Ha Domonkos forró,
Kemény tél várható.
Lőrinc napja ha szép,
Sok a gyümölcs és szép.
Bertalan a szép idővel,
Az ősz is nekünk kedvez.
Sűrű eső augusztusban
Jó mustot ád a hordókba.
Ha másodvirágzású akácot látunk, hosszú, meleg őszre várunk.
Bárány, égen legelő, jön a szél meg az eső.
Ha esős hamar jön a tél.
Amit nem főz meg augusztus, azt megsüti szeptember.
Augusztus elseje Vasas Szent Péter napja. De miért vasas?
Augusztus 6. – Urunk színeváltozása
Urunk színeváltozása után feketedik már a tarló, fehéredik az arató. (felszántják a tarlót, az aratás idején megbarnult gazda kezdi visszanyerni rendes arcszínét.)
Augusztus 7. – Donát
Donát a szőlősgazdák, szőlőskertek védőszentje. Különösen villámcsapás, jégeső eltávoztatásáért szoktak hozzá könyörögni
Lőrinc napjából jósolt a nép, hogy milyen szüret várható. Ünnepe a földműves nép körében határnapnak számított. Lőrinc nap után a fa már nem fejlődik tovább. Lőrinc naptól nem tanácsos már a folyókban fürödni. De a folyóban sem szabad már fürdeni, vagy azért mert kezd a víz hideg lenni, vagy azért mert a szarvas belepisilt.
Augusztus 12. – Klára
Ha szeles Klára napja, ősz lesz nemsokára.
Ha a nagyasszony fénylik, jó bortermés van kilátásban. Zalában ekkor gyűjtik a gyógyfüveket.
Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja. Mária mennybemenetelének (mennybevételének), egyben az ország Mária oltalmába ajánlásának ünnepe, a legkedvesebb hazai ünnepek egyike. Nagyboldogasszony nyolcada, amelybe Szent István napja is beleesik, a magyar egyházi év kiemelkedő időszaka.
E napon eredeti tartalma szerint Mária halálát, temetését és mennybevitelét ünnepli az egyház. A legenda szerint Jézus három nappal halála után föltámasztotta és angyalokkal a mennybe vitette anyja testét. A Mária ünnepek az aratási időszakot fogják közre. Sarlós Boldogasszony a nyitó ünnep, a Nagyboldogasszony az aratást bezárja.
Számos növény kapta róla a nevét: Boldogasszony csepegtette fű; Boldogasszony csipkéje; vagy a Mária könnye.
Augusztus 20. István napja, államalapító Szent István ünnepe. Magyarország ekkor ünnepeli az államalapítást.
Ó Szent István dicsértessél, menny és földön tiszteltessél,
De főkképpen nálunk ma, mint országunk oszlopa!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István, nézz mennyből le a szép magyar népedre!
Boldogságos Szűzanyánknak, mint magyarok Asszonyának
Föláldoztad Hazánkat, szentelted Koronánkat!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István, nézz mennyből le a szép magyar népedre!
(Csángó népének)
Az új kenyér ünnepe is:
A kenyérrel kapcsolatban különböző hiedelmek és mágikus eljárások éltek. Például általános volt a kenyérsütés tilalma pénteken, kedden, és bizonyos jeles napokon, például Luca és Borbála napján.
A sütés egyes fázisaihoz is kapcsolódott valamilyen mágikus kísérő cselekmény. A dagasztás után cuppogtak a kenyérnek, kemencébe vetés után a dagasztó, illetve a sütőasszony felemelte a szoknyáját, a szakajtót felborította, hogy a kenyér magasra nőjön. Mágikus cselekmény volt a kenyér sütése , hogy kovászolás ( a képen), dagasztás, bevetés előtt és után keresztet vetnek kés élével, sütőlapáttal a tésztára, a kemence szájára.
A kenyér megszegését és fogyasztását szabályozó előírások és tilalmak a kenyér tiszteletét tükrözték. Augusztus 20-án, István napon az új kenyér köszöntésekor számos helyen tartanak összejöveteleket, baráti találkozókat, búcsúkat.
A néphagyomány Bertalant az ősz kezdőnapjának tekinti. Amilyen Bertalan napján az idő, olyan lesz az ősz. A zivatar sok jeget és havat jelent. Sok helyen az őszi szántás-vetés ezen a napon veszi kezdetét. Ha ezen a napon esik az eső, jó káposztatermés lesz, mert Bertalan közé dobálja kezében hordott fejét. A Bertalan napkor köpült vaj gyógyító erejű.
Bertalan napja őszkezdő időpont. Ekkor fordul a munkák sora: a gabona betakarítását az őszi szántás, vetés, a termények begyűjtése, s a szüret váltja fel. Bertalan a szőlőhegyek védszentje lett Pannóniában. Bertalan napján kezdődik a harc a szőlőkben a seregélyek ellen, s mint mondják, Bertalan a nyúzókésével a szüretre, a szőlőfürtök lemetszésére készülődik.
Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja.
Miért Kedd Asszonya?
A kedd munkatilalmi nap volt az asszonyok számára: nem moshattak, és a gyermeket sem fürdethették meg, mert aki mos, azt megbünteti a kedd asszonya. Aki megszegte a tilalmat, azt a Boldogasszony megbüntette. A kedd az ország egész területén tilalmi nap volt, de csak keleten hozták kapcsolatba kedd asszonyával. Ez a tilalom a szomszédos népeknél is megtalálható. Ilyen a keddi boszorkány a románoknál, az oroszoknál a szerda asszony, az ukránoknál a haragos péntek, a németeknél Holle anyó, aki meg a csütörtökön végzett munkát büntette. ((( Legalább biztosítva volt a nőknek is a pihenőnap!)))
A kérdésre, hogy ki akedd asszonya azt felelték hajdan, hogy a Boldogságos Szűz, mert ünnepei keddre esnek. Ez persze nem pont így van. A főbb Mária-ünnepeket ha nézzük: Mária születése, vagyis Kisasszony-napja szeptember 8-ára, a Szeplőtelen fogantatás ünnepe december 8-ára, Gyertyaszentelő február 2-ára Gyümölcsoltó március 25-ére, Sarlós Boldogasszony július 2-ára és így tovább, vagyis Nagyboldogasszony napja augusztus 15-ére esik, tehát a dátum adott, a hét napjaiból bármikorra eshet. A Boldogságos Szűznek egyik ünnepe sincsen a keddi naphoz kötve.
Három generáció a képen.
Akkor kicsoda?
A keddi nap a Boldogasszony napja, akkor általában az asszonyokat különleges védelem illette meg, nem végezhettek nehéz, fizikai munkát, illetve tilos volt mosniuk. Népi vallásosság több Boldogasszonyt is ismer, köztük Kisboldogasszonyt. Máriát a kereszténység kezdetén Kisasszonynak hívták, és éppen a Nagyasszonnyal ellentétben kapta nevét. Vagyis Nagyboldogasszony nem Mária volt, hanem a népi képzeletben Szent Annát nevezték így.
