_Cikkek kategória bejegyzései

Kik a csángók? Hogyan őrizhető meg a kulturájuk, magyarságuk? Beszélgetés Posch Dániellel

– Mikor kezdett el érdeklődni a csángók iránt?
– A határon túli magyar területeken zajló élet mindig is foglalkoztatott. De volt egy meghatározó élmény az életemben, ami további lendületet adott az érdeklődésemnek.

 

 

– Mi volt az az esemény?
– A 2004. december 5-ei népszavazás másnapján hallottam Hegyeli Attilát, aki a  csángók ügyét leginkább szívükön viselők egyike, no, őt  hallottam beszélni a Kossuth Rádióban. A riport olyan nagy hatással volt rám, hogy elkezdtem utánajárni mindannak, amit hallottam. Decemberben kezdtem el az ügybe belemélyedni, s a nászutunk júniusban már oda vezetett, vadkempingezve jártuk feleségemmel Moldvát és Erdélyt. Egészen bizonyos, hogy ez első nászutas vendégek mi voltunk arrafelé, remélem, hogy nem az utolsók.- Ez a fajta érdeklődés  a családjában hagyomány?

– Többször turistáskodtunk Erdélyben, de az a megszállottság, ami engem jellemez, azért a családtagjaimban nem volt meg.

– Változott-e Moldva az első útja óta?

– A vadkempingezős nászút óta tíznél többször jártam Csángóföldön, és látom a változást. Sok tényező hat egyszerre, de a tapasztalatom az, hogy számít, amit az egyes ember tesz.

– A változások mit jelentenek? Többet tudunk ma a csángókról mint tíz éve?

– Talán többet, de még mindig bántóan keveset.  Sajnos, ahogy a filmemen is látható.

 

 

Sokan nem is tudják, hogy Erdély határain túl élnek a  csángómagyaroknak, ahogy mi nevezzük őket.  Ők úgy mondják “nyámok”, azaz rokonok vagyunk. Tudnunk kell, hogy élnek Moldvában magyarok, és mi felelősek vagyunk értük. Én ezért tevékenykedem.

– Honnan ered, mit jelent a csángó elnevezés?

– Számos érdekes feltételezés van.  Egyesek szerint a honfoglalásban részt vevő besenyő törzsek   csángur népétől ered a szó. Ezt az elméletet támasztja alá a Csíki Székely Krónika közlése arról, hogy 1049-ben a bessus-ok (besenyők) bizonyos Csángur Pál vezetésével ütöttek be Székelyföldre.

– Milyen egyéb elképzelések vannak?

– Közismert nézet, hogy a szó az elcsángálni igéből származik a szó, és a moldvai magyar népcsoport anyaországtól való elszakadására utal. A Mezőségen a fiatal kóborló legényt “cángó”-nak hívják, Nyíregyháza környékén a csángó szót “csavargó” jelentésben használják.

– Akad más magyarázat is?

– Bőven. A csángók határőrző szerepéhez kötődő elmélet szerint a szó a “csángat”, vagyis kiabál szóból ered: mikor jött az ellenség, akkor kiabáltak,”csángáltak”. Ez csak néhány a sok elméletből.

– Mi az, amit tudnunk kell a moldvai csángókról?

– A középkor óta bizonyítottan léteznek magyar települések a Kárpátoktól keletre. A középkor idején a lélekszámuk folyamatosan nőtt. Ma a moldvai csángók a román települések közt elszórtan találhatóak, még egymástól is elszigeteltek. Összeköti őket a katolikus vallás, a nyelv és a hagyományos kultúra. Érdekes, hogy ők önmagukat elsősorben katolikusként határozzák meg, nem pedig csángónak. Ez elegendő önmaguk meghatározására, hiszen ez megkülönböztette őket az ortodox románságtól, s természetes is volt számukra, hiszen azt a középkorias identitástudatot tükrözi, amely alapján a magamról, közösségemről elmondandó leglényegesebb dolog a vallás volt.

– Hol találhatóak a csángó falvak?

–  Olyan vidéken, amely szinte sosem tartozott Magyarországhoz. A csángó magyarok a Szeret, a Tatros és a Tázló folyók völgyeiben élnek, tehát Erdély határaitól keletre. Ez Budapestről számítva úgy 1000 kilométer. A moldvai Klézsén élő író, költő, néprajzos Duma-István András szerint Csángóföld maga Etelköz, de legalábbis az Etelközből érkező honfoglaló csoportok közül települtek le ott csoportok. Ezt az elméletet néhány honfoglaláskori ősmagyar lelet is alátámasztja.

-Ezek a leletek a honfoglaláskori csángó letelepedés mellett szóló érvek?

-Igen, illetve van még egy érv a honfoglalás kori moldvai magyar letelepedés mellett: ha csak kisebb csoportokban, apránként kerültek volna magyarok a Kárpátok karéján túlra, akkor rátelepültek volna a már meglévő településekre. Ez viszont gyors beolvadáshoz   vezetett volna.

-Mit kell tudunk a csángómagyarok történelméről?

– Árpád-házi királyaink a XIII. századtól, határvédelmi céllal létesítettek magyar telepeket a határsávon. A XVI. században a Szeret folyó partján a magyar települések összefüggő láncot alkottak. A Szeret folyó vonalánál volt az ország határa. A moldvai falvak feladata a határvédelem volt.

– Meddig maradt fenn e települések összefüggő láncolata?

– A XVIII. század végére fellazult a magyar települési lánc.

– Mi történt?

-A  magyarok elvándoroltak, s a helyükbe román lakosság áramlott be.

– Milyen nyelvet beszélnek a moldvai csángók?

– A csángókat nem érintette a Kazinczy nevével fémjelzett mozgalom. Messze voltak ahhoz, hogy a nyelvújítás elérje őket.  Már a reformkorban sem számoltak velük az anyaországban, elfelejtették értesíteni őket a modern, reformkorban szerveződő „kultúrnemzet” megalakulásáról is. Részben az elszigeteltségük eredménye, hogy hagyományaikban, hiedelmeikben, szokásaikban és nyelvükben máig őrzik az  ősi néprajzi kincset. A több száz éves nyelvi időutazás élményét nem lehet szavakba foglalni. Az archaikus magyar nyelv mindenkit lenyűgöz. Jellemző minden csángó nyelvjárásra, hogy szeret kicsinyítőt használni, nemcsak főnevekhez (cinkácska), hanem még határozókhoz is (messzecske). Mondok még néhány ékességet: a kicsi az morzsa, vagy kicsicske. A nyulat  fülesnek nevezik. A vékony kislányt cinkának hívják, de a cenke kutyakölyköt jelent. A csipor a fazék, a sebeske a sóska. A csángó nem mondja, hogy igen, helyette, ha egyetért valamivel, buzgón kiáltja: há-há! Ha a csángó mágáhült, akkor megéhezett. Ha a tátókád rikojtott vót, akkor az apád kiabált. Ha az ember “ott ül fenn a hegyen már 10 esztendeje”, akkor évtizede a falu legmagasabb pontján lakik. A csángó láb nem elzsibbad, hanem megaluszik, és persze oldalakon keresztül lehetne sorolni a csángó kifejezéseket, szavakat még. Nagyon különlegesek és sokat elárulnak a csángó emberek nyitottságáról a köszönési szokások. Az üdvözlés vagy egy kívánság, amelyre szintén kívánság a válasz, vagy pedig nagyon bájos és közvetlen módon valamilyen érdeklődő kérdésfeltevés, amelyre egyéb ként nyilvánvaló a felelet. A legáltalánosabb köszönés az “Isten áldja meg!”, amelyre “Megáld Isten!” a válasz. A moldvai csángók ma is a nyelvújítás előtti ékes magyar nyelvet beszélik.

