezése a Szent Antal oltár és a Mária szobor megmenekült a pusztulástól.

PETRASN_1.jpg

Babba Mária – Petrás Mária alkotása

A győzelem az emlékére pünkösd napján együtt várják a zarándokok szentlélek eljövetelét.

Sokan vitatják az előbbi történet valóságosságát, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez.

Csíksomlyó_metszet_1856.jpg

Régi képeslapon…

A zarándoklat több napig tartott, hiszen gyalog érkeztek a zarándokok. Pünkösdszombatra értek Csíksomlyóra, ahol ünnepi misén vettek részt. A délután mulatozással és egymás megvendégelésével, az éjszaka pedig virrasztással telt. Másnap, pünkösdvasárnap ért véget a zarándoklat.

 

Régen és ma:

A hagyományok részben megmaradtak, részben eltűntek. Az egyik legérdekesebb, most is élő szokás a pünkösdszombati bevonulás. A két Somlyó-hegy közé érkező tömeg szigorú hierarchia szerint vonul be, amelynek a sorrendje a következő: Gyergyó, Felcsík, Alcsík, Felsőnyárád mente, Sóvidék, Maros mente, Háromszék, Brassó és környéke. A menetet a csángók zárják. A keresztaljak, vagyis a kereszt alatt vonuló hívők ezzel a székelyek ősi hierarchiáját őrizték meg.

csikso1.jpg

 

A Csíki Lapok többször is írt a csíksomlyói búcsúról:

A csiksomlyoi bucsu. E kegyeletes vallásos ünnepélyre vármegyénkből és a szomszédos megyékből az idén is nagy számban gyültek össze a hivők. A rendes körülmények között csendes Csik-Somlyót szokatlan jövés-menés és zaj tette élénkké már az ünnepet megelőző napokban. A vásárosok, épen mint egy sokadalomra, igen nagy számban gyültek össze s minden felhasználható teret beépitettek sátrakkal és árus bodékkal.

A tulajdonképeni bucsusok már pénteken este gyülekezni kezdettek, a nagyobb rész azonban szombaton érkezett meg, mig a vármegye közeli helyiségeiből csak ünnep első napján vonultak fel. A megjelentek összes száma 8-10 ezeret tesz ki. Az áhitatos szertartások szép idő mellett folytak le úgy szombaton, mint vasárnap délelőtt.

A bucsuk alkalmával szokásos rendzavarások, összekoczczanások az idénről sem maradtak el, de a kivonult erélyes csendörség a keletkező zavarokat dicséretre méltó buzgalommal már csirájában elfojtotta. A haza vonuló bucsusokat jótékony meleg eső áztatta meg, mely kisebb-nagyobb megszakitással a gazdák nagy örömére mindkét ünnep napon tartott.

– Csíki Lapok, 1893. május 24.

 

A pünkösti bucsura az idén is nagy számban sereglettek össze a hivők. A megjelentek számát mintegy 12-15 ezerre becsülik. A szombati kivonulásnak szép idő kedvezett, de ünnep első napján a kivonulást az esős idő zavarta meg.

Szombaton délután a vecsernye megtörténtével Antal József csikszentléleki plébános tartott lendületes prédikácziót, ünnep első napján a szent misét Murányi Kálmán főesperes az egyházi szónoklatot Markaly Antal csikszentgyörgyi plébános tartotta.

– Csíki Lapok, 1894. május 16.

 

A csíksomlyói búcsút a hagyományoknak megfelelően pünkösdkor tartják, ez a székelyek és minden magyar nagy ünnepe. A világ minden tájáról érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz. Manapság hívők százezrei: csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten felcsendül a Boldogasszony Anyánk és a Székely Himnusz.

 cssly.jpg

 

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található.