Nagyboldogasszony a gyermeket várók, és gyermekágyasok, valamin a kisgyermekek védője, és hozzá folyamodnak azok is, akiknek nem lehet gyermekük. Hogy segítségét megkapják, kilenc keddet böjtölnek pünkösd után. Szent Anna napjának tartották a keddet.
Három generáció a képen.
Boldogasszony ágya:
A magyar Nagyboldogasszony különlegessége, hogy a gyermekágyat Boldogasszony ágyának nevezték. Különféle tárgyakat helyeztek el benne, amelyek a védelmet szolgálták (pl. kést, fokhagymát, kakukkfüvet, kenyeret, sót).
Ez a hiedelem a kereszténység felvétele előtt keletkezett. Miután a szülő nő kikel a gyermekágyból, és elmegy az avatásra, ezután eláldják a Boldogasszony poharát: a bába, vagy a legöregebb asszony jogosult elsőként megtenni ezt, és felmutatja a poharat, tehát valóban áldozatot mutat be. Áldozatot csak isteneknek szoktak bemutatni, vagyis a gyermekágyat őrző Boldogasszony eredeti alakja isten lehetett.
DE:
Bár a Nagyboldogasszonynak és Szent Annának van közös vonása, MÉGSEM beszélhetünk azonosságról. Nagyboldogasszony ugyanis maga a termékenység, Szent Anna sokáig meddő volt és csak hosszú böjt és ima után került áldott állapotba. A keresztény egyház az évszázadok során MÉGIS összemosta az ősi magyar hagyományt és a 19. századra már sok faluban a meddő asszonyok pünkösdöt követően kilenc kedden át böjtöltek és Szent Annához, valamint Nagyboldogasszonyhoz egyaránt imádkoznak, hátha meghallgatásra találnak.
Élet és halál a hagyományban:
Szent Anna nap haláljósló napként is ismert volt Reggel a kíváncsiak virágkoszorút kötöttek és azt addig dobálták a háztetőre, amíg fennakadt. A babona szerint ahányadik dobásra akad fenn a koszorú, annyi év múlva halnak meg.
Szent Anna alakja:
A katolikusok Szűz Mária édesanyját tisztelik benne, BÁR Mária szüleiről, Annáról és Joakimról az újszövetségi könyvek egy árva szót sem szólnak. A legenda szerint Anna első férje volt Joakim. Sokáig nem volt gyerekük, végül is angyali jövendölést követően Anna teherbe esett és megszülte a Szűzanyát. Joakim aztán meghalt, Anna viszont újból férjhez ment. Új férjétől, Kleofástól fogant a „második” Mária, kinek négy fia lett Jézus unokatestvére, és – egy kivételével – apostola:. Anna Kleofást is eltemette, aztán meg újból férjhez ment, ezúttal egy Salamon nevű emberhez. Neki szülte a „harmadik” Máriát ( ez a név igen bevált), aki újabb unokafivéreket és apostolokat szült. Micsoda remek legenda egy nagy családról!
A kopt keresztény felfogás a három Máriából egyet csinált, s fiaikat Jézus fivéreinek tette meg.
Anna a hagyomány szerint július 26-án halt meg és szinte azonnal a keresztény szentek közé emelkedett, azóta ő bányászok, a hajósok, szabók, gazdaasszonyok, anyák, özvegyek, valamint a házasságban élők, S VAN-E AZ ELŐZŐVEL KAPCSOLAT, a járványos betegségben szenvedők és a haldoklók pártfogója. Sok asszony hozzá folyamodik segítségért, az ő tiszteletére böjtölnek, és az ő amulettjét viselik magukon a meddő, a várandós és a szülő nők.
Tisztelték azok is, akiknek foglalkozása asszonyi gondoskodással*függ össze: szövőmunkások, csipkeverők, söprűkötők.
Szent Anna- tó legendája
„Vannak Nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava. A legrégibb időktől a legújabbig szüntelen vallásos eszmék Sion-köde lebegett e táj fölött, ez volt a rajongók, az ihlettek Libanonja, ami Izráelnek az Olajfák hegye, a hindunak a gangeszi szent völgy, az északi skandinávnak az Igdrazill árnyéka alatti magány, s a hellén költészet arany árnyképeinek a Tempe: az Erdélynek a Szent Anna tava.” -írta Jókai.
(Székelyföldi monda Benedek Elek feldolgozásában mindjárt jön, de előbb a nap egyik nevezetes Annája, a legszeretetreméltóbbak egyike, aki annak példája, hogy hitelesen, szépen is lehet… Sőt, úgy lehet. Na, ki ő?)
És íme csodás legendánk:
A Kárpát-medencei magyarság leghíresebb zarándokhelye a székelyföldi Szent-Anna tó. A Szent Anna-tó egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A szép természeti képződmény keletkezéséről egy legenda szól, eszerint a tó helyén régen egy vár emelkedett.
Mint egy nagy tál fenekén a víz, pihen Szent Anna tava égbenyúló hegyek aljában. Köröskörül fenyvesek koszorúzta hegyek. Járjatok be minden földet s szebb képet ennél nem találtok. Ugyan ki gondolná, hogy ennek a gyönyörűséges tónak a helyén egykor, réges-régen, szörnyű magas hegy volt s hogy tetején büszke vár, amely kevélyen nézett le a csíki meg a háromszéki falukra. De nem egymaga kevélykedett e vár Csík és Háromszék felett, átellenben, egy órányira, a ként lehelő, fojtós szagú Büdös barlang felett is vár állott. Jaj, de rég lehetett! Nyoma sincs most e várnak. No de az emléke megmaradt mindkettőnek.
Két testvér lakott a két várban, mindkettő kevély, gőgös szertelen. Szívükben nem lakozott szeretet senki iránt. A föld népét sanyargatták, fosztogatták s egymást sem szerették. Mindig vetélkedtek, dicsekedtek: kinek van többje. Mind a két vár pincéjében kádakban, élére verve állt a tenger arany, ezüst.
Egyszer aztán, honnét, honnét nem, messze földről egy nagy úr jött látogatóba a büdösi vár urához. Hatlovas hintón jött. No, ilyen hintót, ilyen hat lovat még nem látott. Színarany volt annak a hintónak a kereke, tengelye, rúdja; arannyal, ezüsttel, gyémánttal volt kiverve a lovak szerszáma s haj! a lovak tüzesebbek voltak a sárkánynál. Hiszen nem is volt többet nyugodalma a büdösi vár urának, amint meglátta ezt a hintót, ezt a hat lovat. Mindjárt rászegődött a vendégre, nem hagyta békében: adja el neki a hat lovat hintóstól, szerszámostól.
– Adok érette hat kád aranyat.
– Nem eladó, – mondotta a vendég.
– Ráadásul a torjai uradalmat.
