A Szeged melletti Tápé községben nemzedékről nemzedékre száll a gyékényszövés mestersége.  Manapság  háziipari szövetkezetben dolgoznak a tápéi gyékényszövők. Az idősebbek  tanítják az ifjakat, hogy a legkiválóbb darabok hirdessék a tápéiak hírnevét. A tápéi gyékényeladásról a 16. századtól van adatunk.

Tápét itt is bemutatják – a 8. rész Tápé:

http://www.mediaklikk.hu/2014/02/12/a-hely-kisfalvak/

Aprólékos munkával a világon egyedülálló tárgyakat készítenek.

Az ember a természetben föllelhető növényekből a „ ember emlékezet óta” készít építményeket és használati tárgyakat. A régebbi technika a fonás, az egyik legősibb kézművességünk. A szövést – a kender- és lenrost feldolgozásától itt eltekintve –a gyékényfeldolgozásban alkalmazzák.

A gyékény szó egyszerre jelentette a növényt és az ipari terméket.

A régen számos háziipari termék készült gyékényből, például gyékényszőnyeg. A közmondás is így szól: „Egy gyékényen árulnak.”

A tápéi ipar fontos terméke volt a gyékényszőnyeg és a szatyor is.

 

A középkori Magyarországon elterjedt a földre terített és az ágyon elhelyezett gyékényen való alvás.

A gyékényfonó és a -szövő másképpen és más nyersanyagból dolgozik. Szövésre csak a keskeny levelű gyékény alkalmas. A széles levelű gyékény mivel puha és hajlékony szárú, jól fonható. Utóbbit a bodrogköziek lúgyékénynek, a tápéiak vajasgyékénynek, másuttkádár- vagy pintérgyékénynek  nevezik.

Gyékény szavunk jelöli a növényt és a belőle készített szőnyeget, s Tápé életéhez hozzátartozott mindkettő. Az alapanyagot férfiak gyűjtötték, a levelek széléről lehúzott selyemből gyerekek, fiatalok és öregek sodorták a felvetőszálat, a szövést főként nők végezték. Munkájuknak köszönhetően a gyékényszövés máig jelen van Tápén.

Tápén a szép, hosszú szárú sugarasgyékénynek, a kemény, rugalmas szárúthúsosgyékénynek nevezik.

A gyékény fonása az egyszerűbb művelet. Ahol a gyékény megterem,  ott volt gyékényfonó is.

A gyékényfeldolgozás szakaszai:

Nyár végén, ősz elején  a gyékényt a vízben, a töve fölött levágják. Kihúzva megszárítják, kévébe kötik , majd  hazaszállítják. Ezt követi a gyékény feldolgozása.
A gyékényszövés kezdetleges technikáját  ősidők óta  ismerte az ember. A gyékény felhasználása Tápén  az élet minden területét beszőtte,  a bölcsőtől a sírig elkísérve megmunkálóit.
Használati és dísztárgyak, népművészeti és iparművészeti termékek készülnek itt, hogy otthonainkba szépséget és melegséget varázsoljanak.

 

Bár a  mocsarak lecsapolásával a gyékénytermő rétek megszűntek, és csak gátak közé szorított alföldi folyóink holtágaiban lehetett gyékényt vágni, s a gyékényes specialisták egy része más jövedelmi forrást keresett, több falu ragaszkodott  a gyékény megmunkálásához, és távolabbi gyékénytermő helyeket is hajlandó volt fölkeresni nyersanyagért.

 

A 19. század végén falusi, kisvárosi értelmiségi körök is közreműködtek a gyékényes háziipar fenntartásában és terjesztésében. 1896-ban a történelmi Magyarország községeiben háromezer család foglalkozott gyékénymunkával, többségük  a gyékényfonást űzte.

A gyékénymunka: a széles levelű gyékény és a keskeny levelű gyékény leveleinek használati tárgyakká való feldolgozása.