 

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://kerekito.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=429:puenkoesd-a-nephagyomanyban&catid=37:olvasnivalok

 

http://www.doksi.hu/news.php?order=ShowArticle&id=870

http://www.romkat.ro/hu/node/3463

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_b%C3%BAcs%C3%BA

 

Pünkösdi szokások – pünkösdi királyság nem nagy uraság

A pünkösd  ünnepe a zsidó valláshoz kapcsolódik.  Ekkor -a Pészach utáni ötvenedik napon –  ünneplik a hetek ünnepét, a tóra adását, a betakarítást.

A húsvétot követő ötvenedik napra esik pünkösd, mozgóünnep mely május 10-e és június 13-a között kell legyen.  Görög nevének (pentékoszté) a jelentése is ötven, a magyar pünkösd szó  láthatóan a görögből származik. Ekkor több régi búcsújáróhelyen búcsújárónapot tartottak, s bár néhány helyen a pünkösdi búcsúnap elvesztette jelentőségét, de Csíksomlyón erre a búcsúra zarándokolnak el a legtöbben.

CSIKS.jpg

A katolikusok pünkösdkor régente galambot bocsátottak szabadon a templomban, vagy égő kóccsomókat szórtak szét a “tüzes nyelvek” emlékére.

galamb.jpg

 

Pünkösd a  Szentlélek eljövetelének ünnepe az egyház tanítása szerint.  Pünkösd napján hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol Mária és a tanítványok ültek. Lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek leszálltak mindegyikükre.

szentlelek.jpgEzután különféle nyelveken kezdtek beszélni. A népek meglepődve vették észre, hogy amit az apostolok beszélnek, ki-ki a maga nyelvén érti. Ekkor sokan megtértek, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

Szentháromság szobor Budapesten

Liturgikus színe a piros.

Az ünnep természetes jelképei zöld ág és a rózsa.

Red_Rose.jpg

Árpádházi Szent Erzsébet nevét is említik a pünkösdi köszöntők szövegében. Az ő alakjához számos legenda fűződik, az egyik legismertebb  az úgynevezett rózsacsoda, amelyet először XIV. századi forrás említ. Szent Erzsébet neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben.  Az összefüggés bizonyára a pünkösdirózsa és Szent Erzsébet legendájának egyik motívuma, a rózsacsoda következtében alakult ki.

erz1.jpg

Az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, nyíló virágokat. Azért teszik ezt, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.  Van, ahol a lányos házakat díszítették fel zöld ágakkal, virágokkal.

pünkrózs.jpg

Sokféle szokás kötődik pünkösdhöz, nézzünk néhányat:

 

Májusfaállítás

A magyar nyelvterületeken hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka májusfaállítás ideje. Másik jeles alkalma  azonban pünkösd, és a május elsején állított fákat  rendre pünkösdkor bontják le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.

majusfa3_1.jpg

A májusfát csoportba szerveződve állítják a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák alkalmasak májusfának. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítik. Általában az udvarló legény vezetésével állítják a fát, Gyakran a közösségeknek is  van egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kíséri.

A májusfaállításról bővebben itt olvasható:

http://netfolk.blog.hu/2013/05/06/majus_elseje_a_majfak_napja

 

A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások egyike az ügyességpróbával egybekötött pünkösdi királyválasztás:

A pünkösdi király vagy királyné választás Európa-szerte elterjedt szokás volt. A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta vannak adataink. Versengés útján választották (lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés), hogy a falu legényi közül ki az az egy, aki egy évig ingyen ( vagyis a falu költségére) ihat a kocsmában. Hatalma néhol egy napig, de gyakrabban egy évig tartott. A közmondás is ismert: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”

A cím különös előjogokkal járt. Büszke viselője ingyen ihatott a falu kocsmájában, külön meghívás nélkül részt vehetett a lakodalmakon, mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is emléket állít.

pünkir.jpg

Pünkösdkor a legények, fiatal férfiak erőt, ügyességet, gyorsaságot követelő versengés keretében döntötték el, ki közöttük a legrátermettebb.

A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma maximum egy évig tartott.