– Nem eladó!
– Megállj, – gondolta magában – azért mégis az enyém lesz.
Nagy vendégséget csapott, folyt a bor, akár az Olt vize s mikor a vendég virágos kedvre derült, a büdösi vár ura elővette a kockajátékot. Arra számított, hogy majd a kockán elnyeri a lovakat hintóstól, szerszámostól. Hát jól számított, mert vele járt a szerencse. Elnyerte a vendégének mind a pénzét s tetejébe a hat szép lovat mindenestől. Ahogy aztán elbúcsúzott a vendég, első dolga volt, hogy meglátogassa testvérét. Csak úgy repesett a szíve az örömtől, mikor előállott a hatlovas hintó. Hej, de megirígyli majd ezt a testvére! Lehet aranya, ezüstje több mint ő neki, de ilyen hatlovas hintaja nincsen.
A testvére éppen ott ült a vár pitvarában, mikor bevágtatott a hatlovas hintón. Szeme-szája elállt a csudálkozástól.
– No, öcsém, van-e ilyen hat lovad? – kiáltott diadalmasan.
– Ilyen nincs, – mondta az öcs – de lesz különb.
– De már azt szeretném látni!
– Hát még huszonnégy óra sem telik belé, meglátod!
– Ennél különb! Én meg azt mondom, legyen a tied a váram s minden uradalmam, ha ennél különb hat lóval jössz hozzám.
– Nem is hattal, tizenkettővel!
A büdösi vár ura fel sem ment az öccséhez, csak meg akarta mutatni a lovait, hadd lepje el a sárga epe az öccsét, – megfordult s hazavágtatott, mint a sebes szél, még annál is sebesebben.
Egész nap tünődött az öcs, hogy honnét szerezzen különb tizenkét lovat. Hiába tünődött, hiába törte a fejét, nem tudta elgondolni, hogy hol találna nagyhirtelen olyan hat lovat, nem olyat, különbet s nem is hatot, tizenkettőt. Keservesen megbánta a hirtelenkedését. Hanem egyszerre csak mi jutott eszébe? Az jutott eszébe, hogy várába hozatja a vidék legszebb tizenkét leányát, azokat hintóba fogatja s úgy megy a bátyjához. Összeparancsolta a jobbágyait s küldte őket mindenfelé, ki hol a legszebb leányt tudja, hozza ide.
Egy fél nap sem telt belé, jöttek a jobbágyok s velük a leányok; voltak százan is, egyik szebb a másiknál, de a legszebb köztük egy Anna nevű volt. Ezt választotta először a vár ura. Aztán még tizenegyet melléje. S mikor ott állottak külön, szép sorjában, a szín alól előhúzatta aranyos hintaját s elébe fogatta a tizenkét leányt.
Szegény leányok! Reszketve állottak a hintó előtt. Szemükből szakadt a könny mint a záporeső, feltekintettek az égre, onnét sóhajtottak segedelmet. Aztán az úr felugrott a bakra, kieresztette bakos ostorát, nagyot rittyentett, csak úgy zengett-zúgott belé az erdő.
– Gyi előre, gyi!
A leányok támolyogva léptek előre, de meg sem tudták mozdítani a nehéz hintót. Hej, szörnyű haragra gerjedt a hatalmas úr! Elővágott a rézcsapós ostorral, éppen Annára, aki legelől állott. Patyolat fehér húsából kiserkedt a vér s jajszava felhatott a magas egekig.
– Gyi, Anna gyi! – ordított az úr s másodszor is rávágott.
– Verjen meg az egek Ura! – jajdult fel Anna. Süllyedj a föld alá, ártatlanok megölő gyilkosa!
S ím, abban a pillanatban elfeketedett az ég, villámlott, dörgött, ég, föld megindult, recsegtek-ropogtak a fák, a vár tornya ingadozni-hajladozni kezdett, aztán hirtelen összeomlott, utána az egész vár s a föld süllyedt mind alább, alább, mígnem egyszerre víz alá borult. És halljatok csudát, mikor lecsendesült az ég haragja, a vár helyén egy gyönyörűséges tó pihent s a tóban tizenkét hattyú úszkált. Távol tőlük egy sárkány vergődött a tó forgatagában, erőlködött, hogy megfogja a tizenkét hattyút, de nem tudott kikerülni a forgatagból.
A tizenkét hattyú meg csak úszott, úszott szép csendesen, kiszállottak a tó partjára, ottan megrázkódtak s leánnyá változtak ismét. Siettek haza mind a falujukba, csak Anna maradt ott. Kápolnát építtetett a tó partjára s ebben a kápolnában töltötte az életét csendes imádkozással. És jöttek, zarándokoltak a népek mindenfelől a kis kápolnához, együtt imádkoztak a szentéletű leánnyal, kit még életében szentnek nevezének, halála után pedig róla nevezték el a tavat Szent Anna tavának.
“Amikor egy ledöntött nemzet újjá akarja magát építeni, szüksége van – inkább, mint valaha – a hagyomány minden porszemecskéjére.”
(Kodály Zoltán)
A III. Palóc Világtalálkozó főszervezői sajtótájékoztatót tartottak az Attila Hotelben (Bp. III. kerület Attila u. 20., vendéglátónk: Bárdosi Ferenc).
A vendégek fogadásában a bátonyterenyei Ófaluban élő Hagyományőrző Egyesület táncosai működtek közre.
A megjelenteket Berze Marianna, a Palóc Világtalálkozó főszervezője köszöntötte. Ezután Kovács László, a Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület elnöke (a Palóc Világtalálkozó megálmodója, elindítója) mondott rövid beszédet.
Majd Rákos Szabolcs, Bátonyterenye alpolgármestere köszöntője következett. A III. Palóc Világtalálkozó (miként 2013-ban az első) Bátonyterenyén (Kisterenyén) lesz a Gyürky-Solymossy Kastélyban és annak kertjében, 2015. augusztus 7-8-9-én. A helyszínt az önkormányzat bocsátja rendelkezésre, és egyebekben is minden tőle telhető segítséget megad a rendezvény sikeréhez.
A Kazár Táncegyüttes fiatal táncosainak bemutatója kazári táncokból, előre vetítette a Palóc Világtalálkozó hagyományőrző és hagyományteremtő hangulatát.
Majd Gáspár Imre (Apó) „A palócok kincsei” címmel, a palócság kulturális értékeiről beszélt. Egy népmesével mutatta be a híres palóc humort.
A Bátonyterenyei (Kisterenyei) Kastélykert Nyugdíjas Klub tagjai kisterenyei népdalok éneklésével színesítették a rendezvényt.
Berze Marianna TLBK titkár, a találkozó főszervezője fölvázolta a III. Palóc Világtalálkozó három napjának tervezett programját.