Gyékényfonással gyakran a férfiak foglalkoztak. Ülve, a készítményt a lábuk közé fogva dolgoztak. Szerszámuk egy fanyelű vastű és egy bicska, s  szaruból készített gyűrű a hurkába tekert gyékénylevelek összefogására.

A gyékényszövés több előkészületet és nagyobb felkészültséget kíván, mint a fonás.

Először lehántják a gyékény külső rétegét, az alatta levő rostokról lefejtik a gyékényszár finom szalagjait, azaz a selymet, majd a bélgyékényt meghasítják. A selyemből két tenyér közt zsineget sodornak, amely a szövés hosszanti vetülékszálát képezi. A szövés földbe vert karókhoz erősített, egyszerű szövőszéken történik.

 

 

Míg a gyékényvágás férfimunka, a szövés előkészületeiben a család apraja-nagyja részt vesz, addig a szövés női munka.

Így különböző méretű ponyvákat, szőnyegeket, szatyrokat készítenek.

A szövéshez mindenütt ugyanazokat az előkészítő munkákat végzik. Leszedik a gyékény külső rétegét. E munkának Tápén hámizás a neve. Ezután minden egyes gyékényszálról lefejtik a selymét, ami vékony, finom gyékényszál . A gyékénynek az a része, amit már nem lehet tovább szétszedni, a bélgyékény. Tápén ezt is szövőszálnak használták.

A selyemből két tenyér között sodorják az inat más néven ijant. Gyors kézjárást igényel, többnyire a nők és a gyermekek munkája. A kisgyermekek már iskoláskor előtt sodorgattak, ahogyan a felnőttektől látták. Tanítani sem kellett őket rá, ellesték.

 

 

A tápéi iskolás korú lányoknak anyjuk minden délután odakészített egy  adag  selymet: előbb elvégezték iskolai feladataikat, majd sodortak, csak ezután mehettek játszani.  A megsodort inat, ijant a térdük közé szorították vagy ráültek.

A szövést nők végezték, férfiak csak nagyon ritkán szőttek, például ha az asszony sokáig betegeskedett, és rászorult a család. Tápén a 9-10 éves lányt már „beültették a gyékénybe”. Először ritka szövésű csomagológyékény szövését bízták rá, amelynek a minőségére nem kellett ügyelnie, viszont a munkafogásokat jól elsajátíthatta.

Régen még  a fiúk is elsajátították a szövést. A falu rendje  megkövetelte, hogy a 6-14 éves fiúk is belenevelődjenek a gyékényfeldolgozás minden fázisába. Később már nem szőttek és sodortak rendszeresen, de ha szükség volt rá, tudtak segíteni.

A gyékény felhasználása széleskörű: ágyban a szalmazsák alá terítik, használják a kemencepadka takarójául, falvédőül, a döngölt agyagpadló borítására, a ház körül a verem,sírveröm falát bélelik vele, csirkék alá teszik, terményt öntenek rá, hordáskor a kocsialcserényére terítik, hogy ne hulljon el a szem.

Jelentős mennyiséget vásároltak a bútorkereskedők és a bolgárkertészek. A kubikosok gyakran vesszővázra erősített gyékényponyvából készítettek maguknak kunyhót. Az 1940-1950-es években elterjedt a vendéglőkben faltakaróként való használata.

Tápén nyolc különböző méretű és részben különféle rendeltetésű szövött szatyrot készítettek, mindegyikbe bélést is szőttek.

 

A   faluban az 1950-es évekig  szinte minden család foglalkozott gyékényszövéssel. A  tápai asszonyok nyelvében pedig „dógozni” és „gyékényt szűnni” szinte egyet jelentett. Készítményeiket  gyékénykofák vásárolták fel. Voltak olyan tápai asszonyok, akik portékájukat maguk árulták a szegedi hetipiacon. Őket kurtakofának nevezték.