 

-Miért kell magyarul tanítani a csángó gyerekeket, ha ők a  legősibb, archaikus magyar nyelvet beszélő népcsoportba tartoznak?

-Nehéz erre röviden válaszolni. Tudni kell, hogy a múlt századig nagyon zárt és önfenntartó közösségek voltak ezek a falvak, s addig teljes ékességében őrizték nyelvüket és hagyományaikat. A nyelv maga falvanként is eltéréseket mutat.

– Miért?

– Mert a moldvai csángó falvak nyelvszigetek.

– Ez mit jelent?

– A nyelvsziget olyan egymással határos egynyelvű települések gyűjtőneve, melyeket idegen nyelvű környezet vesz körül.  Közben 300 éve jellemző az is, hogy az új fogalmakra román kölcsönszavat vesznek át. A környezethez való asszimiláció kezdete és üteme közösségenként igen változó.  Vannak olyan római katolikus települések, ahol már az öregek sem emlékeznek, hogy ott valaha beszéltek magyarul.

– Honnan tudjuk akkor, hogy ez így volt?

– Ha elolvassuk az utazók feljegyzéseit, akkor megtudhatjuk, hogy az 1700-as években az adott faluban még magyar volt a közösség nyelve.

– Minden faluban ilyen a nyelvi állapot?

– Van azért néhány település, ahol csak 20 éve kezdtek románul beszélni az újszülöttekhez. E falvakban kifejezetten jó a nyelvállapot, mert bár a gyerekek első nyelve a román, de a családé még a magyar, és mindenki megtanulja azt.

– Amikor egy anyaországbeli, mondjuk pesti pedagógus magyar nyelvet és irodalmat  tanít Moldovában, akkor a sokkal színtelenebb magyar nyelvet tanítja ott?

– A tanárok hihetetlen hamar átveszik a helyi dialektust – hamar meg szoktak ők tanulni csángóul! Külön öröm hallani ! Különben  Hegyeli Attiláék kidolgoztak egy módszertant arra, hogyan tanítsák részben az “irodalmi” nyelvet és a helyi dialaktust is, merthogy Moldvában  most már visszatanításról beszélünk. Ezért vannak külön tankönyvek is Csángóföldön, hiszen rengeteg szót tökéletes másképp mondanak, pedig mi is magyarul mondjuk és ők is, csak mi sok szót már”elfelejtettünk”.

– Menyire tudatosan őrzik a csángók a sajátos kultúrájukat?

– Nincs szó tudatos hagyományőrzésről. A családokban sok a gyerek, az életkörülmények igen nehezek. A kultúra ápolásában, népszokások őrzésében, átörökítésében szervezettség, tudatosság nem jellemző Ebben  nekünk kell lépnünk, megtennünk, amit kell. És  bizony hamar, mert a 24 óra vége felé járunk.  A csángók nem képesek a tudatos segítségünk nélkül, egymagukban megőrizni azt az értéket, amit nyelvük és kultúrájuk jelent.

– Mi  a fő oka a csángómagyar kultúra és nyelv  veszélyeztetettségének?

– A baj egyik oka az, hogy  nincs jelen olyan értelmiségi réteg, amely tudatosan őrizné a csángók nyelvét és kultúráját. Meghatározó a kisebbségi létforma, a globalizáció hatásai, a nemzeti identitás  hiánya,  s a politika  évszázados asszimiláló törekvései. Ezek a veszélyek felerősítik egymás hatását. Az ellenpólus pedig folyamatosan hiányzott. A magyar értelmiség az elmúlt 300 évben, mit szépítsük, egyszerűen magára hagyta a csángó magyarokat.

– Létezik- e egyáltalán  csángó identitás ?

-A katolikusság  a legfontosabb az önmeghatározásukban. Persze, ha azt prédikálja a pap, vagy azt mondják a köztiszteletben álló román tanítók, hogy „mind románok vagyunk, a románt tessék bejelölni a népszámláláson”, akkor a többség megrándítja a vállát és hát miből áll, megteszi. Nem tekinti ezt olyan fontos dolognak. Nyilván a  névcsere is az  identitástudat ellen hatott.

-Mi a névcsere?

– A születéskor kapott név megváltoztatását nevezik így. Románia egész területén az 1945–1970 között született magyarokat Andreinak  anyakönyvezték és nem Andrásnak Iosifnak a Józsefet, Floareának a Virágot és Ecaterinának a Katalint.  A modernizációt abszolút pozitívumként  tüntették fel, s ennek részeként fogadtatták el a nevek “modernizációját” is. A csángók pedig elfogadták, hogy ez a világ rendje és ez  így van jól. Ezt tudnunk kell ahhoz, hogy megértsük, miért nem küzdenek a csángók elszántan a magyar identitásért. Vannak, akik nem is tudják, hogy magyarul beszélnek, amíg magyarországi látogatóval nem beszélgetnek. Akkor megdöbbenve tapasztalják, hogy egészen jól megértik “egyikamást”.

-Hogyan   fordulhat ez elő?

– Úgy, hogy a csángó falvaknak  évszázadok óta nincsen kapcsolata a magyarság többi részével.  Közben azt tanulják, a  hogy a csángó nyelv önálló, magyartól független nyelvjárás. Hozzátartozik mindehhez, hogy Csángóföldön földi antennával nem fogható még a Duna TV sem, és nem érhető el semmiféle magyar nyelvű rádióadás sem.

– Hányan vannak ma a csángók?

– A közel 250 ezer moldvai katolikus túlnyomó többsége magyar eredetű. Ha abból indulunk ki, hogy nyelvében él a nemzet, akkor csak a magyar eredetű népcsoport harmadát tekinthetjük magyar nemzetiségűnek.  Közülük 60.000-en beszélik vagy értik a magyar nyelvnek ezt a változatát. De ennél jóval többen őrzik még lelkükben a “régies világot, vagy annak egy-egy darabkáját.

-Miért alakult ez így?

– Azért, mert kimaradtak 19. századi a nemzeti öntudatra ébredés hullámából, hiszen Magyarországhoz szinte soha nem tartoztak. Más kultúrákkal alig  érintkeztek Az asszimilációs  folyamat betetőzése a  magyar szónak a templomokból való  máig fájó száműzése, majd a magyar oktatás megszüntetése volt.

-Mikor szüntették be az iskolákban a magyar nyelven történő oktatás?

-A csángómagyar falvak iskolarendszere a 20. század elejére alakult ki, és a kezdetektől a román volt a tanítási nyelv.  Csupán 1950-től 1956-ig  működött az iskolai magyaroktatás. Ez nem éppen hosszú idő.  A gyerekek a 90-es nem tanulhattak anyanyelvükön. Sőt, nem használhatták azt például az iskolaudvaron sem. Fenyítés járt érte ugyanis. Általános iskola után román városban tanulhatnak tovább, ahol nem népszerű magyarnak lenni. Így aztán borítékolható az identitásvesztés. A 90-évektől 2012-ig a  Moldvai Csángómagyarok Szövetségének  iskolán kívüli magyar oktatási programjában tanulhattak a gyerekek.( Az Oktatási Program  idéntől nem a Csángó Szövetség keretein belül működik.) Van azért csodás történet is, például a már említett Duma István-András esete. Ő meg tanult magyarul írni és olvasni, és ennek segítségével minden nehézség ellenére visszatalált a magyar gyökereihez. Megalapította a közel 300 klézsei gyermek magyar oktatásával, valamint szociális és kulturális tevékenységgel foglalkozó Szeret-Klézse Alapítványt, és Magyar Házat hozott létre falujában. Látható, hogy  a legfontosabb,  hogy a csángó gyerekek magyarul írni-olvasni megtanuljanak.