Pénteken a palócság történelmének és irodalmának bemutatása kerül előtérbe, előadások, kiállítások, helyi közösségek bemutatkozása. Papp Lajos professzor úr másodszor is megtiszteli a rendezvényt előadásával. De több ismert előadót is vendégül fogadnak a szervezők, mint pl. a „Hazajáró” Jakab Sándort, Praznovszki Mihály írót és műelemzőt és Dr. Varga Tibort. Este a Historica Zenekar ad koncertet.
Szombaton a fergetegesnek ígérkező palóc lakodalom mellett, a helyi közösségek bemutatkozását, énekes-zenés produkcióit láthatjuk. Palóc mesékben, versekben, dalokban, viseletekben gyönyörködhetünk majd, és a tájjellegű ételek nyújtanak gasztronómiai élményt. Mónus József távlövő íjász bajnok is vendégünk lesz, előadást és bemutatót tart. A BaRaKa együttes különleges koncertje zárja a napot.
Vasárnap a Palóc Szövetség napja lesz, aminek célja, hogy a közösségek jobban megismerhessék egymást, és (remélhetőleg) hosszú távú, gyümölcsöző együttműködések alakuljanak ki. A részletes programot nemsokára nyilvánosságra hozzák a szervezők.
A sajtótájékoztatót a tüneményes Haraszti ikrek népdal éneklése zárta, akik kazári dalokkal kedveskedtek a megjelenteknek.
A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt 2015. augusztus 7-8-9-én a Palóc Világtalálkozón, Bátonyterenyén a Gyürky-Solymossy kastélyban és kastélykertben.
Egy mérgezés, melynek egy életre rabjává válhatsz, ritmus, tánc, torna, akrobatika – mindez egy helyen. Egy 18 éves múlttal rendelkező egyesület, a
Galaxy Akrobatikus Rock and Roll Klub, egész évben nyitott a sport ezen ága iránt kedvet érzők előtt. Elismert, képzett szakemberek által vezetett edzéseket; kellemes, barátságos légkört; versenyzési és fejlődési lehetőségeket kínál a jövő reménységeinek. Mi is pontosan az akrobatikus rock and roll – erről beszélgettünk Molnár Nórával, az egyesület vezetőjével.
– Mikor alakult az egyesület?
– Egészen pontosan 1997-ben alakult az egyesület. Már előtte is voltak családias hangulatú összejövetelek, ám ezek még hobbi szinten, kikapcsolódásként szolgáltak. Egy kisebb mag, néhány család összeállt, hogy a gyerekek próbálják a tánc berkein belül eltölteni a szabadidejüket. Később olyan komollyá vált, hogy úgy döntöttünk, csináljunk egyesületet, nem sokra rá pedig kinőttük a szabadidős témát, és elkezdtünk az egyesület színeiben versenyezni a Magyar Táncsport Szövetségnél.
– Milyen korcsoportokat céloznak meg?
– Nálunk kicsiktől a nagyokig mindenki megtalálható. Legkisebb táncosunk négy, míg a legidősebb már a harmincas éveit tapossa, mondhatni elég széles a paletta. Aki néhány évet eltölt nálunk és belekóstol a tánc ízébe, annak ezek az élmények nem múlnak el nyomtalanul – ezt mutatják visszatérő táncosaink is. Természetesen nem mellékes az sem, hogy milyenek a lehetőségeink. Például korosztályban hogy tudunk formációt összehozni, egy lánynak tudunk-e korban és méretben hozzáillő fiút biztosítani. Ezeket a körülményeket figyelembe kell venni, ám úgy gondolom, ez egy életre szóló mérgezés, akit egyszer megérintett a sportág, az nem ereszti többé.
– Ez inkább a sporthoz vagy a tánchoz áll közelebb?
– Ez egy hivatalos sportág, mindazonáltal úgy gondolom, hogy elválaszthatatlan a kulturális területtől. Jelenleg azon dolgozunk, hogy olimpiai sportággá válhasson ám ennek elsődleges feltétele, hogy az egész világon elterjedt legyen. Ennek is – mint sok más sportágnak – meg van az a hátulütője, hogy nem űzik minden kontinensen, ez alapján pedig nem hívhatjuk a versenyt világbajnokságnak. Próbáljuk népszerűvé, elismertté tenni világszerte az akrobatikus rock ’n’ roll-t, ezért a szövetség „A” kategóriás táncosokat küld a világ különböző részeire, hogy „terjesszék az igét” workshop-ok keretében.
– Hányan vannak jelenleg?
– Az egyesületben kb. kettőszázan táncolnak most. Három megyében mozgunk: Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében dolgozunk. Itt, Szombathelyen kb. negyven gyermek van egy alkalommal. Edzőket tekintve, szerencsére több jó szakemberrel is együtt tudunk dolgozni.
– Milyen rendezvényeken, versenyeken szoktatok fellépni?
– A versenyszezonnak már vége van. Tavaszi és őszi szezonban vannak megmérettetések, a tél illetve a nyár pihenőidőnek van szánva. Ez a táborok, alapozások, fellépések ideje. A versenyek különböző kategóriákban zajlanak. A legalsó lépcsőfokon magunk szervezzük a versenyt az utánpótlásainknak. Fontos, hogy minél előbb lehetőséghez jussanak, ám még nem a profi kategóriában. Következő lépcsőfok a területi, amely nekünk a nyugati régiót jelenti. Majd a területi ranglista alapján van delegálás az országos megmérettetésre. Az országos versenyen pedig ugyanezen szisztéma alapján lehet kijutási lehetőséget nyerni a világversenyekre.
– Eddig milyen kiemelkedőbb sikereket értetek el? Mire vagytok a legbüszkébbek?
– Személy szerint, én arra vagyok a legbüszkébb, hogy azok a fiatalok, akik anno tizenévesként betipegtek hozzánk mára már hivatásszerűen, edzőként űzik ezt a szakmát. Ők is az utánpótlás-nevelés szerves részeivé váltak, sok szakembert kineveltünk magunk közül. Eredményeket tekintve több Európa- és Világkupa győztes párral is büszkélkedhetünk, több kategóriában is. Továbbá kineveltünk több sikeres „A” kategóriás párost. Formációs kategóriákban pedig szintén maradandót és egyedit alkottunk, például Magyar Köztársaság Kupa győztes formációt, aki egymás után négy éven keresztül veretlen tudott maradni. Ám úgy gondolom, a legfontosabb, hogy embereknek életcélt tudtunk adni.
– Mennyire fontos a csapatszellem, a bizalom illetve a kitartás?
– A bizalom nálunk maximális, ez egy akrobatikás párosnál nem lehet kérdés. Ha valaki félelemmel indul neki egy akrobatikának, abból előbb-utóbb baleset lenne. Természetesen nem mindenki alkalmas arra, hogy dobálják, ezt ki kell szűrni. Nálunk minden páros szakképzett edzői felügyelettel dolgozik, ám kockázati tényezőkkel mindig kell számolni. Ami a csapatszellemet illeti, az is elsődleges mivel sokan vagyunk, csapatokban dolgozunk, együtt kell mozognunk, figyelni egymásra. Edzőtáborok során ez úgy nyilvánul meg, hogy a nagyok figyelnek a kicsikre, míg a kicsik szót fogadnak a nagyobbaknak.