 

A gyékényszövésről Tápé már ezer éve ismert , a hagyomány a mai napig  él. A közösség számára  fontos  a tradíció, a  népművészet is, ezért Tápé neve gyakorlatilag egybeforrt a gyékényszövéssel. A legjellemzőbb népművészeti termékek is gyékényből készültek, így a híres tápéi szatyor és a gyékényszőnyegek is. A Heller Ödön Művelődési Házban pedig állandó tárlaton láthatóak a tápéi gyékényszövők alkotásai.

 

Tánczos Erzsébet

 

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-781.html

http://szeged.hu/hirek/19760-tape-elismerese-gyekenybol-szott-hirnev.html

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/tapei_gyekeny_mentik_a_menthetot/2288198/

http://iligyekenyhucimuci.hupont.hu/4/tapai-szatyrok

https://szegedma.hu/hir/szeged/2013/09/jegyzekbe-vettek-a-tapai-gyekenymuvesseget-elismerten-nemzeti-kulturalis-ertekunk.html

http://naput.hu/g-mainmenu-30/1884-tape-elismerese-gyekenybl-sztt-hirnev

http://erzsilapja.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1183240

http://erdovidekihorgasz.webuda.com/gyekeny.html

http://thematicroutes.dkmt.eu/hu/Thematics/Folklore/8days/78/170

 

 

Ma országszerte vidám tökfejeket faragunk- Halloween ünnepére. Nekem tetszenek a tökfejek, faragom is a fiaimmal. A magyar néphagyományban azonban Farkas napja a mai, azért erről is emlékezzünk meg!

Farkas napján “elalszanak a fák”,  azaz a nedvkeringésük leáll. Ez  a fadöntés  kezdete, aminek Sebestyén napja (január 20.) vet véget. De ezen a napon fát ültetni is  jó a népi megfigyelés szerint. Itt idén az utolsó perc, talán ültetek egy madárberkenyét, nem halogatom újra a következő szezonra.

Ki az a Farkas, akinek a nevenapja  október 31-én van?

 

Farkasok ellen is védő szent, aki a a famunkások védőszentje- gondolom a farkas az erdőben él, ezért. amúgy nem találtam rá magyarázatot egyebet.

Wolfgang – azaz magyarul Farkas  a X. századba élt. Szerzetes volt egy szigorú fegyelméről ismert kolostorban, ahová tanárként sok hallgatót vonzott.

Később felébredt benne a vágy a missziós tevékenység iránt, és éppen Magyarországra vándorolt.

Később püspök lett, tettereje és szelídsége, egyszerű prédikációja és szerény életmódja megszerezte számára népe szeretetét. Jellemző rá egy esemény, amelyről életrajzírója, Otloh tudósít: egy nyomorúságosan öltözött szegény ember ellopott egy darabot a püspök értékes ágyfüggönyéből. Az egyik buzgó őr észrevette, s a szerencsétlent ura elé hurcolta. Wolfgang először azokat dorgálta meg, akik oly rosszul őrködtek, hogy kísértésbe vitték a szegény embert. Ezután ,,szívében részvétre indulva” nagylelkűen megbocsátott a tolvajnak, s a püspöki ruhatárból ruhákat hozatott számára.Sopronban a Farkasról elnevezett pálos monostor kápolnája messze földön híres búcsújáróhely volt.

Ezen a napon történt:

1517-ben Luther Márton wittenbergi teológiaprofesszor közzétette 95 tézisét a búcsúcédulákkal való visszaélések, a katolikus egyház elvilágiasodása ellen, amellyel kezdetét vette a reformáció.

 

 

 

1795-ben  Londonban megszületett John Keats angol romantikus költő, akinek fő művei: “Endymion”, “Izabella vagy a bazsalikomcserép”, “Hyperion”, “A Szent Ágnes-este”, “Lamia”.

 

1918 -ben  Két sikertelen merénylet után Budapesten, a Hermina úti villájában lelőtték az 57 éves gróf Tisza István egykori miniszterelnököt.