Egy  XIX. századi szokásgyűjtemény részletesen közöl egy lovasversennyel történő pünkösdi királyválasztást a Dunántúlról. A győztest és lovát virágokkal és szomorúfűzágakkal borították be. „Egy évig azután őt nevezik pünkösdi királynak. Nem kell pedig hinni, hogy ez csak valami üres czím. Járnak emellé hatalmas kiváltságok. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig”.

pünkösdilovaglas.jpg

A  képen pünkösdi lovaglás látható.

A múlt századihoz hasonló módon választottak pünkösdi királyt Pusztaszemesen még az az 1940-es években is. A győztest és lovát virággal borították. Végigvágtatott az utcán, tíz-húsz fős lovas kísérte. A lovak nyakán csengő csörgő volt, kanászostorral durrogtattak, rikongattak, kurjongattak.  A pünkösdi királyjelölteknek 5–6 kilométeres távon kellett lovagolniuk, fejükön félig telt borosüveggel táncolni úgy, hogy a teremben méterenként borosüvegek voltak letéve. Akinek sikerült, az lett a pünkösdi király.

punkosdi-kiraly-opusztaszer-2012.jpegPünkösdi király – ma is népszerű a szokás!

Néhol a lovasversenyt tekézés és birkózás egészítette ki. A versenyek győztese lett a pünkösdi király. Pünkösd volt a legényavatás ideje: A bálteremben aztán letettek egy csokor pünkösdirózsát a padlóra, azon kellett áthajolnia, és a legények sorra rácsaptak a fenekére. Azután annyit ihatott, amennyit bírt. Majd a legényavatás következett, mely szintén veréssel járt. A legényavatás lényege az volt, hogy ettől kezdve udvarolhatott, járhatott kocsmába meg bálba.

A pünkösdi királyválasztásnak is – mint a legtöbb népszokásnak – van gyermekjáték-változata: a fiúgyerekek gallyakat dugdostak le a porba, két fiút befogtak lónak és hajtották a gallyak között és körül, miközben énekelték a „Mi van ma, mi van ma…” kezdetű jellegzetes pünkösdölő éneket.

A múlt századi adatok még szólnak pünkösdi király- és királynéválasztásról nagylányok és legények köréből. A palócoknál a legények külön egy királyt, s a leányok is egy királynőt választottak

A 20. században a pünkösdi király- és királynéválasztás már csak a gyerekek, kisebb lányok körében volt ismert.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Karácsony Molnár Erika – Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/166089

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/punkosdi-nepszokasok-1/punkosdikiraly-valasztas

http://sztkereszt.blogspot.hu/2012/05/szentlelek-het-ajandeka.html

http://www.nyugatijelen.com/kronika/csiksomlyoi_bucsu.php

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/122.html

http://richpoi.com/cikkek/kultura/ma-is-elo-hagyomany-a-majusfa-allitas.html

http://www.meska.hu/Blog/label/hagyomany?p=dHlwZT1tZXNrYSZsYWJlbD1oYWd5b23DoW55

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/jeles-napok-es-nepszokasok/majfa-majus-1

http://szeged.hu/hirek/13976-punkosdi-kiralyt-es-kiralynet-valasztottak.html

http://szerkeszto.gportal.hu/gindex.php?pg=30284592

http://www.noionmegvalositas.hu/noi-onmegvalositas/majus-1-je-a-szerelem-es-a-termekenyseg-unnepenek-kezdete/

 

A kunhímzés is hungarikum – mi a különlegessége?

kh.jpg 

,,Hímes párna három sorral
Az ágy tetején,
Felsepertem a ház földjét,
Jöhet a legény .” 

kunhi_2.jpg

Régi kunhímzés – fotó: Kozma Károly

Bartha Júlia a kuneredetéről ezt írja: „A kunhímzés alapmintakincsét  Moldva vidékéről hozhatták magukkal eleink.”