– Az akrobatikus elemek elsajátításához, megvalósításához mennyi gyakorlásra, edzésre van szükség és hány éves kortól lehet ezeket csinálni?
– Rendszeresség mindennek a titka. Minél előbb elkezdjük a lányokkal, hozzászoktatjuk őket, annál kevésbé alakul ki félelemérzet. Az a tapasztalat, hogy a picik még nagyon élvezik ezt, apu is sokszor feldobja őket és abszolút nincsen semmi félelemérzetük. Továbbá fogékonyak is rá és pillanatok alatt ráéreznek az akrobatikák technikájára. Ellenben a fiúk gerincét nem szabad túl korán terhelésnek kitenni, hivatalosan 11 éves kortól van a junior kategória, ami a legkisebbeket jelenti, akik akrobatikus elemeket végrehajthatnak. Ám itt is le van korlátozva milyen nehézségi fokozatokon csinálhatják. Akrobatikáról akkor beszélhetünk, ha olyan elemet mutat be egy páros, ami önállóan, egy ember által nem kivitelezhető. Ez többnyire a lányok által végrehajtott kisebb tornászmutatvány és ilyen helyzetekben a súlyuk mindenképpen a fiút terheli. A lányok azok, akik 11 éves korukban már akrobatizálnak, míg a fiúk még 14 éves korukig serdülőként ezt elkerülik. Ez a három év korkülönbség – pont a fent említettekből kifolyólag – mindenképpen ajánlott a fiúk javára.
Kedvet kaptál hozzá? Kipróbálnád? Egész évben szeretettel várják a vállalkozó szellemű, leendő táncosokat. Beiratkozásra folyamatosan van lehetőség, bár főként szeptemberben indulnak új csoportok, hiszen legtöbben akkor csatlakoznak.
Mi más mutathatná jobban egy rendezvény sikerét, mint hogy évről évre újra megrendezésre kerül? A Vasi Hegyhát egyik kis települése, Szemenye, idén ötödik alkalommal adott otthont a Laska Fesztiválnak.
Hogy miért éppen laska? A választ a kérdésre a hagyományban, a múltban kell keresnünk. Falubeli, sőt környező falubeli körökben, a szemenyeiek, mint „laskások” voltak ismertek. Történetek szerint, mikor aratni mentek a környező falvakba, mindig laskát vittek magukkal. Aratás során, fizetségül, minden ötödik kévét megkapták, így egy hosszabb, kb. másfél hetes aratási időszak után egy család kenyérszükséglete fedezve volt az évre.
A fesztivált először 2011-ben rendezték meg, hagyományteremtő céllal. Azóta is töretlen lelkesedéssel, színes programokkal, tánccal, nevetéssel, finom laskával és pogácsával várják az ide érkezőket.
Az idei program kínálatában helyet kaptak a környékbeli fiatal tehetségek. A polgármester, Holler Ferenc, köszöntője után, tanúi lehettünk a szemenyei és oszkói tánccsoportok műsorainak. Természetesen az idősebb korosztály is tiszteletét tette, többek között a Csehimindszenti Asszonykórus vagy az Olaszfai Mamakórus képviseletében. Volt kötélugrás, a Gersekaráti Kötélugró Diák Sportegyesület prezentálásában, a Telekesi Népdalkör és a Zsivány zenekar pedig gondoskodott a vidám muzsikáról. A nap megkoronázásaként, a 20:00-kor kezdődő Retro Party – mindenki számára ismerősen csengő – zenéire lehetett fogyasztani a hideg, habos sört a M-ámor presszó kínálatában.
Hogy lesz-e jövőre is Laska Fesztivál? Mi reméljük, és aki idén ellátogatott biztosan visszatér. Igazi vidéki, régi időket, ízeket és légkört visszaidéző hangulat, muzsika – és persze sok-sok laska a garancia a jókedvre. Végül mi mással is lehetne zárni – hogy kitartsunk a VI. fesztiválig – mint egy igazi, hagyományos laskarecepttel? Jó étvágyat!
Hozzávalók:
–1 kg ( lehetőleg régebbi) krumpli
– só, ízlés szerint
– 30 g vaj vagy margarin
– 350 g finomliszt
– 0,5 dl napraforgó olaj
Elkészítés: Az alap a krumplis tészta, amiből gombócot, nudlit készítünk. A krumplit enyhén sós vízben, héjában megfőzzük. Majd leszűrjük, még melegen meghámozzuk, áttörjük, majd lazán szétterítjük, és hagyjuk langyosra hűlni.
Hozzáadunk 30 g vajat/margarint, 1 csipet sót, aztán egyenletesen a tetejére szitáljuk a lisztet, és lágy, rugalmas tésztává gyúrjuk – a liszt pontos mennyisége attól függ, mennyire lisztes, illetve vizes maga a krumpli. Konyharuhával letakarjuk, és 10-15 percet pihentetjük.
A tésztából hengereket formázunk, majd feldaraboljuk, és kis cipókat készítünk, amiket kör alakúra kinyújtunk.
Olajozás nélkül palacsintasütőben mindkét oldalát megsütjük. Sütés után megkenjük olajjal, és sózzuk.
A megújuló energiaforrás kifejezés hallatán, napjainkban a legtöbb embernek a Nap jut eszébe, majd rögtön a napelem, napkollektor. Míg tőlünk nyugatabbra ezek már megszokott, szerves részei a mindennapoknak, nálunk most vannak elterjedőben.
De mik is ezek pontosan? Hogyan működnek? Megéri ilyesmire befektetni? Mikor térül meg? Ezekről beszélgettünk Horváth Dáviddal, aki a megújuló energiák teljes körű felmérésével és kivitelezésével is foglalkozik.
Milyen megújuló energiákkal működő berendezésekkel foglalkoztok?
Napelemekkel, napkollektorokkal, hőszivattyúkkal, LED világítással, hőszigeteléssel. Ezeken belül a fő vonalat a LED világítás és a napelemek képezik, főként erre a kettőre fókuszálunk. A megtérülési idő és a befektetett pénz szempontjából mindenképpen ezek a leggazdaságosabbak. Valamint manapság a LED-es izzókat, égőket, fénycsöveket elérhető áron és széles választékban lehet kapni. Ezekről tudni kell, hogy hosszabb az élettartamuk, továbbá sokkal kevesebbet fogyasztanak, bár még mindig drágábbak, mint a hagyományos izzók, mégis megközelítőleg egy év alatt megtérül a befektetés. Napelemekkel pedig teljesen ki lehet elégíteni egy háztartás energiaigényét, nem kell fizetni az elektromos áramért, ám megtérülési ideje megközelítőleg 10 év. Ezután viszont minimum 20 évig működőképesek, napjainkban a gyártók már 25-30 éves lineáris teljesítmény garanciát adnak. Másik előnye ennek a rendszernek, hogy olyan helyre is lehet telepíteni, ahol nincs kiépítve közüzemi hálózat, valamint környezetvédelmi szempontból jelentős, hogy nem terheli meg a környezetet széndioxiddal.