1984-ben  Új-Delhiben a 67 éves indiai miniszterelnök-asszonyt, Indira Gandhit lelőtte testőrségének két szikh katonája.

1934   óta Takarékossági Világnap.

 

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://www.cardex.hu/index.php?id=47&ev=2012&honap=10&nap=31

http://www.katolikus.hu/szentek/1031.html

A jó  gazda szerint:

Orsolyakor takarítsd be káposztádat,
Simon-Juda hóval tömi be a szádat.
Ha megdurvul a nyúl szőre,
siess fáért az erdőbe.

                                        népköltés

 

A népi időjárás megfigyelés szerint

„Orsolya napja megjeleníti a téli időjárást”. A  tapasztalat szerint,  leginkább Orsolya árulja el, hogy milyen lesz a tél.  Érdemes figyelni, mert ha Orsolya napján szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad. Kőszeg környékén és a Somló-vidéken ez a nap volt a szüret megkezdésének az ideje. Somló hegyén, ekkortájt híres szüreti mulatságot tartottak – ezt megörökíti „Tóth Mari esete” is Mikszáth regényében.

Hogy mit jelent az Orsolya név, arról megoszlanak a vélemények:

Az egyik elmélet szerint az  Orsolya név a latin Ursula ( azaz medve) magyaros olvasata. A szó egyesek szerint a Kis Medve csillagképre utal, de arra nem találok magyarázatot, hogy ugyan miért lehet ez.

Újabban viszont ezt a medvés  eredetet kétségbe vonják, és egy ónémet név, a Hors latinosított formájának vélik, melynek jelentése ló, paripa. A germánok ugyanis a lovat szent állatként tisztelték, ezért a név totemnév lehetett.

 

Ki volt Szent Orsolya?

 

 

A legendának több változata van. Az egyik szerint az ötödik században élt Orsolya brit királylány volt, aki  buzgó keresztény családban nevelkedett.  A földi javak hidegen hagyták, szüzességi fogadalmat is tett. A szomszédos király azonban fia számára megkérte Orsolya kezét, aki persze  szíve szerint nem kíván élni a lehetőséggel. A leány imádkott, sírt; álmában egy angyal vigasztalta meg: kérjen három év haladékot.

Orsolya és tizenegyezer társnője hajóval római zarándokútra indult. Tudom ez legenda, de elképzelhetjük, ha ez így alakult volna, egy generációnyi  hajadon szépen elment volna az országából. A leányok bejárták a szent helyeket, majd pápai áldással, a kereszt zászlaját lengető hajójukkal visszaindultak hazájukba. Ám mire Kölnhöz érkeztek, a várost körülzáró hun seregek megrohanták a hajójukat. Orsolya a kereszt zászlaját magasra emelve kiáltotta társai felé: “Testvéreim győzedelmeskedjünk a halálon, lelkünk-testünk tisztán jelenjen meg Isten színe előtt!”

Orsolya-legendának van  több  érdekes  magyar vonatkozású változata. Az egyik szerint Orsolya magyar király és királyné leánya volt .A  szüzek itt is Rómába zarándokolnak, hogy aztán innen a pápa és számos bíboros kíséretében a szlavóniai király puszta és elhagyott birodalmán át Jeruzsálembe menjenek. Ez a király azonban nagy sereg katonát küldött ellenük mikor megtudta, hogy a keresztények, hitük megtagadására akarja őket kényszeríteni. Az állhatatos zarándokokat végül megölette a király.

Egy másik változat szerint Attila, a szittya magyarok fejedelme látván a Rómából tovább zarándokló amúgy ebben a változatban is magyar származású a lányok szépségét, kérlelte őket, hogy adják fel hitüket. Orsolya azonban nem engedelmeskedett Ezért aztán Attila lenyilazta őt és mind a tizenegyezer leányt. Kordula nevű társnője bújt el közülük csupán a hajófenékben, de másnap  előbújt és feladta magát, így ő is Szent Orsolya egyik vértanú társnője.

