Augusztus 24-e, Bertalan napja a betakarítás, a szüretkezdet, a szántás-vetés előkészítésének kezdete. Bertalan napját őszkezdő napnak (az őszi szántás-vetés kezdőnapja), a kánikulát végző napnak tartják.
Bertalan a (szörnyű halála miatt) a szűcsök és csizmadiák, a közelgő szüret miatt pedig a szőlőhegyek védőszentje. „Bertalan a késével a szőlőfürtök lemetszésére, az újbor szűrésére készülődik” – tartották a régiek.
Az e napi időből az őszi időjárásra jósoltak, mint ahogyan ezt egy 18. századi kalendáriumi rigmusa is bizonyítja:
Amint Szent Bertalan magát mutogatja, Az őszi idő is magát mind aszerint tartja.
A zivatar sok jeget és havat jelez előre. Ha ezen a napon esik az eső, jó káposztatermés lesz, mert Bertalan – a hagyomány szerint – a káposzta közé dobálja kezében hordott fejét.
Ez utalás Bertalan tragikus sorsára is:
Bertalant hite miatt először elevenen megnyúzták, azután keresztre feszítették, végül pedig fejét vették.
E borzalmas halál miatt Szent Bertalant a művészetben gyakran ábrázolták. A legismertebb Michelangelo Utolsó ítélete. Ezen bőrét kezében tartva szerepel, a lenyúzott bőrön a Michelangelo saját arcvonásai ismerhetők fel.
Bertalan a bőrtelen barát:
Bertalan vértanúságáról mesél egy pécsi monda is, amely a városhoz tartozó szőlők között emelkedő barokk Bertalan-kápolnához fűződik. Az itt élő remeték a török elől a Mecsek erdőségeibe menekültek. Bertalan barát azonban a kápolna kincseit egy közeli barlangba rejtette el, és nem menekült sehova sem – gondolom, nem maradt már ideje felvenni a nyúlcipőt.
A törökök meg is jöttek, és követelték tőle a kincseket. Bertalan a válogatott kínzások ellenére sem árulta el, hol vannak a kincsek.
A törökök addig sem a lelkére hatottak, de látván elszántságát elevenen megnyúzták, bőrét karjára vetették, és most már megengedték neki, hogy visszamenjen a kápolnához. Amikor azonban odaért, összeesett és meghalt. A törökök ezeknek láttára annyira megrémültek, hogy még a tájára sem mertek menni többé a kápolnának.
Bertalan és a kígyók:
A hiedelem szerint kígyócsípés esetén az ördögűző Bertalan segítségét is kell kérni.
A hagyomány szerint Bertalan ünnepén bújnak el a kígyók. Megijednek Bertalan ördögűző hatalmától, félelmetes nevétől. Amelyik csúszómászó nem rejtőzik el, az már nem is tud elrejtőzni. “Öngyilkosságot” választ, mert földbe már nem bújhat és télen a szabadban megfagyna.
Ezért keresi halálát: kocsiútra, kerékvágásba kúszik, hogy ott pusztuljon el.
Bertalan és a vaj:
A monda szerint nevenapján Bertalan karjára vetett bőrével vándorolt. Egyik kertben dolgozó asszony észrevette és sajnálkozott rajta: ó te szegény ember! Az asszony vajat hozott, hogy a szent sebeit bekenje, fájdalmait enyhítse. Bertalan-nap a Mura-vidéken vajköpülő nap volt, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg. A lencsét is megdörgölik vele, hogy ne essen bele a zsizsik.
A Bertalan napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.
A házivaj elkészítése nem ördöngösség:
Házi tejből megoldható. Emlékszem, kiskoromban micsoda bosszúság volt, mikor a vendégek számára készülő tejszínből – annak saját akaratából – nem hab, de vaj lett. Direkt is létrehozhatjuk ezt a metamorfózist, ha sokáig és kitartóan ( manapság robotgéppel ) verjük és verjük és verjük a tejszínt.
Még jobb, ha aludttej tetejéről nyerjük le a tejfölt. Régen fából faragott formákba nyomkodták a friss vajat. Mikor kicsusszan belőle a vaj, rajta marad a minta. Így már büszkén ki lehetne tenni az asztalra a Bertalan napi vajunkat!
Egyéb saját tejtermékek készítése:
ALUDTTEJ ÉS TEJFÖL.
Ha a friss tejet langyos helyre tesszük, és állni hagyjuk pár nap alatt aludttej lesz belőle. A tetején keletkező zsíros réteget óvatosan leszedjük róla így 2 dl tejfölt kapunk.
TÚRÓ ÉS SAVÓ.
Az aludttejből túró készíthető. Ehhez lassan, óvatosan fel kell hevíteni, és a forráspont közelében tartani. Figyeljünk rá, hogy ne rotyogjon. Érdemes ÓVATOSAN darabokra vágni a savóban úszó fehérjét, és óvatosan megfordítani, hogy egyenletesen csapódjon ki, különben az alja megéghet. Folyamatosan figyelni kell forralás közben, míg a fehérje darabok megkeményednek.