Bizonyára sokan nem tudják, hogy mi is a különbség pontosan a napelem és a napkollektor között. Elmondanád ezt nekünk?
A napelem elektromos áramot állít elő, a napfény sugárzási erejét hasznosítja, amit átalakít elektromos energiává. A napkollektor rendszerében pedig fagyálló és folyadék kering, amelyet a Nap felmelegít és ez a folyadék megy aztán a radiátorokba, vagy más használati eszközökbe.
Télen, amikor kevesebbet süt a nap, akkor is működnek ezek az eszközök?
A napelem igen, mert nyáron vannak olyan napok, amikor jelentős többletet termel, például egy nap alatt megcsinál 2-3 napra elegendő elektromos áramot. Rá van kötve a hálózatra és betáplálja ezt a többletet a rendszer. Télen pedig, amikor nem süt annyira a nap, el tudod fogyasztani ezt a többletet, amit nyáron betáplált. A napkollektornál sajnos nincs ilyen lehetőség, ha télen vannak olyan időszakok, amikor kevésbé süt a nap, akkor előfordulhat, hogy kevésbé tud meleg vizet előállítani. Ezért jó, ha össze van kötve olyan berendezéssel, ami rá tud segíteni a napkollektor munkájára. Én úgy gondolom a napkollektoroknál az a legjobb, ha használati meleg vízre van tervezve a rendszer, például kézmosásra, mosogatásra vagy fürdésre. De ezek a rendszerek nem csak erős napfényben, hanem szórt fényben, sőt a téli hidegben is termelnek áramot, meleg vizet.
Említetted, hogy hőszivattyúkkal is foglalkoztok. Mik ezek pontosan?
Hőszivattyúk tulajdonképpen fűtési rendszerekhez felhasználható szerkezetek, egyfajta fűtésrásegítőként funkcionálnak. Amit mi szoktunk eladni, azok általában levegős hőszivattyúk, melyeket külső kazánnak is hívnak, úgymond klímaként funkcionálnak. Sokszor a hűtőkhöz hasonlítják őket, hasonló elven működnek, csak fordítottan és a föld hőjéből nyerik az energiát.
Ha valaki házat épít, és napelemes rendszerrel szeretné megoldani az energiaellátást, az mekkora költséget jelentene?
Átlagosan – ha egy 4-5 fős családról beszélünk – akkor 2–2,5 millió forint körül kell számolni. Természetesen itt is lehetnek eltérések, a napelem minőségétől, teljesítményétől függően. Ha ilyesmiben gondolkodunk, figyelembe kell venni, mennyire ideális a tetőfelület, valamint általában a dél – délnyugati tájolás a legideálisabb.
Mennyire népszerűek a napelemek környékünkön, pl. Vas megyében?
Azt kell mondjam, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, folyamatos a fejlődés, egyre többen szeretnének napelemet használni. Ennek köszönhetően estek az árak is, illetve bővül a piac.
Honnan származik az ötlet, hogy ezzel foglalkozz?
Itt tanultam Szombathelyen, először a műszaki menedzser alapképzést végeztem el, majd ugyanezen a szakon folytattam Sopronban a mesterképzést. Voltak óráim, melyek a környezetvédelemmel, „zöld” témákkal foglalkoztak, erre épültek, ezáltal egyre inkább elkezdett ez a dolog foglalkoztatni. Láttam, hogy nyugatabbra pl. Németországban, mennyire elterjedt, hasznos és működő dolog ez.
Mióta foglalkozol napelemekkel?
Most már egy éve lesz, hogy komolyabban elkezdtem beleásni magam a témába. Volt egy pályázati lehetőség is fiatal vállalkozók részére, ez is nagyban hozzájárult, hogy beindítsam ezt a vállalkozást.
Dj Wallas, Magyarország egyik elismert lemezlovasa jelentős szakmai múlttal, sok élménnyel és tapasztalattal a háta mögött mesélt nekünk erről a szakmáról, a karrierjéről. Miért lesz valaki dj? Mi kell ahhoz, hogy szakmailag elismert lemezlovas váljon valakiből? Többek között erről beszélgettünk Valastyán Mihállyal.
– Mikor tudtad azt, hogy ezzel szeretnél foglalkozni?
– Hivatásos sportoló voltam, és egész jól ment, aztán volt egy komoly sérülésem, így abba kellett hagynom a focit, és elkezdtem egy diszkóssal járni szórakozni, cipelgettem a táskáit. Onnantól kezdve tulajdonképpen örömöt okozott, amikor ő elment mosdóba és én be tudtam állni pár zene erejéig a helyére. Majd jöttek a sulidiszkók, iskolarádiók, úgyhogy ez így olyan 15 éves korom óta végigkísér. Úgyhogy nem volt az, hogy én tudtam, ezzel akarok foglalkozni, hanem ezzel foglalkoztam.
– Foglalkozol valami mással is emelett?
– Jelenleg látványszakácskodom Szombathelyen egy étteremben. Ezt viszont elsősorban nem a megélhetés miatt csinálom, hanem hogy ne kerüljek túl messze attól, amit tanultam, mivel szakács-felszolgáló a szakmám, így szeretnék ebben is kicsit benne maradni.
– Miért pont Szombathely? Hogy kerültél ide?
– Kecskemétről költöztem a városba, mivel a feleségem szombathelyi, és úgy döntöttünk, itt fogunk élni. Habár kezdetben kicsit idegen volt ez a város, ma már nagyon szeretem, elég nyugodt hely Kecskeméthez képest.
– Te milyen zenéken „nőttél fel”?
– Nagyon sokat hallgattam Modern Talking-ot, akkor voltam kisgyerek. Ezen kívül sok funky és rap zenét, akkor az volt a trendi. Majd jöttek a slágerek és a house zene, és a house lett a szerelem, ami a mai napig is az.
– Hol szoktál zenélni általában?
– Az országban – de az országhatáron túl is – sok helyen megfordulok. Ebben a hónapban például zenéltem Kiskunfélegyházán, a Wellhello után, Balatonmáriafürdőn vagy Szigligeten. Játszom Tőserdő Szépe Fesztiválon, majd Kecskeméten és Szlovákiában, de régebben sokat zenéltem Szerbiában is.
– Van esetleg kedvenc helyed, ahol szeretsz zenélni?