Tánczos Erzsébet írása

 Forrás:

http://www.palfalva.hu/kalendarium.htm

http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2001.10.21/1205.html

http://mek.oszk.hu/04600/04657/html/unnepikii0076/unnepikii0076.html

Lukács evangélista tisztelete hazánkban mindig virágzott, de nyilván naptári helye: Gál, Vendel, Orsolya, Dömötör, Simon-Júdás jelesebb ünnepének közelsége miatt igazában mégsem tudott kibontakozni.

Lukács evangélista Pál apostol útitársa még a megtérése előtt művelt pogány orvos volt, ezért az orvosok és kórházak, fürdők jeles védőszentje. Pál emlegeti így: „Lukács, ama szeretett orvos”Hazánkban az ő nevét viseli a budai Lukács-fürdő és kórház, amelyet az irgalmasrend alapított. Szobra is ott látható az épület homlokzatán. Lukács különös részvéttel nézte a beteg embert.

Lukács evangéliumát az ökör jelképezi, mert előadását Zakariás áldozatával kezdi. Ezért lett a szegedi mészárosok céhének barokk védőszentje.

A Lukács keresztnevet különösen örmények és bunyevácok kedvelik.

A hagyomány szerint Lukács felkereste Szűz Máriát sok kérdést tett fel Jézus gyermekkoráról, melyekre  választ kapott. Így írhatta meg  részletesen Mária életét, Jézus gyermekkorát. Talán ebből támadt az a jámbor hagyomány, hogy Lukács festő is volt és a Szűzanya képét megörökítette. Számtalan Mária-képről állítja a legenda, hogy Lukács alkotása.

A Maria Maggiore-bazilikában őrzött Mária-képről, amelyet a hagyomány Szent Lukács festményének tart, különös történetet mondanak el:

Nagy Szent Gergely idejében, a 6. század végén pestis pusztított Rómában. Mivel a járvány nem akart szűnni, a pápa körmenetben hordozta körbe e képet a csapással sújtott városban, és a vész elmúlt.

Márton pápa, aki vitában állt Róma városának polgári vezetőivel, egy alkalommal a kép előtt misézett és áldoztatott. Nem sejthette, hogy az áldozók között van valaki, aki a ruhája alatt tőrt szorongat, azzal a szándékkal, hogy amikor hozzá lép a pápa, megöli. Abban a pillanatban azonban, amikor a pápa nyújtotta neki az Úr Testét, hirtelen megelevenedett a Mária-kép, ránézett a merénylőre, aki ettől a pillantástól megvakult, és a pápa megmenekült.

E nap a Mecsek-alján a gesztenyeszüret napja, akkor tartják a pécsváradi leányvásárt is. A leányvásárokról itt is olvashat:

http://netfolk.blog.hu/2013/09/25/leanyvasar_lesz_a_heten_de_mi_az_a_leanyvasar

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

wikipédia

http://www.katolikus.hu/szentek/1018.html

http://mek.niif.hu/04600/04657/html/unnepikii0074/unnepikii0074.html

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_lukacs_evangelista

Difference between Ox and Bull

 

Teréz napja szüretkezdő nap.

Egerben ezért Teréz-szedés a neve. E napot a Balaton vidékén, Baranyában is szüretkezdő napként tartják számon. A Bánátban, Bácskában asszonyi dologtiltó nap volt. Ekkor nem moshattak, kenyeret sem süthettek az asszonyok.

Ávilai Szent Teréz napja van ma.   Tudtad, hogy  ellenségei így  nevezték: ,,ország csavargója, nyughatatlan nőszemély!”  Teréz szerzetesnő volt, magyar nyelvterületen Nagy Szent Teréznek is nevezik. Így   különböztetik meg  az ugyancsak szerzetes Lisieux-i Szent Teréztől. Őt  Kis Szent Teréznek szokás nevezni. Október 4-ről 5-re virradó éjszaka halt meg, épp akkor, amikor bevezették a Gergely-féle naptárreformot. Ennek következtében a következő évben az évforduló már október 15-re esett..így Szent Teréz ünnepe  október 15-e lett.