A Nagykunság népi díszítőművészetének egyik archaikus ága a kunhímzés. Eredetileg párnavégeken használták a kunhímzést, később már lepedőszéleken is. A nagykunsági tisztaszoba legfőbb ékessége volt a magasra vetett ágy, a terítőn felül rakott csodaszép párnákkal. Ezek a hímzések feltehetően fennmaradt hímzéseinknek a legkorábbi emlékei. Finom szőrfonallal lenvászonra dolgozták ki őket.

karcagi-kunhimzes3.jpg

Ügyes kezű asszonyok alkotószellemének és szépérzékének köszönhetően maradt ránk ez a keleti stílust őrző díszítőművészet.

3-320h.jpg

Párnavég rozettás mintával, szőrfonállal hímezve  Néprajzi Múzeum

A Néprajzi Lexikon ilyen szűkszavúan nyilatkozik a kun hímzésről : „A Nagykunságban készített szabadrajzú és szálánvarrott kisszámú párnavéghímzés elnevezése.”. Feltehetően legkorábbi hímzéseink. A kunhímzés párnavégeken maradt ránk. Amit ma a múzeumi gyűjteményekből ismerünk nagyrészt Györffy István gyűjtőmunkájának eredményeként maradt fenn. A kunhímzés kompozíciója és színösszetétele a Nagykunságon jellemző, eltér mind az Észak-Magyarországon, mind pedig a Dél-Alföldön előforduló hímzéstől. A Nagykunságon ismert motívumok és a tatár hímzés  hasonlósága sokakat foglalkoztat, de máig. rejtély, hogy miként őrződnek meg a színek és formák,  a kun műveltségnek a hagyatéka. Nem tudjuk, hogy mi  lehet a magyarázata annak, hogy közel nyolcszáz évvel a kunok bejövetelét követően újra és újra feltámad a díszítőművészetnek ez az ága.

Az e korból megmaradt gyapjúfonállal – szőrrel – varrott párnavégek a Nagykunság három településéről, Karcagról, Kisújszállásról és Kunmadarasról származnak, ma a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeumban találhatók.

kunhi_1.jpg

Régi kunhímzés – fotó: Kozma Károly

A kunsági párnavégek kompozícióját a hangsúlyozott középmintán egy középpont köré szimmetrikusan szerkesztették. A középső virágminta mellett két oldalt elhajló tulipán, vagy rozetta helyezkedik el. A kompozíció hármas tagolását rendszerint egy-egy virágos ág zárja le.

Ma kunhímzéssel ügyes kezű asszonyok készítenek terítőket, díszpárnákat, lakásdíszítő textileket ma is:kunhi_4.jpgMai kunhímzés -fotó: Nagy Molnár Miklós

A Jászság hímző művészete a szűcshímzésben gyökeredzik, mely a múltban gazdag motívumkinccsel bírt.

A kézimunkát a maguk termesztette kender fonalából házilag szőtt nyersvászonra hímezték. A hímzőfonalat szintén maguk készítették, a rackajuh gyapjúszálából fonták.

Egyik típusa, a szálán varrott . Ezek a darabok mértani mintázatukkal az országos mintakincshez kötődnek, bár színezésük eltérő. A szálán varrott párnavég-hímzéseink a legrégebbiek a hímzések között. A minták kompozíciója a középpontot hangsúlyozza két párhuzamosan futó vonal között. A tőle két oldalra futó minta egymás tükörképe. A kunhímzés nagy rozettákból, kunrózsákból, tulipánokból, leveles, végükön virágos ágakból, peremdíszként magányos virágból és gránátalmából állnak. A középmezőben lévő minta és a peremdíszek nagyobb mintái ugyanannak a színnek különféle árnyalatait hozzák.

A kunsági hímzést egyszerű, letisztult pasztellszínek jellemzik. Fő színei jellegzetesek: a rózsaszíntől a vörösön át a barnáig terjedő árnyalatok, de használták a kék árnyalatait, a zöldet és a feketét is. A piros, kék, zöld és az említett színek mellett nem ritka a fekete hímzés sem. A színek végtelen finom átmenettel, szinte tűfestésszerűen követik egymást. Ezt az  átmenetet úgy érték el, hogy a növényi anyagokkal otthon festett himzőfonalakat egyre sűrűbb festékbe egyre hosszabb ideig mártották be.