-Hány gyerek ért közülük magyarul?

-Legalább hatezer gyermek valamilyen szinten beszéli, vagy érti a magyar nyelv ősi, archaikus formáját, de még el sem jutott a falujukba az oktatási program.  Sajnos a szülők sem fektetnek hangsúlyt arra, hogy a gyerekük beszéljen magyarul.

– Miért nem szorgalmazzák a szülők, hogy a gyerek magyarul beszéljen? Az érdektelenség miatt  alakult ez így?

-Nem csupán a miatt. A szülők, belátva, hogy gyermekeik érdeke ezt diktálja, igyekeznek a kicsik számára otthon is román nyelvi környezetet teremteni. Még akkor is, ha ők egymás között továbbra is anyanyelvükön beszélnek, a nagyszülők pedig sok esetben rosszul beszélik a román nyelvet. Amikor a mai szülő még gyerek volt, csak kellemetlensége származott abból, hogy nem tudott rendesen románul. Máig azt sugározza minden intézmény, hogy a csángók nyelve mindannak a szinonimája, ami ósdi, elmaradott és szegény. A román viszont a modernitást, a továbbtanulást, az előrejutást jelenti. Természetes, hogy a közösség boldogulni akar, s a gyermekének jövőt akar.

– Mi lesz a csángó nyelvvel ilyen körülmények között?

-El fog tűnni. A nyelvváltás már bekövetkezett, az archaikus csángó nyelv kihalása visszafordíthatatlan.  Moldvában mostanra minden csángó faluban románul szólnak a gyerekekhez.  Még a legjobb nyelvállapotú falvakban is úgy 20-25 éve  lezajlott a nyelvcsere. Fontos azonban, hogy ezekben a falvakban a gyerekek még az utcán, vagy a nagyszülőktől kamaszkorukra felszedik a magyar nyelvet, s értenek magyarul. Némelyik még megszólalni is hajlandó. Gyakran, hogy ha megkérdeznek egy gyereket, hogy minek jár magyarórára, azt mondja, hogy azért, hogy értse, mit beszélnek otthon a szülei.

– Hogyan alakul ilyen körülmények között az identitás? Elveszik az ügy?

– Veszett ügyről nem lenne érdemes beszélgetni. Ebben is egyetértek Hegyeli Attila barátommal: a moldvai csángó identitás most van kialakulóban. Most dől el, hogy a jövő nemzedék románnak vagy magyarnak tartja-e majd magát. Fontos lenne, hogy a csángó értelmiség visszatérjen a szülőföldjére.  Rendkívül vékony egyébként is a csángó értelmiségi réteg. Az pedig különösen ritka, hogy egy diplomát szerzett moldvai magyar hazamenjen szülőfalujába, és ott kamatoztassa tudását, s ott éljen követendő példaként. Talán most kinevelődik egy olyan csángó értelmiségi réteg, amelynek a romániai gazdasági fejlődésnek is köszönhetően lesz ereje talpra állni, és megvívni a harcot anyanyelvi és kulturális jogaiért.

-Miért kiemelten fontos a nyelv megőrzése az egész csángó kultúra megőrzése szempontjából?

-Nem kiemelten fontos. A gyökerekhez, a nemzeti identitáshoz el lehet találni akkor is, ha a nyelv már elveszett. Ezt bizonyítja a walesiek és az írek példája. Előbbiek nyelve kihalt, de feléledt az igény a régi kultúra, a gyökerek felkutatására. A kelta reneszánsz igazi sikertörténet, valahol nekünk is reményt adhat.  Reméljük, hogy kinevelődik egy olyan tudatos csángó értelmiségi réteg, amelynek lesz ereje talpra állni, és megküzdeni anyanyelvi és kulturális jogaiért.  A 250 ezer csángó előtt példaként állhat a walesi küzdelme a nyelvéért, kultúrájáért. A walesi ugyanis egy, még a csángónál is rosszabb állapotban lévő, gyakorlatilag halott nyelv volt, amikor hosszú harc után a helyi értelmiség elérte, hogy újra tanítsák azt az iskolákban. Ma már hivatalos nyelv az államban, minden felirat kétnyelvű, sőt, walesi televízió és rádióadások is működnek.

-Miért kell őriznünk a csángó kultúrát, ha ők maguk tudatosan nem törekszenek erre?

– Felelősségünk, hogy meddig marad meg a csángó nyelv és kultúra, és többé már nem bújhatunk ki alóla.  Az ismereteket pedig el kell juttatni minden potenciális érdeklődőhöz.

– Mi segít ebben a tevékenységben?

– Sok minden. Mindannyian észleljük, hogy egyre személytelenedik a világ, amiben élünk. Sokan érezzük, hogy az egyre nagyobb televízió, még okosabb telefon és hasonló kütyük nem helyettesítik a valódi emberi kapcsolatokat, az őszinte érzéseket. Mostanra nemzedékek nőttek úgy fel, hogy az igazi, őszinte emberi kapcsolatokat nem tapasztalták meg. Az már jó, ha valakiben tudatosul a hiány.  Valahol mindenkiben ott az eredendő igény, hogy megélje az őszinte emberi érzéseket. Ezért aztán az egészséges emberekben feltámad az igény a hagyományos emberi értékek iránt.  Ezeket a zene, az irodalom, a néphagyományok és az előbbiek „lelőhelyei” mint úticélok segítenek megtalálni. Sokan akarják megtapasztalni ezt a fajta emberi életet. Többségük csak néhány napokra tud kiszakadni a megszokott világából, de. ezek a néhány napos túrák is „függőséget okoznak.  A minőségi emberi élet iránti vágy mindenkiben ott van.

– Milyen módon teszi ismertté a csángók világát?

– Írtam egy könyvet Csángómagyarok Moldvában címmel, és éppen elkészült 2 részes filmem. Az útjaimon készült 3 részes dokumentumfilm, „A mi Csángóföldünk” bemutatja  a csángók varázslatos világát.  Az egyes részek címei: Utazás a Csángók országába; Ott, hol a nap felserken; Csángók a Feteke-tenger martján. A világhálón is rájuk lehet bukkanni. Természetesen a könyv és a film bevételének is bizonyos százalékával a moldvai Magyar Házakat támogatom. Mostanság ugyanis a Magyar Házakban folyik az iskolán kívüli magyar oktatás.

Egyelőre csak neten van fenn, de talán megy a Dunán valamikor majd. A kisvideók leírásában ott van az e-mail címem, megrendelhető, igen, postán szoktam küldeni, ha néha ráakad valaki)

-Könnyebb  az információt eljuttatni az érdeklődőkhöz ma  mint régen?

-Úgy gondoldom, hogy igen. A fiatalokat el tudjuk érni az általuk használt fórumokon Érdeklődés megvan, úgy látom, csak információ a kevés!

-A Szeretem Csángóföldet facebook oldal sikerrel alkalmazza erre a modern technika lehetőségeit.