 

AVILAI NAGY SZENT TERÉZRŐL DIÓHÉJBAN:

Ellenségei így  nevezték: ,,ország csavargója, nyughatatlan nőszemély!”

Teréz abban a történeti korszakban élt, amikor a spanyol királyság kultúrája fénykorában és hatalma csúcsán állt. A család ősei oroszlánként harcoltak a mórok ellen. Teréz   szüleinek tizenkét gyermeke volt,  közül három volt leány. Közülük kettő férjhez ment, csak Teréz határozott úgy, hogy kolostorba vonul.

E lépése egyáltalán nem volt szükségszerű, s nem is menekülést jelentett valami kilátástalan helyzetből. Tizennégy és tizennyolc éves kora között Teréz is a szépségre, a kellemre és a gazdagságra gondolt, és komolyan foglalkozott a férjhez menés gondolatával. Személyének, szellemességének, beszédének és magatartásának varázsa már gyermekkorában sok játszópajtást vonzott köréje, és szórakoztatta, nevettette társait. Ezt a művészetet, hogy ,,embereket megvidámítson, és nevetésre indítson”, mindhalálig megőrizte.

Amikor köztudottá vált, hogy belép a Karmeliták rendjébe, mindenki megdöbbent. Kolostorba lépése drámai, fájdalmas lépés volt: ,,Elhatároztam, hogy közlöm atyámmal, és ez nekem ugyanannyit jelentett, mintha beöltöztem volna, mert becsületbeli kérdés volt számomra, hogy hű maradjak a mondott szóhoz.” Apja azonban megtagadta a beleegyezését. Ezért Teréz, titokban hagyta el a szülői házat, és felvételét kérte  a kolostorba. Később azt mondta: ,,Nem hiszem, hogy a halál fájdalmasabb lesz a szívemnek, mint az a perc, amikor elhagytam a szülői házat. Úgy éreztem, hogy ízekre szakadok.”

Amibe pedig belekezdett, tudniillik hogy apáca legyen, azt nagyon komolyan tette. Annyira komolyan, hogy a megerőltetéstől egy év után teljesen  összeomlott. Vérszegény lett, köszvényszerű ízületi bántalmak támadták meg. Már  megásták a sírját, és el is imádkozták érte a halotti zsolozsmát,  mikor  Teréz magához tért, és saját kezűleg eltávolította a szeméről a megszentelt viaszt, amivel a halottak szemét szokták lezárni.

Ezután következett tizennyolc hosszú esztendő, és közben nem történt Teréz életében semmi.

Önéletrajzi feljegyzései azonban ezekről az évekről is egy nagy és mély lélek arcát sejtetik: mélységes csalódást érzett, ugyanakkor hallott valami titokzatos hívást a bensőségesebb életre.

KÖZBEN ISTENTŐL KINYILATKOZTATÁSOKAT KAPOTT -ám  miatt nővértársai üldözni kezdték. Azzal vádolták, hogy látomásai nem Istentől, hanem az ördögtől valók.

Teréz kinyilatkoztatás-élményétől fogva az ember egyre inkább saját pszichéjében és tudatában akarja felfedezni Isten jelenlétét. Isten megtapasztalása az egyén szintjén, a benső életre való figyelem  igen hangsúlyos lett.

Mint minden igazi misztikus, Teréz is úgy érezte, hogy cselekednie kell, apostoli életre küldik és szeretetben kell tevékenykednie: ,,Cselekedeteket kell végrehajtani, mindig csak cselekedeteket”, hiszen ,,nem arról van szó, hogy sokat kell gondolkodni, hanem arról, hogy nagyon kell szeretni”.