– Ez hónapról hónapra változik. Vannak olyan helyek, ahova nagyon sokat jártam vissza, de már nem léteznek, bezártak vagy tönkrementek. Magyarország nagyon klubosodik és egyben fesztiválosodik. Tehát vagy a nagy fesztiválok mennek, vagy a kisebb klubok. Szerettem ezeket a kb. 6-700 fővel működő klubokat, bár szerintem ezek ma már egyre inkább eltűnnek. De szeretek játszani például Kiskunfélegyházán, Kaposváron, a Balaton környékén és természetesen Kecskeméten, azért mégiscsak onnan származom. Külföldre is nagyon szeretek menni, most is voltunk például Romániában a Szőke Zolival, valamint Nagyváradon és Érmihályfalván, egy Faház nevű diszkóban. Voltam már itt Bozsek Márkkal is, úgy, hogy ő énekelt. Ide úgy háromhavonta járok vissza, most is megyek majd, szeptemberben.
– Mostanában körülbelül hány fellépésed van egy héten?
– Úgy mondanám, hogy most már kicsit visszavettem, hisz régebben néha 10-12 fellépésem is volt egy hónapban, most már inkább ezt a 4-6-ot tartom. Minden szombaton játszom, ez kiegészül néhány péntekkel, mert nem vállalok dupla fellépéseket, tehát nincs az, hogy egy este két helyen játszom, mert úgy gondolom egy fellépőnek főidőben kell a pultban lenni.
– Kikkel szoktál együtt zenélni?
– Szerintem Magyarországon már szinte mindenkivel játszottam. Ezen kívül nagyon büszke vagyok arra, hogy hoztam már Magyarországra Fedde le Grand-ot, vele is játszottam együtt 2006-ban, valamint zenéltem Axwell-el, ATB-vel, Jerry Ropero-val, vagy akik még régen elég népszerűek voltak: Master Blaster, Global Deejays, Royal Gigolos – velük is játszottam már. Tagja vagyok a dj válogatottnak, így minden hónapban van egy olyan fellépésünk, ahol hátrányos helyzetű gyermekeknek, kórházaknak, mentőszolgálatnak segítünk. Ebben a dj válogatottban pedig benne van például Spigiboy, Bárány Attila, Stuka, Tomy Montana vagy Dj Dominique. Velük szoktam úgy elmenni, hogy délután focizunk egyet, este pedig megyünk a buliba.
– Zenei téren van példaképed? Ki az, aki inspirál?
– Ez is mindig változik. Nekem két nagy példaképem van: Hofi Géza, mert ő mindig tudta, mit kell mondani, valamint Geszti Péter, mert ő mindig tudott váltani és mindig jó felé váltott. De a zenében mindig változik, hogy ki az, akit követni szeretnék. Minden évben változik a zene, és én inkább a „kisebb” nevek zenéit követem, a feltörekvőket, mert az ő zenéjük még szívből jön, és ha szívből jövő embereket követsz, akkor te magad is egy szív leszel, és te magad is ugyanúgy dobogsz.
– Szerinted még mi kell ahhoz, hogy valaki jó dj legyen?
– Szerintem ez a szív, az, hogy minden héten legyen egy olyan, ami miatt érdemes ezt csinálni, akár egy mix, egy fellépés, egy rádió, egy dal vagy egy interjú. Ez visz előre. Soha nem az, ha egy embert követsz, hanem ha ezt rétegezni tudod és mindig abba a gyökérbe kapaszkodsz bele, amibe a legjobban kell.
– Hogy látod, ma mire vevő leginkább a közönség? Mire van igény?
– Két dolog. Én nem gondolnám, hogy a mai fiatalok a zene miatt járnak a klubokba, inkább a társaság, a tömeg miatt. A mai klubokkal az a probléma, hogy nincs törzsközönségük, amire lehet építeni. Régen majdnem minden klubban egy jó házigazda játszott, és ő kiépített maga köré egy közönséget, és ha hívtak sztárvendéget, akkor még többen jöttek. Ma viszont általában csak a sztárvendégre építenek, és így a klub minden héten más és más közönséggel tud kinyitni. Talán ezért nyitnak és zárnak a klubok folyamatosan.
– Mennyire volt más helyzetben egy dj régebben, mint ma, az internet korában?
– Nekem volt egy lemezboltom Kecskeméten, minden héten jártam ki Olaszországba, Angliába, Hollandiába lemezért, és ez is mindig adott egy olyan lüktetést, hogy tudtam, ez új zene, ezt itt vettem. Maga az internet is nagy probléma ebből a szempontból, hogy a netről már bármit le lehet tölteni teljesen ingyen. És aminek nincs ára, annak nincs értéke. Meghallgatsz egy zenét, valakinek megtetszik, letölti, és ugyanúgy lejátssza, máris nem vagy egyedi. Régen azért egy slágert meg kellett hogy vegyél bakeliten, CD-n, kazettán, kifizetted érte a pénzt, és tényleg csak olyan zenéket vettél meg, amiket utána hónapokig játszottál. És ez így mindenkinek jó volt, mert a szerzőnek volt lemezeladása, a dj-nek volt egy jó lemeze, amit sokáig tudott játszani, a közönség pedig nem tudta otthon meghallgatni, csak akkor hallotta, amikor elment egy klubba. Én úgy gondolom ettől volt varázsa régen egy diszkónak.
– Ma miért lesz valaki zenelovas?
– Régen a zene szeretete, az alázat vitt mindenkit a buli irányába, ma már szerintem inkább a divat. Ma már az interneten bárki lehet lemezlovas, igazából sok pénzbe nem kerül. Régen ez egy zenei és pénzbeli befektetés volt, ma már veszel két pendrive-ot és el tudsz menni zenélni. Nem tudom egyébként, mért lesz ma valaki lemezlovas. Én úgy gondolom, ma már a szomszéd is az, mindenki az. Régebben nagyon büszke voltam arra, hogy ezzel foglalkozom, ma pedig már visszakérdeznek, hogy „és egyébként mi a rendes munkád?”. Pont emiatt, hogy a közösségi portálokon mindenki megpróbálja elhitetni magáról, hogy ő lemezlovas, így a szakmát a földbe tiporták. Ez egy szakma. Ha valaki ezer vagy kétezer embert szórakoztat egy hétvégén, az már felelősséggel jár. Akár egy felszolgáló vagy pultos, úgy egy dj sem lehet soha lekezelő, rosszkedvű. Ha te nem állsz oda, odaáll más. Ez egy olyan szakma, hogy egy hét alatt el lehet veszíteni azt, amit évek alatt építettél fel.
„Én például úgy látom, olyan lemezlovas vagyok, aki nagyon sokoldalú. Pont amiatt, hogy voltam klubtulajdonos, promóter, házigazda, illetve hakni dj. Mind a négy oldalról látom azt, hogy mi kell a közönségnek. Mert hát mi kell a közönségnek? Azt kell látnod, hogy miért jönnek. Táncolni, énekelni, kiabálni, sikítozni – és ezt kell nézned. Nagyon kell látni azt, hogy a közönség soraiban ki áll. Nem elég zenélni, látni is kell, hogy kinek.”