– Egy éve működik a Szeretem Csángóföldet oldal és közel 5000   tagja van ma a csapatnak. A csoport célja, hogy segítsen a moldvai csángómagyar megmaradásban. Igyekszünk az oldalon széles körben terjeszteni az információkat, ebben a közösségi oldalak igen sokat segítenek. Szeretettel várunk a csoportban mindenkit, aki magának érzi a határon túli magyarok ügyét, és ismeri, vagy szeretné megismerni a moldvai csángókat, Csángóföldet. Mindenekelőtt a moldvai magyarok csodálatosan ékes, archaikus nyelvéről, kultúrájáról adunk számot, de szervezünk például csángóföldi csoporttúrákat is más, csángó ügyet segítő szándékú terveink mellett.  Tapasztalom, hogy a negatív reklám is reklám: ha az emberek sokat hallanak valamiről, , akkor feltámad a kíváncsiság. A médiában mostanság sok szó esett a csángókról, és még a mesterségesen gerjesztett negatív hírek is segítettek. Ha kialakul az érdeklődés csírája, az már fél siker. És mintha, mintha egyre többen lennénk, akik önzetlenül hozzá akarjuk tenni a magunkét ahhoz, hogy a magyarok újra egymásra találjanak, határon innen és túl. Mára sokunknak lett szívügye a moldvai csángómagyar kultúra fennmaradásához való személyes hozzájárulás is. Jó látni, hogy sok a jóérzésű ember, akik tenni, segíteni akarnak.   Reménykedhetünk, hogy az utolsó utáni pillanatban sikerül megakadályozni a csángó kultúra végleges eltűnését.

-A „ Szeretem Csángóföldet  csapat” járt már Moldovában,  a tagok folyamatosan igénylik  a csángó –erdélyi utazásokat. Mennyiben segítik a hagyományőrzést ezek az utak?

-A faluturizmus a hagyományőrzés egyik legtisztább módja. hisz a turista “fizet” azért, közvetlenül, hogy a csángómagyar ott van a falujában, megmutatja a viseleteit, elénekli az ősi dalokat, őrzi és megosztja a hagyományokat.

-Nem amolyan hortobágyi jellegű turistacsalogatás ez?

-Ugyan! Találkozásokról beszélek, emberek szívmelengető találkozásairól.  A helyiek számára nem elhanyagolható ez a motiváció, és nem csak anyagilag. Felbecsülhetetlen a hatás, amit az vált ki, hogy Magyarországról csodálják azt, amit a környezetükben alig valaki becsül meg. Megtapasztalják, hogy ők értékeket őriznek. Így talán a fiatalok nem tüzelik a régi holmikat, mert belátják, hogy azok pótolhatatlan kincsek.

– Mit tapasztalhatunk egy ilyen úton, hogyan élik a mindennapjaikat a csángók?

– A moldvai falvakban a nagycsalád intézménye a mai napig működik. A családok beilleszkednek a fogyasztói társadalomba, de szükség van a félig önfenntartó mezőgazdaságon alapuló rendszerre, és a nagycsaládra is.

– Hogyan nevelik a gyerekeiket?

-Nagyon máshogy viszonyulnak hozzájuk, mint mi.

-Miben jelenik ez meg?

– Például abban, hogy önállóságra nevelik a gyereket, ami nagyjából annyiból áll, hogy amíg a szülő teszi a dolgát, addig a gyermek is, vagyis iskolába megy (vagy nem megy), játszik a “potoknál”, bandázik a többiekkel Ha már elég idős a gyermek ahhoz, hogy dolgozzon a kertben, gazdaságban, akkor ezt elvárják tőle, viszont szinte felnőttként kezelik őket. A faluban természetesen mindenki ismer mindenkit, de így van ez a világ bármely kistelepülésén. A csángóknál azonban sokkal szorosabb kötelékek is kialakulnak a falubeliek között. Azon túl, hogy a falvak lakóinak többsége településenként 4-5-6 dinasztiához tartozik – és őrzik, észben tartják a távoli rokonsági szálakat is – van egy olyan hagyomány, hogy a születő gyermek számára sokan felajánlják a komaságot, vagyis a gyermeknek több keresztszülője is van, és ez egyfajta szociális védőháló. Rájuk ugyanis élete során bármikor támaszkodhat. A falvakban egyébként is él a hagyományos társadalmakra jellemző ősi összetartás. A közösség sosem hagyja magára az elesetteket, rászorulókat. Ezért nem találhatunk magára hagyott, kukázó utcagyereket Csángóföldön.

– Mik a további tervek?

– Szeretnénk minél több csángó falut szeretnék bekapcsolni a faluturizmusba. A természeti és a kulturális adottságok is adottak ehhez Moldvában. A vendég ősi tiszteletén alapuló vendégszeretet pedig szédítő. Önköltségi áron szervezzük ezeket az utakat. A cél az, hogy kiépüljön egyfajta kötődés az anyaországi magyarok és a moldvai csángók közt. Látom, hogy a barátságok, személyes kapcsolatok mindennél többet érnek. A saját életem is ezt példázza.

-Mi  a meghatározó élmény egy ilyen út alatt?

–  A hazatalálás érzés! Először azt hittem, csak nekem jut belőle, vagy a magamfajta éli ezt át Moldovában. De nem. Be kellett lássam, nem kell kiválasztottnak lenni ahhoz, hogy az ember megérezze ott: igen, most hazataláltam. A lelkünkben eredendően ott az igény az elveszett, igazi, emberi értékekre. Egy világra, ahol helye van a beszélgetésnek, a nyíltszívűségnek, a meleg emberi kapcsolatoknak: és ezt Erdélyben, de főleg Moldvában még meg lehet találni. Ez lenyűgöz mindenkit. Volt olyan utasom, aki  vallotta  jóval egy utazásunk után, hogy neki egyetlen Moldvában töltött nap az egész életét megváltoztatta! Könyvem utószavának címe: ” Vigyázat, fertőzésveszély!”,és nem véletlenül. Aki megismeri a csángó kultúrát, mentalitást, az rendszerint már nem kar úgy élni, mint előtte. 2013. május 13. – május 19.között lesz a következő utunk, címszavakban Csíksomlyó-Gyimes-Moldva túrának nevezném. Egyenlőre lehet még jelentkezni az útra. A Csíksomlyói búcsún ott leszünk, és látogatást teszünk a moldvai csángóknál
tehen.jpg

-Mi  változhat, ha sokan gondolkodnak úgy és olyan aktívan, mint ön?  Megvan a változáshoz szükséges kritikus tömeg?

– Egy demokráciában mindent  a kritikus tömeg határoz meg. A moldvai csángók ügyében a kritikus tömeg, amely fordítani tud a helyzeten, még nincs meg, de sokkal többen vagyunk, mint akár néhány éve. Bizakodó vagyok. Aki időt, figyelmet szán a moldvai csángók ügyére, az már megtette az első lépést. Hiszem, hogy elérjük a kritikus tömeget, akkor is, ha az idő nagy ellenfél.

 

 

A csángókkal kapcsolatosan megjelent irodalomban elmélyedni vágyó olvasóknak ajánljuk a Kriza János Néprajzi Társaság honlapját, ahol időrendi sorrendben gyakorlatilag a teljes rendelkezésre álló szakirodalom áttekinthető. www.kjnt.hu

 

Tánczos Erzsébet írása

Sióagárdi hímzés, viselet

  sioag_1.jpg

Sióagárd a Mezőföld déli csücskén, Tolna megyében fekszik. Őslakosságát a magyarok mellett szerbek, szlovákok és németek alkották, de már a XIX. század közepén katolikus magyar közösségként  határozták meg magukat. A település azon kevés  falvak egyike, amelynek népviselete, díszítőművészete kertkultúrájának,  főként  a paprikatermelésnek és kereskedésnek köszönhetően élőnek  nevezhető.

 A sióagárdi viseletet gyakran összetévesztik a sárközi  színes, díszes ruházatával, pedig a település néprajzilag sosem tartozott a Sárközhöz. Bár hasonlít a sárközire, Sióagárd viselete  mégis más. Másutt nem fordul elő, csak egyetlen községben!