Engedélyt kapott a pápától  egy kis kolostor építéséhez. 1562-ben nyitotta meg, és elszánva magát arra, hogy a szerzetesi  életet a maga eredeti szigorában fogja élni, lehúzta a saruját és nevet változtatott: ettől fogva Jézusról nevezett Teréz volt a neve. Ezután egyik kolostoralapítása követte a másikat Tizenhét női és tizenöt férfi kolostort alapított.Írásaiban igazi misztikus.

Ma is épen őrzik a szívét.

Tánczos Erzsébet írása

.

 

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_Szent_Ter%C3%A9z

http://www.katolikus.hu/szentek/1015.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81vilai_Szent_Ter%C3%A9z

Glatz Oszkár  számos festményén látható a bujáki viselet.

Buják község Nógrád megyében a Cserhát hegység kelet, dél-keleti lejtőjén terül el.  Vára és szép népviselete ma is vonzó látványosság. 

Buják népviselete a palóc terület egyik legismertebb és legszebb viselete. Napjainkig élő, ma is hordott viseletről van szó.   Hogy a mai viselet mikor alakult ki, nem tudjuk pontosan.Bujákon most is varrnak újat, és nem csak ünnepi alkalmakra veszik fel a nagymamák a ládákban molyosodó ruhadarabjaikat.  

Miért alakult ez ilyen szerencsésen?

Talán, mert Buják zárt település. Jól látta Glatz Oszkár festőművész: „ahová bemegy a vonat, onnan elmegy a népviselet”?A környéket elkerülte az iparosítás meg sok minden modern vívmány. A falu lakossága megmaradt a mezőgazdaságban, megtartva és megőrizve az értékeit, köztük a népviseletét. Az öltözetét valamikor magának készítette mindenki.

A gyáripar fejlődése, a színes kelmék olcsó előállítása tette lehetővé, hogy a régi festett vászon felsőruhát felváltsák a gyapjú, a karton, a kasmir anyagú gyári termékek. A nógrádi palóc községek népviselete egyedi, más községekkel össze nem téveszthető jegyeket tartalmaznak, akikről a környéken lakó, vagy a viseletekben jártas már messziről megmondja, hogy az előtte álló menyecske mely község lakója.

A bujáki viselet a palóc népviseletek sajátosságának megfelelően a kerekded formák hangsúlyozását tartotta elsődlegesnek, és ehhez alakította ki ruhadarabjait

A bujákiak alakították legrövidebbre és legtöbb alsószoknyával legkevesebbre szoknyájukat. Vállukat a vállkendő sűrű, magasra felálló, keményített csipkefodra szélesítette, nyakukat, mellüket szinte beborította az üveggyöngyök sora.

Aranypántlika és piros pántlika fokozódik itt kokárdaszerűen és mélyükben üveggyöngy fénylik, ha rásüt a nap. Lábukon kötelezően piros csizmát viseltek.

A bujáki viseletet festményeken Glatz Oszkár (1872-1958) örökítette meg. A Bujáktól elválaszthatatlan festőművész, – aki részt vett a nagybányai festőcsoport megalakításában, élete második szakaszában Bujákon alkotott. A csodálatos táj, a gyönyörű népviselet, a paraszti élet mozzanatai számára élethivatást, festői programot jelentettek.

A kép a Stiefel kiadó  A magyarság néprajzi térképe alapján készült.