3-320i_1.jpg

A kunsági párnavéghímzéseknek nemcsak a színezése jellegzetes, hanem a szerkezete is.

A szabadrajzú lapos- és hamis laposöltéses munkák igazán különlegesek. A minták pontosan kidolgozottak, zártak, a középpont hangsúlyos, a két szélső minta egymásnak tükörképe. Ezek nagy rozettákból, erősen tagolt tulipánokból és merev, leveles, végükön virágos ágakból megszerkesztettek. Közismert a hullámindás és a két vagy több, tövénél legyezőszerűen összefogott virágot középpontba helyező kompozíció is.

Ipolyi Arnold hímzésgyűjteményében szerepel, hogy :„… virágfüzér az alapmotívuma. Az eredetileg zárt barokk szerkezet lazábbá vált s a virágok sokszor különösebb összefüggés nélkül állnak egymás mellett. Színezésük is változáson ment át. A barokk tűfestés naturalizmusra törekvő, egymásba olvadó színei helyett a virágok szirmát és levelit sávokra bontják, s mindenegyes sávot más színnel színeznek. Így a sávok nem mosódnak egybe, de a házilag festett gyapjú fonal színeinek összhangja a magyar népi hímzéseken máshol ismeretlen színharmóniát hoz létre.” A 19. század közepén, végén virágzott a népi díszítőművészetnek ez az ága. Akkoriban a hímzőfonalat is házilag készítették az asszonyok, a fonal festéshez festőnövényeket használtak. A kunrózsa vörös színét, a mályvarózsa sziromleveléből főzték, vagy a homoki báránypirosító adta a színét. A barnát a dió levele vagy kopáncsa  kunkéket a bodzabogyó adta. A barnássárgát hagymahéjból  nyerték, de használták a fodormenta, a rozmaring, a bazsalikom, szeder, szőlőhéj, szíkfű, vízililom festőlevét is. A kifőzött szalma levével sárgára festették a fonalat, de felhasználták erre a célra a lóhúgy festékanyagát is. Ez utóbbiból nagyon szép sárga színt kaptak, amely igen tartós volt, nem halványult.

A festés hosszadalmas munka volt: több napon át főzték, áztatták, pácolták a rackajuh gyapjából fonott fonalat. A fonal színárnyalatait egyfelől a pác határozta meg, de attól is függött, hogy mennyi ideig festették a főzetben a fonalat. A  számos  árnyalatot úgy érték el, hogy különböző ideig hagyták az anyagot a festőlében, vagy pedig száradás után ugyanabba többször beavatták.

A mintákat úgy „sokszorosították” , hogy az eredeti darabról kanálfejjel átdörzsölték a motívumot. Az ügyes és kreatív alkotó aztán cifrázta, kombinálta a mintákat, más hímzésekről is merített. Így alakult ki a helyi stílus, még a készítőt is. A vásárhelyi hímzés nagyon hasonlít a kunhímzéshez, ami persze nem véletlen: Vásárhelyre ment férjhez egy karcagi hímzőasszony és ott sajátos, helyi stílust alakított ki. A kunhímzés motívumai között igen kedvelt a kunrózsa, a szegfűs, a karcagi lapátos, a tökös (ami a törökös hímzés gránátalmájából eredt) és a legnépszerűbb motívum a táncoló tulipán.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1028.html

 http://www.gyapjumuves.hu/cikkek/kunhimzesek-es-cifraszurok/a-kunhimzesekrol.html

http://www.vadmagyar.hu/index.php/11-tortenelmi-attekintes/121-a-nagykunsag-kutatasa-12-resz

http://turkevemik.hu/?page_id=61

http://vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=1275&page=20

http://www.magyarmuzeumok.hu/targy/1345_kunhimzeses_parnavegek

http://www.gyapjumuves.hu/fenykepek/himzes-gyapjufonallal—karcagi-kunhimzes/mai–21.-szazadi–kunhimzesek/karcagi-kunhimzes3.html