A sióagárdi népviselet legjellegzetesebb meghatározó elemei az 1880-as évek utáni három évtizedben formálódtak ki. A külvilág  csak  az 1930-as években fedezte fel.sioagardihim.jpg

 

A hímzés négy szakaszra osztható:

– az 1880-as években a legjellegzetesebb ruhadarabjuk a 6 szeles kendervászonból készült, apró redőkbe szedett ”korcospéntő” volt, melyet fehér díszítőöltéssel erősítettek össze.A XIX. század második felében még maguk szőtte kendervászon és kékfestő volt az alapanyag,  meg még  használtak fekete posztót is. A ruhák díszítése ekkor még  igen visszafogott;  legfeljebb némi fehér színű hímzés jelent meg.

– az 1889-ből származó bevarrott ujjú,női ing kendervászonból, majd gyolcsból készült, gazdagon hímezték fehér lyukhímzéssel. Lányok és fiatal asszonyok viselték pruszlikkal.

– az 1908-ban gépi slingelt anyag jelent meg a faluban. Az első világháború után már színes fonállal is varrtak.1910 körül vált sióagárdi sokszínűvé, hímzés- és motívumvilágában hasonlít ugyan  a kalocsaihoz, de attól teljesen függetlenül alakult ki.

– a viselet színesedése az 1920-30-as évekre tehető.

Laposöltés, száröltés,  a legjellemzőbb öltéstípusok.

  A fő  sióagárdi motívumok a fuxia, vajvirág, taligakék, rózsa, tüskésrózsa, pöttyösrózsa, szalmavirág, szakállasbimbó, tulipánok, búzavirág, csillagvirág, lepke, holdacska. Régen ingeket, pruszlikokat, törölközőt, kötényeket  díszítettek vele.

 

siooag_1.jpg

Női viselet:

Az ing alját kívül viselték, az ujjhosszába betoldott csipkével díszítették. A hosszú péntőre egy rövid kékfestő melles kötényt kötöttek. Ruházatukat a fehér mellett kevés piros és kék hímmel is díszítették, ez a Sióagárdra jellemző színösszeállítás, bár 30-as évektől  gyakran használták  a világoskéket, sötétkéket, pirosat, rózsaszínt, lilát, zöldet, tehát igen tarkává vált az öltözetük. A színharmóniát veszélyeztető túldíszítettség egyre  jellemzőbb lett:  egyre több a flitter, a rózsás szalag, a hímzésminták pedig óriásira nőttek. 

dia1.jpg

Hagyományos viseletüket a sióagárdiak a háború végéig hordták, tömeges kivetkőzésük az 1950-es évek elejére tehető.

 

 sióagárd_1.jpgSióagárdi viselet
Szüreti mulatságra felöltözött lányok csoportja (Sióagárd, Tolna m., 1970-es évek)

 Vasárnap fehér gyolcsszoknyát viseltek, körül végig ráncba szedve.

 Télen és ünnepre három alsószoknyát is felvettek, melyek elöl nem voltak összevarrva, kapoccsal csukódtak. Az ünnep szoknyákat selyemből varrták, redőkbe szedték. Ünnepnapon arany csipkével díszített kötényt vettek.

 Hajviselet:

A lányok hajukat két-három, majd egy ágba fonták, és különböző színű szalagokat is tettek bele. Több apró fonatba szedett hajukat feltűzték. A menyecskék hátul csomóba tekert hajukat szalagos konttyal fedték be. Így jártak az esküvő után még egy évig, ezután levették a szalagokat és piros alapú rózsás kendővel kötötték be a fejüket.

A századforduló után vált népszerűvé a szomszéd községből, Harcról átvett új kendőviselet. A dísztelen hajkontyot fedő ruhára, a „pintlire” papírral keményített, sisakszerű, hátrakötött kendőt tettek.

Az 1910-es évek átmentet képviselnek a lányok hajviseletében, mivel ekkor egyaránt viselték a korábbi korszakra jellemző, az arcot keretező ún. „pödrött” és szappanos vízzel csigákba merevített „csipkés” frizurát.

Télen a vállakat is takaró kendőt viseltek. Lábukra mintás, színes gyapjúharisnyát húztak, selyem- vagy bőrpapucsot vettek, leggyakrabban azonban fekete, kötött és hímzett mamuszt vagy tutyit húztak.

 Férfi viselet:

dia4.jpg A századforduló után a színek a férfiak ruháján is megjelentek. A férfiak vállfoltos, szűk kézelőbe ráncolt ingei színes gombokat, gallért kaptak az ing elején, kézelőjén és a vállon. Az ing alján lyukhímzést is alkalmaztak.

 

A fiatalok ingébe pirossal monogramjukat  hímezték be.

 

A vászongatyákat felváltotta a sötét kordbársony nadrág, amelyhez bőrpapucsot vagy cipőt, csizmát viseltek. Az ing felett nyáron csak mellényt, télen szűrt, bundát kabátot hordtak.

Nem minden papsajt- tartja a mondás, de azért van, ami az!

papsajtmalyva.jpgNem minden papsajt – tartja a mondás, melynek értelme: nem sikerülhet minden, nem lehet az embernek mindig jó dolga.

A papsajt tehát érték, pozitív dolog. Nézzük meg hát közelebbről:

A papsajtmályva, a mályvafélék családjába tartozó gyógynövény. Nevezik kereklevelű mályvának, istenkenyerének esetleg  nagypapsajt, csúszóka, füdzõrózsa  a neve. Földünk Északi félgömbjének minden kontinensén úton-útfélen, erdei, mezei ösvények mentén elterjedt. A félárnyékos és napsütéses élőhelyeket kedveli. Júniustól szeptemberig virító virágai halvány rózsaszínűek vagy szinte fehérek sötét csíkozással. Az ókor és a középkor óta sok betegség orvoslására használják.

Jellegzetes termését  az íze és kerek formája miatt a sajthoz hasonlítják, innen is ered a neve is.

A papsajttal játszani is lehet!

Így készül a KÖVES GYŰRŰ:

Szakítsuk le a termést szárral együtt. Körömmel hasítsunk lukacskát a szárán, aztán dugjuk át rajta a termést. Ujjunkon igazítsuk méretre, s már kész is!

Leveléből  KOSZORÚT  fűzhetünk úgy, hogy a szárrészeket kilyukasztjuk, és azon át húzzuk át a következő levelet, addig, amíg nem lesz pont megfelelő a hosszúsága.

BOLTOS játékban a papsajt sajt, vagy pogácsa szokott lenni

 papsajt.jpg

 

Maria Treben: Egészség Isten patikájából című könyvében így vall ” Aligha van olyan, vidéken felnőtt ember, aki gyerekként ne evett volna papsajtot vagy ne játszott volna vele. A papsajt mindenekelőtt a gyulladt nyálkahártyák gyógyítására alkalmas tea formájában, gyomorhurut, hólyaghurut, a gyomor és a bélutak, a szájüreg gyulladásos megbetegedéseinél, valamint gyomor- és bélfekély gyógyítására alkalmazzuk. Ebben az esetben gerslivel együtt készül leves a papsajt leveleiből. Először azonban a gerslit kell megfőznünk levesnek és csak azután keverjük bele a mályvaleveleket, miután a leves már kihűlt. “

papsajt3.jpg

Mikor és hogyan gyűjtsük?

A levelek, a fiatal hajtások és a magvak is fogyaszthatóak. A leveleket felhasználják salátákba, de meg is főzik, levelét a virágzattal, nyélrésszel lecsípve gyűjtik.