Szabó Zoltán:Cifra nyomorúság című könyvében így mutatja be a Glatz Oszkár festményein bemutatott lányokat: Hogy mikor milyen ruhát vettek föl, azt főleg egyházi ünnep jellege határozta meg. …Legkevésbé talán emberi testhez hasonlít ( egy ünneplőbe öltözött lány), inkább emlékeztet az Isten szelídebb és színesesebb teremtményeire és a mezőre illik, mintha odatermett volna. Így készülődnek órahosszat vasárnaponként, aztán susogva vonulnak fel a templom elé, kövekkel bütykös utcán a Margitok és Máriák, ruháikban, ezekben a bonyolult alkotásokban, melyekhez több mint száz méter vászon, fél száz gombostű és egy sereg apró disz szükséges. Vasárnapjuk ezzel telik el, hogy a ruhákban vannak, hogy a ruhát fölveszik, hogy a ruhát leveszik. Margit hétköznapjai azzal telnek, hogy hajnali négytől este nyolcig dolgozik a szomszéd uradalomban. Mert Margitnak mása sincs, mint 40 szoknyája, 4 Hétköznap eltűnnek a szalagok, pántlikák, fényes díszek. Ám megmarad a jellegzetes hajviselet: leányoknak, hajadonoknak a bársonyszalagos fésűs haj, hátul copfba kötve. Az asszonyok kendőt kötöttek. Leányok kiskortól kezdve viselték azt, ami az asszonyoknak jellemző viselete volt: a fékető. A bujáki nép, mint mindenben a féketőben is szerette a hímzést, díszítést. A féketők tetejét színes fonállal varrták ki, mert otthon vagy vasárnap délután a kapu előtt beszélgetve nem viselték az asszonyok a kendőt.

 Ünneplőbe öltözött leányok (Buják, Nógrád m., 1930-as évek)

A lányok haját hétköznap három, ünnepeken három vagy öt ágba fonták be, majd a befont hajba maslit kötöttek.

Vasárnap a lányok körfésűt tettek a hajukba. A fésű utáni hajrész be volt göndörösítve. A körfésű kívülről zöld bársonnyal volt bevonva, díszítve a két végén bimbós brosstű volt. A lányok haja elválasztva nem volt, copfot férjhez menésig hordtak. A menyecske kontyot régen a lakodalmat követő hajnalban készítették el, és ezután itták meg a “konty áldomást”. Ma a kontyot a menyasszonytánc után formázzák meg az új asszonynak, és így visszatérve tartják meg a menyecske táncot. A kontyot hajtűkkel rögzítették és hogy a “féket” főkötő hátul még szép kerek legyen, a hajra keménypapírból készített kontyot tettek, amit a fékető eltakart.

Bujáki viselet bélyegen.

 

A bujáki szőttesek jellegzetes színösszeállítása a piros és a kék.  

A kenderfonás, kenderfeldolgozás még az ötvenes években is élt Bujákon. Bár idővel a kenderfeldolgozás megszűnt,  szőttesek még ma is készülnek Bujákon.  A domináns piros-kék színekhez társul a rózsaszín, sárga meg a zöld.A  minták is jellegzetesek. Legtöbbjükön  virágok, csillagok stilizált vannak..

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://konyvkapu.hu/a-magyarsag-neprajzi-terkepe-1-630-000-terkep-stiefel-eurocart-kft-9637308032.html

https://www.google.hu/search?q=buj%C3%A1k+hajviselet&client=firefox-a&hs=3QF&rls=org.mozilla:hu:official&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=2jdwUdm9KMfh4QSTh4DIAg&ved=0CAoQ_AUoAQ&biw=1024&bih=604#imgrc=6wCElTQ75hu8tM%3A%3BNgMUveuLc9S74M%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.tankonyvtar.hu%252Fhu%252Ftartalom%252Ftkt%252Fmagyar-neprajzi-lexikon%252Fimages%252F06976.jpg%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.tankonyvtar.hu%252Fhu%252Ftartalom%252Ftkt%252Fmagyar-neprajzi-lexikon%252Fch20.html%3B528%3B419

http://www.hazaitajak.hu/tag/Buj%C3%A1k

http://195.228.19.18:9470/publikalas/index.aspx?adat=2261&pf=10&lf=9&mf=201&cmf=201

http://www.nepviseleteink.hu/paloc-nepviselet/bujaki-nepviselet/