Ezután vagy félretesszük, megvárva, hogy szobahőmérsékletre hűljön, vagy rögtön átöntjük egy nagy szitán. Ha állni és hűlni hagyjuk, savanykásabb lesz a túró. Hagyni kell, hogy kicsöpögjön belőle a savó, mely önmagában is fogyasztható.
KÖRÖZÖTT
A tejfölt a túróval ízlés szerint összekeverve és megfűszerezve készíthetünk körözöttet. Jobb, mint bármely bolti alapanyagból és persze olcsóbb!
Bertalan napja Széken:
Széken minden évben a Bertalan nap, nagy ünnepi alkalomnak számít, mert megemlékeznek az 1717-es tatárpusztításról, melynek áldozatul esett Szék is. A pusztítás színhelye a templom és környéke volt, ahol a tatárok rajtaütöttek az imádkozókon. A tatárok felgyújtották az egész várost és rengeteg embert legyilkoltak, 700 lakost elhurcoltak.
Alig maradt 100 lakos életben. A Széket ekkor ért szerencsétlenségre addig még soha nem volt példa, ezért a székiek megfogadták, hogy a tatárok Székre való betörésének napján mindig megemlékeznek a szörnyűségről. Azóta minden évben ezen a napon háromszori istentisztelettel valamint böjttel emlékeznek meg erről a napról.
Manapság inkább ünnepi ebéddel készülnek.
Tánczos Erzsébet írása
Bastyur Jaroszláv, a „főkolompos” a Rozsnyó melletti Szilicséből érkezett a mesterségek Ünnepére, és mint megtudom tőle, úgy készíti a kolompjait, ahogyan senki más, csak saját apja és nagyapja tette.
– Eredetileg sűrűn, buján növő gyom. Olyan növényfajokat nevezünk így, melyek a kultúrnövények között föllépve, ezeket kiszorítják, fejlődésükben akadályozzák. Tágabb értelemben növényi festékanyagok összefoglaló neve. Burján például a hagymahéj, a diófa levele, burka, a vadalmafa és az orgona levele, a kökénybogyó.
– Mivel a festékes szőttesek száma megmutatta a ház gazdagságát, aki csak megengedhette magának, annak volt. Luxuscikk volt. Viski Károly ezt írja: ” Festékest csak akkor szőnek, ha telik rá, s ha már készen van annyi harisnyaposztó, amennyi a megfelelő ruhafélékre szükséges.” A lányok hozományában is kellett, hogy legyen egy-két darab festékes szőnyeg.
– A gyapjú ideális alapanyag a kezdők számára is. Megfestéséhez a hagymahéj, dióburok, csalán, cickafark ideális. Ezek elérhető és könnyen beszerezhető festőnövények, akár mi magunk is gyűjtögethetjük őket. A Székely festékesek című könyvben, melyet én írtam, találnak még praktikákat az érdeklődők. Jó festést kívánok!
Az apró szulák erdők mezők évelő vadvirága. Gyakorlati haszna nem jellemző – 
A hagyományos halászat a Duna magyarországi alsó szakaszán az UNESCO szellemi kulturális örökségének magyar jegyzékére került.
– Van-e a családjában művész?
– Nekem két énem van. Az egyik egy egyszerű villanyszerelő, a másik egy sikerekben gazdag fafaragó népi iparművész. Fontos, hogy a fafaragással kedvtelésből foglalkozom. A melós és a művész is én vagyok.
– Fontossági sorrend nincs. Teszem, amit szeretek, a díjak gyűjtése nem célom. 2002- ben a Népművészet Ifjú Mestere lettem, és még abban az évben a Népi Iparművész címet is elnyertem, mindkettő mérföldkő egy művész életében.
– Nem, és azt sem gondolom, hogy lenne, vagy szeretném, hogy legyen ilyesmim. Elsorolni is nehéz, mennyi fajta és -féle alkotást készítettem már. Munkáimmal bemutatom, hogy menyire közel áll hozzánk a fa. Olyan anyag, amely a születéstől a halálig velünk van. Gyermekként fából készült játékkal játszunk. A bútorok még ma is leginkább ebből az anyagból származnak. A fából készült koporsó kíséri az embert utolsó útjára.
– Nem, mert hamarabb kezdtem el játékokkal foglalkozni, mint megszületett a gyermekem.
– Egyszer valaki a jelenlétemben kijelentette, hogy a fafaragáshoz csak ütni kell tudni a fát. Na, ezt én kihívásnak vettem, s egy tojás megpatkolásával bizonyítottam állítása ellentétét. 38 patkót tettem a tojásra.
– Minden életkor ideális a fával való munka megkedveltetésére. Felnőtteket is oktatok különben, gyakorlottabbakat és teljesen kezdőket egyaránt. A lelkesedés a fontos, ha az meg van, a hiányosságok kezelhetőek.
A sokoldalú körömvirágnak