Szárított leveleiből tea főzhető, a belső gyulladásos, elsősorban emésztőszervi megbetegedésekre. Cserzőanyagai összehúzók- emiatt bőrproblémák gyógyítója is. Gyökerét fehérjepótlás céljából fogyasztják, ezt  ősszel kell kiásni.

A gyűjtés után szárítanunk kell a hajtást, leveleket. Fontos, hogy közvetlen napfény ne érje a száradó növényt, mert megfeketedik.

A magvak nyersen és főzve is ehetők.

papsajt5.jpg

Mire jó a papsajtmályva?

Már az antik népek is gyógynövényként tekintettek rá, és többféleképpen használták. Az ínséges időkben gyökerét liszt finomságúvá örölték és úgy fogyasztották mint a lisztet.

papsajt2.jpg

Napjainkban főleg föld feletti részeit használják.

 Hörghurut és bronchitis, köhögés és erős rekedtség, gége- és mandulagyulladás, valamint szájszárazság ellen is hatékony. Maria Treben: Egészség Isten patikájából című könyvében ez szerepel:
“Nyálkahártya-szárazság ellen hatásos gyógynövény a papsajtlevél. A szárazságot a szájban, torokban és orrban gyógyítja a papsajt. Egy púpozott teáskanálnyi papsajtot áztassunk be egy csésze hideg vízbe 12 órára. A hideg oldatot melegítsük fel és szűrjük le. A főzettel naponta többször öblögessük a szájat és a torkot….Még a szerfölött makacs és gyakran gyógyíthatatlannak beállított és olykor súlyos légszomjat okozó tüdőtágulatot is meggyógyítja a papsajt….Naponta legalább három csészével igyunk meg belőle, ahogy fentebb leírtuk, és éjszakára rakjuk borogatásként a mellkasra a leszűrt és jól felmelegített folyadékot, amit a papsajt leveleiből és virágjából nyertünk. …Az arcon viszkető és égő érzést okozó allergiákra is jótékonyan hat a langyos papsajttea. Külsőleg a papsajtot sebek, fekélyek, vénagyulladásból származó és törések helyén fellépő kéz- és lábdagadás kezelésre használjuk. Ilyen esetekben kéz- illetve lábfürdőt veszünk.”

 

Maria Treben ezt a példát is leírja a növényről az Egészség Isten patikájából című könyvben:.

„Lakott a szomszédunkban egy asszony, akinek néhány évvel azelőtt eltörött a bokája. Állandóan baj volt a lábával és egy napon ismét kórházba kellett feküdnie. Nem sokkal azután találkoztam vele, hogy hazaeresztették, de nagyon bicegett és a lába egészen a térdéig meg volt dagadva. Bár bottal járt, mégis csak csigatempóban tudott haladni. Ekkor együtt friss papsajtot szereztünk be. Másnap az asszony kipróbálta az első lábfürdőt. Nem túlzok, ha azt állítom, hogy egy hét múlva már nem volt szüksége a botra és a lába teljesen rendbe papsajt1.jpgjött. Ugyanez történt egy másik asszonnyal, aki a jobb csuklóját törte el és ez okozott neki komplikációkat. Melyik háziasszony és anya tudja kímélni a jobb kezét?

Minden éjjel szaggatott a keze és napközben hosszú időn át mindig megdagadt. Egyik találkozásunkkor papsajtot ajánlottam neki. Nála is gyors javulást hozott a mályva. … A seb egy éjszaka alatt bezáródik, és nem szakad fel újra, legyen bár tíz, tizenöt éves… ”

 

A papsajtmályva felhasználása:

 

Teakészítés: csak hidegen áztatjuk be! 1 púpozott teáskanál füvet adunk 1/4 liter vízhez, éjszakára állni hagyjuk, reggel kicsit felmelegítjük.  Gyuri bácsi, a füvesember is ezt tanácsolja: „Van egy pár olyan növény, ami csak hideg vízben áztatható, ezek a papsajt félék : a papsajt, a fehér mályva és az erdei mályva, hurutoldó mindegyik. Ezeket csak hideg vízben szabad áztatni, 3-4 órán keresztül”. Homlok-, orr-, fül- és arcüreggyulladásra is jó ez a tea.

 

 

Láb- és kézfürdő: jó kétmaréknyi papsajtot éjszakára hideg vízben beáztatunk egy 5 literes edényben. Másnap csak annyira melegítjük fel, hogy a kéz és a láb elbírja a hőfokát. Fürdési idő: 20 perc. A fürdőt még kétszer lehet használni, újbóli felmelegítéssel. 

 

Borogatás: a teakészítés során visszamaradt ázalékot kevés vízben felmelegítjük, gersli lisztjével összekeverjük, az így nyert pépet lenvászon kendőre kenjük és melegen felpakoljuk. 

Öblögető: Toroköblögetésre alkalmazzák a teafőzetet.

 

 papsajt4.jpg

A levelek és a virág nyálkaanyagokat, kis mennyiségben cseranyagokat, illetve C-vitamint  tartalmaznak. A papsajt a gyulladásokkal járó betegségekre fejt ki gyógyító hatást. Hatására megindulhat a gyógyulás.

Külsőleg pattanások kezelésére. A népi gyógyászatban időskori foltok elmulasztására is használják. Ehhez a leveleket naponta meleg vízzel átitatva a problémás bőrfelületre helyezik legalább fél órára.

 

Érdekesség a papsajtmályva kapcsán:

Sok helyen szedőfésűvel is gyűjtik a papsajtot. Brit kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az olyan gyógynövény termékeket, melyekben papsajtkivonat van, nemcsak kerülni kell, egyenesen ki kell vonni a forgalomból. Ezek a brit kutatók! Látott már egyet is valaki közületek ?

 Tánczos Erzsébet írása

Oltási napló – a gondoskodás nem gond

Elindult Magyarország első védőoltásokat naplózó okostelefon-alkalmazása hasznos funkciókkal és rengeteg tartalommal . A H2Online által fejlesztett új alkalmazáshoz hasonló még nem készült magyar nyelven.

 

Okos alkalmazás okostelefonokra
Az applikáció segítségével a felhasználók könnyedén követhetik a család minden tagjának kötelező és ajánlott védőoltásait, személyre szabott emlékeztetőket állíthatnak be a soron következő oltási időpontokról, rövid összefoglalókat olvashatnak az oltással megelőzhető betegségekről, illetve külföldi utazás előtt ellenőrizhetik az adott célországba ajánlott védőoltásokat.

Oltás – az első lépés a biztonság felé
A védőoltás az orvostudomány legnagyobb felfedezéseinek egyike. Védőoltások nélkül sok tankönyvekbe száműzött betegség ma is emberek százmillióinak jelentene halálos fenyegetést.
Nem is olyan régen a fiatal szülőket az idősebbek arra intették, hogy csak azután számolják meg, hány gyermekük van, ha már mindannyian átestek a kanyarón. Manapság, a kanyaró-mumpsz-rubeola kombinált (MMR) oltás beadásával egyszerre három betegség szörnyű következményei is elkerülhetők.

Az oltások jelentős része nem egyetlen vakcinából, hanem egy ún. oltási sorból áll. Ez annyit jelent, hogy az első alapimmunizálást jelentő oltást további emlékeztető oltások követik. Az adott betegséggel szemben teljes védettség csak a sor teljes, és kellő időben beadott oltásai szavatolják. Egyszerre több családtag aktuális oltásait fejben tartani azonban komoly kihívás. Ehhez nyújt támogatást az Oltási napló, melynek segítségével az egész család védőoltásai egy csapásra követhetővé válnak.

Akit behatóbban érdekelnek a védőoltással elkerülhető betegségek, azok az internetes kor követelményeinek megfelelően velős betegségleírásokat találhatnak az applikációban, szakértők tollából.

Az alkalmazás hitelességét a WEBBeteg és a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének szakmai háttere biztosítja, főtámogatója a Baxter Hungary Kft.

Az alkalmazás ingyenesen letölthető iOS-re az AppStore-ban és Androidos készülékre a GooglePlay Áruházban.
Az alkalmazás célja, hogy szakmailag hiteles forrásként szolgáljon a laikus felhasználók számára. Az app tartalmait szakorvosok írták és lektorálták. Az információk mindazonáltal tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi ellátást és tanácsadást!
oltasinaplo.webbeteg.hu

A csatolt kép szabadon felhasználható.

További információ:
Bartalos Balázs
projektmenedzser

Mobil: 06 30/978 1235
E-mail: bartalos.balazs@h2online.hu

 

Az orvosok segítőkészségét értékelik leginkább a daganatos betegek

Az onkológiai betegek gyógyulási folyamatában a legnagyobb szerepet a kezelőorvos, a család és a barátok támogatása jelenti – derült ki a Magyar Rákellenes Liga és a Szinapszis Kft. közös felméréséből, amelyet a partnerek abetegek és az egészségügyi dolgozók között kialakult viszony feltérképezése céljából kezdeményeztek a Nemzeti Rákellenes Nap alkalmából.

A gyógyulási folyamat támogatóielődlegesen a szakorvosok

A daganatos betegségben érintettek83 százaléka szerint a szakorvos, a család és a barátok járulnak hozzá leginkább kezelésük eredményességéhez, és a nővérek, asszisztensek szerepét is fontosnak tartják a gyógyulási folyamatban. Fontos még kiemelni a háziorvost is, akit minden második válaszadó meghatározó szereppel írt le, de a betegszervezetek, betegtársak befolyása sem elhanyagolandó.

Az orvos-beteg kapcsolat vonatkozásában a válaszadók fele kölcsönös, inkább partneri viszonyról számolt be onkológusával, amelyben a döntéseket a kezelőorvossal együtt hozzák meg. A kitöltő daganatos betegségben érintettek 35 százaléka alá-fölérendeltségi viszonyt érzékel a szakemberrel, amelyben a terápiás döntések is az ő tollából születnek.

Honnan szerezik információikat a betegek?

A kezelőorvos a legnépszerűbb információforrás akár a betegség megértéséről, akár annak kezelési módjairól és az alkalmazható termékekről legyen szó. Közel hasonló említéssel találjuk a szakorvosok mögött a rokonokat, ismerősöket, a nővért és az egészségügyi témájú internetes oldalakat is.

Az igényelt információk – jellegüket, témájukat tekintve – nagyon széles érdeklődést mutatnak a páciensek részéről. Az orvostól elsődlegesen a betegség lefolyásával, a tünetek kezelésével, a lehetséges mellékhatásokkal, a nem megfelelően alkalmazott terápiák következményeivel kapcsolatban várnak tájékoztatást. A nővérek szerepe a lelki és mentális problémák kezelésében illetve az életmódvezetésben kiemelt.

A kutatásról

A kutatás online és papír alapú önkitöltős kérdőíves módszerrel 2014márciusában zajlott a Magyar Rákellenes Liga és a Szinapszis Kft. közös közreműködésével a Nemzeti Rákellenes Nap alkalmából, összesen 401 daganatos betegségben érintett részvételével. A válaszadók 27 százaléka férfi, 73 százaléka nő, életkor alapján döntően a közép- és időskorúak képviseltetik magukat, a minta összetétele régió, településtípus alapján vegyes. A válaszadók 24 százaléka esetében az első diagnózist 2 két éven belül állította fel a kezelőorvosa, 29 százaléknál 2-5 éven belüli, 47 százalék esetében pedig öt évnél régebbi ez az időpont. A kitöltők 36 százaléka állt kezelés alatt a kérdőív kitöltésekor is, a leggyakoribb daganattípusok között a mellrákot (40%), a vastag/végbél (11%) valamint a tüdőrákot (9%) találjuk.

A kutatással kapcsolatos részletek:

Kiss Katalin

Szinapszis Kft. kutatás vezető

+36 30 676-6037 | kiss.katalin@szinapszis.hu

Magyar Gyógyszer generációk óta

Magyar Gyógyszer generációk óta

 

Tudta, hogy Magyarországon ma az alapellátásban minden második beteg Magyar Gyógyszerrel gyógyul? És azt, hogy a szív és érrendszeri betegek fele Magyar Gyógyszert szed? A legtöbben nem gondolnak bele, hogy honnan származik az a gyógyszer, amit a patikában vesz. Pedig sokat közülük magyarországi gyárakban, magyar dolgozók készítenek azért, hogy minél hamarabb jobban érezzük magunkat, és meggyógyuljunk.

 

A hazai gyógyszergyártók szinte minden terápiás területen kínálnak világszínvonalú magyar gyógyszert. Ennek a ténynek a fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) legfrissebb országos kampányában. A Magyar Gyógyszert a világ mintegy 100 országában elismerik és használják, ideje, hogy a magyarok is értéknek, a gyógyszerválasztáskor fontos szempontnak tekintsék azt, hogy egy készítményt Magyarországon gyártottak.

A magyar gyógyszer generációk óta egyet jelent a minőséggel, a megbízhatósággal és a hatékonysággal. Nagy valószínűséggel már nagyszüleink, szüleink is magyar gyógyszerekkel gyógyultak, és tudtunkon kívül mi is ezeket alkalmazzuk. Szinte valamennyi betegség esetén rendelkezésre állnak hazai gyógyszergyártó által forgalmazott gyógyszerek, amelyek mögött elkötelezett magyar munka, kutatás, világszínvonalú gyártás és szigorú minőségbiztosítás áll. A Magyarországon előállított gyógyszer esetébenráadásul jóval biztosabban garantálható a folyamatos ellátás hazánkban, mint a külföldről behozott esetében. 

A magyar gyógyszergyártók az ország legjelentősebb beruházói, foglalkoztatói között vannak, és számos hazai vállalatnak, vállalkozásnak adnak folyamatos munkát. Ha magyar gyógyszert választunk, azzal nem csak a saját és szeretteink egészségéhez járulunk hozzá, hanem a hazai munkahelyeket, több mint 41 ezer ember megélhetését és a magyargazdaságot is támogatjuk. A MAGYOSZ álláspontja szerint Magyar Gyógyszer az, amelynek gyártója, forgalmazója magyarországi gyártással rendelkezik, az országban beruház, itt foglalkoztat. Érdemes abba belegondolni, hogy ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1000 forint támogatást ad egy adott hatóanyagú készítményhez, az importőr gyártó a gyógyszer 1000 forintjából csupán 350 forint folyik be az államkasszába adók és járulékok formájában, ezzel szemben hazai gyártó esetén ez az összeg 1430 forint.

A kampánnyal elsősorban azoknak a betegeknek a figyelmét szeretné felhívni a MAGYOSZ a magyar gyógyszerek előnyeire, akik a szabad gyógyszerválasztásnak köszönhetően egy adott betegségre több gyógyszer közül is választhatnak a patikában. A cél az, hogy elérjék, ha létezik egy betegségre magyar cég által előállított gyógyszer is, akkor azt válasszák.

További információ: www.magyargyogyszer.org

Üdvözlettel:
Hajdu Miklós

H2Online Kft.
www.h2online.hu
E-mail: hajdu.miklos@h2online.hu
www.webbeteg.hu, www.kamaszpanasz.hu, www.egeszsegfigyelo.hu

magyargyogyszer Site de production Site de production

Kiemelt szerepe van az orvosok szerint a patikai gondozásnak a kardiológiai betegségek szűrésében

Kiemelt szerepe van az orvosok szerint a patikai gondozásnak a kardiológiai betegségek szűrésében

Bár apatikai gondozás fogalmának ismertsége változó az orvos szakma körében, abban jellemzően egységesek a vélemények, hogy e kiegészítő szolgáltatás komolyan támogathatja az orvos munkáját, vagy akár az egészségügybe vetett bizalmat is erősítheti–többek között ezek a legfontosabb megállapításai egy a H2Online kommunikációs ügynökség megbízásából készített nem reprezentatív felmérésnek, amelyet a cég az orvos-szakma patikai gondozásról alkotott véleményének megismerése céljából kezdeményezett.

A patikai gondozás fogalma csak korlátosan ismert az orvosok körében

A megkérdezett orvosok egyötöde (22%) említette, hogy tisztában van a patikai gondozás fogalmával, míg további 52 százalék inkább csak részleteiben ismeri azt.Ugyanakkor a szakemberek 15 százalékabár már hallotta a kifejezést, egyáltalán nem tudja, mi annak valós tartalma, néhányan (11%) pedig még magát a fogalmat sem hallották. A háziorvosok és szakorvosok között nem mérhető szignifikáns különbség a patikai gondozás ismertségének szempontjából.

A fogalmat többé-kevésbé ismerők elsődlegesen azzal értenek egyet, hogy ez a rendszer növeli a betegek tájékozottságát és egyben segíti az orvos munkáját is, több mint 50 százalék azon doktorok aránya, akik határozottan (5-ös érték) vagy inkább (4-es érték) egyetértenek ezzel.

Ugyancsak sokak szerint hatékony lehet a gyógyszerész szerepe ilyen értelemben a betegségek megelőzésében azáltal, hogy több beteg esik át szűréseken. Mindenképpen pozitívan értékelhető, hogy a válaszadók közel 50 százaléka szerint a patikai gondozásnak jelentős szerepe van az egészségügybe vetett bizalom építésében is.

Ezen kiegészítő egészségügyi szolgáltatás értékéhez kapcsolódó állításokkal a szakorvosok jellemzően magasabb arányban értettek egyet, míg a háziorvosok körében többen voltak a szempontokkal kapcsolatban inkább semlegesen nyilatkozók (3-as osztályzatot adók).

 

Kiemelt szerep a szív-és érrendszeri betegségek szűrésében

Az orvosi visszajelzések alapjánterápiás területek szerintelsődlegesen a szív- és érrendszeri betegségek szűrésében lehet meghatározó szerepe a patikai gondozásnak. A válaszadók 49 százaléka kiemelten ezt a területet tartja legfontosabbnak. A lista második helyén a cukorbetegséget találjuk, amely az orvosok egyharmada szerint top prioritás. Az egyéb említett betegségek között a gasztroenterológiai, anyagcsere-zavarhoz kötődő kórképeket, valamint a szemészeti és bőrgyógyászatibetegségeket is többen megemlítik.

Orvosi szakok szerint nincs jelentős különbség a kérdés megítélésében.

 

Kevés gondozáson átesett beteggel találkoznak az orvosok a gyakorlatban

Az orvosok tapasztalatai alapján a betegkör átlagosan 17 százaléka ismeri többé-kevésbé a patikai gondozás fogalmát, szakok szerint az alapellátásban dolgozók esetében ez az arány valamivel magasabb (18 százalék, míg a szakorvosoknál 15 százalék).

Az orvosnál való érdeklődés sem jellemző, átlagosan a betegek 6 százaléka kérdez a patikai gondozás lehetőségéről, és összességében a válaszadó szakemberek közel 50 százalékának egyáltalán nincs olyan betege, aki érdeklődött volna már valaha erről. Szakok szerint a szakorvosnál valamelyest alacsonyabb az érdeklődő betegek aránya.

A fentiek alapján nem meglepő, hogy nagyon alacsony (átlagosan 10%) az orvosok tudomása szerint a patikai gondozáson átesett páciensek aránya.


A patikai gondozás megítélése – orvos-szakmai szemmel

Összességében a „patikai-gondozott” beteggel már találkozott orvosok körében 45 százalék érezte úgy, hogy a szolgáltatás segítette munkáját, de ugyanekkora azok aránya, akik nem érzékeltek sem pozitív, sem pedig negatív hatást.

A patikák szűrésének hatékonyságát illetően vegyes az orvosi vélemény, hiszen az orvosok kb. azonos arányban gondolják, hogy az nagyon hatékony, inkább nem hatékony, vagy hogy ezen két jelző mindegyike igaz rá. Valamelyest jobb a rendszer megítélése a háziorvosok körében.

A patikai gondozással kapcsolatos orvosi vélemények egy igen szűk nézőpontot jelentenek a szolgáltatás megítélése szempontjából, hiszen azt többek között az ágazatra gyakorolt hatások, a gyógyszerész szakma és a betegek/lakosság szempontjából is fontos vizsgálni. Jelen kutatás eredményei azonban mindenképpen elgondolkodtatóak, hiszen – kevés gyakorlati tapasztalat birtokában – a doktorok inkább csak elméletben érzékelik a gyógyszerészek ilyen jellegű tevékenységének hatását, annak ellenére, hogy maguk is jelentős szerepet tulajdonítanak a gondozáskeretében megvalósuló szív- és érrendszeri vagy cukorbetegek szűrésének.

A kutatásról

A kutatás módszertanát tekintve online kérdőíves megkérdezéssel készült, 2013 nyarán a Szinapszis Kft. segítségével, a H2Online Kft. megbízásából. A kérdőívet önkéntesen, anonim módon összesen 325 orvos töltötte ki, a minta nem reprezentatív. A megkérdezettek 66 százaléka alapellátásban dolgozó háziorvos, 34 százalékuk szakorvos (pl. neurológus, traumatológus, stb.). Demográfiai tényezőket tekintve elmondható, hogy 57 százalékuk férfi, 43 százalékuk nő, átlagos életkoruk pedig 52 év. A minta országos eloszlása régió és településtípus alapján vegyes.

Kutatással kapcsolatos további információ:

Kiss Katalin

kommunikációs vezető

+36 30 676-6037 | Kiss.Katalin@h2online.hu

Túlzott mennyiségű hirdetések és a seo

Seo és hírdetésA Google eddig sem honorálta a felhasználói élményt erősen rontó felugráló pop-up ablakokat, mostantól pedig hátrébb rangsorolja azokat az oldalakat is ahol túlzottan sok a reklám. Aki Google hirdetési dobozt helyezett oldalára, annak eddig is tudnia kellett, hogy egyszerre háromnál több nem lehet szem előtt és más ügynökség hirdetései nem lehetnek jelen. Ezután még inkább érdemes odafigyelni mennyi reklámot teszünk oldalunkra.

A kattintás alapú hirdetéseknél bár kedvező, hogy csak a valós kattintás után kell fizetni, a megjelenítési helyek miatt a hirdető sokszor inkább lejáratja magát, bizalmatlanságot sugall. (A kattintások számlálásának manipulálásáról nem is beszélve.)

A szaknévsorban minden megjelenő önálló oldalt kap és bemutatkozását nem töri meg reklámdoboz, banner. A seo szempontok messzemenőkig figyelembe vannak véve.

Részletesebben: http://weboldal-készítés.eu