Június 11. Barnabás napja a júniusi időjós napok közé tartozik, emellett szénakaszálásra megfelelő nap ( mese nincs, kaszálni kell…)
A gyógyfüveket is érdemes ezen a napon kell gyűjteni, ekkor a legjobbak a népi megfigyelés szerint.
A képen kakukkfű látható.
KI VOLT SZENT BARNABÁS?
E sorok írójának van egy Barnabás nevű fia, úgyhogy nézzük ezt a ” szimpatikus szentet” , hogy ki volt:
Szent Barnabásról alig valamit lehet tudni, bár az Újszövetségben elég sok szó esik róla. Az első, amit Barnabásról hallunk, hogy földjét eladta és árát az apostolokhoz vitte a szegényeknek szánt adományként. „Derék ember volt, telve Szentlélekkel és hittel” szerepel az Apostolok Cselekedeteiben, ahogy azt is, hogy „József, a ciprusi származású levita, akit az apostolok Barnabásnak neveztek el, ami azt jelenti, hogy a vigasztalás fia”. Barnabás és Pál a pogányok között missziós tevékenységet folytatott.
A magas termetű és megnyerő külsejű Barnabást a hallgatók Zeusznak tartották, az apró, élénk Pált pedig Hermésznek. Barnabás jeleskedett a betegek meggyógyításában. Ők ketten nagy nehezen tudták visszatartani a tömeget attól, hogy istenekként tisztelje őket.
Paolo Veronese: Szent Barnabás szegényeket gyógyít
A legenda tudni véli, hogy Barnabást Cipruson elfogták és a bíró elé hurcolták. Meg sem várták az ítéletet, hanem városuk kapuja előtt megkövezték a hithirdetőt.
Sírja hosszú időn át ismeretlen volt. Akkor azonban az egyik helyen érthetetlen csodák történtek. Szent Barnabás maga mondta el álmában egy püspöknek, hogy hol is van a sírhelye. Azt meg is találták, és föl is nyitották. Úgy hírlik, hogy a holt mellén egy pergamen feküdt Máté evangéliumával, amelyet Barnabás egykor saját kezével írt le.
BARNABÁS ÉS A Z IDŐJÁRÁS:
„Júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség”. – tartja a népi megfigyelés a hónap időjárásáról. Ekkor már száraz, napos idő a kívánatos, mivel ez a gabonaérés ideje. Így tartja a regula:Barnabás napján “Ha szép az idő, tele lesz a magtár, ám az eső csak pusztítja a szőlőt”.
“A júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe” – tartja a népi megfigyelés. Medárdkor különösen figyelmezendő az időjárás: ha szép idő van, azt jelzi, olyan lesz az egész nyáron, ha viszont esik, azt jósolja, esni fog a következő negyven nap mindegyikén. A további csapadékos, rossz idő előhírnöke a Margit és a Barnabás, kiknek nevenapján lehulló eső „viszi a termést”, a zivatar elveri a gabonát és leveri a gyümölcsöt a fáról.
Június a római Júnó istenről elnevezett hónap. Régi magyar neve: nyárelő hava, Rák hava vagy Szent Iván hava. A székelynaptárban: Napisten hava a hónap neve.
Jeles napok júniusban:
Pünkösd
A pünkösd ünnepe a zsidó valláshoz kapcsolódik. Ekkor -a Pészach utáni ötvenedik napon – ünneplik a hetek ünnepét, a tóra adását, a betakarítást.
A húsvétot követő ötvenedik napra esik pünkösd, mozgóünnep mely május 10-e és június 13-a között kell legyen – idén júniusban van. Görög nevének (pentékoszté) a jelentése is ötven, a magyar pünkösd szó láthatóan a görögből származik. Ekkor több régi búcsújáróhelyen búcsújárónapot tartottak, s bár néhány helyen a pünkösdi búcsúnap elvesztette jelentőségét, de Csíksomlyón erre a búcsúra zarándokolnak el a legtöbben.
A pünkösd utáni második hét csütörtökje. Az ekkor tartott körmeneteknél úrnapi sátrakat készítettek a falukülönböző pontjain. Ezeket növényekkel díszítették.
Az asszonyok őrizték a felvirágzott úrnapi sátrakat, nehogy a virágokból más falubeli lányos anya elvigyen, mert azzal elvinné a helybéli lányok szerencséjét, azaz a másik falu lányai mennének előbb férjhez. Úrnapja ünnep volt, amikor nem hajtották ki az állatokat, a mezőn sem lehetett dolgozni. A hiedelem szerint az úrnapkor sütött kenyér kővé válna.
Úr napján a napos idő bő termést jelez, tiszta idő esetén sok szénát reméltek.
Június 11. Barnabás napja, mely a júniusi időjós napok közé tartozik
„Júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség”. – tartja a népi megfigyelés a hónap időjárásáról. Ekkor már száraz, napos idő a kívánatos, mivel ez a gabonaérés ideje. Így tartja a regula: Barnabás napján “Ha szép az idő, tele lesz a magtár, ám az eső csak pusztítja a szőlőt”.
“A júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe” – tartja a népi megfigyelés.
Szent Antal napja férjjósló, szerelemvarázsló nap is. Állítólag eredményes, ha e napon szigorúan böjtölnek a lányok,azaz csak kenyér és víz az egész napi eledelük és italuk. Ezt titokban egyedül és teljes titokban kell megtartani. Éjfélkor aztán a böjtölő lányok felállítják a tükröt az ágy mellé. Pontban éjfélkor a lány keresztben átlépi az ágyat, közben gyertyát gyújt, és e szavakat mondja:
„Szent Antal, kérlek, Mutasd meg nékem A jövendőbelimet.”
Akkor, ha belenéz a tükörbe, meglátja a jövendőbelijét.
Mások szerint ha a lány férjhez akar menni, mást kell tennie. Éjjel ki kell mennie a kertbe, meg kell fognia az egyik fát, és ezt kell mondania:
„Én rázom a fát. Fa rázza a fődet, Főd rázza a vizet, Víz hozza az én Jövendőbelimet.”
Dologtiltó nap is: ha egy asszony ezen a napon lisztbe nyúl, kelés nő a kezén.
Június 15. – Jolán, Vid napja
Ha esik, hibás lesz az árpa.
Jó bortermés várható, ha Vid napjára a szőlő elvirágzik.
Nyári napforduló, a tűzgyújtás és tűzugrás a tisztulás-, egészség- és szerelemvarázslás célját szolgálja.
Június 24. Szent Iván napja
A fény ünnepe ez a nap, hiszen a nyári napfordulótól csupán 3 nap választja el. A szentivánéji tűzgyújtás és a hozzá kapcsolódó énekek az év leghosszabb napját ünnepelték. A XVI. Század óta jelen van a magyar népi hagyományban a Szent Iván napi tűz, bár már az ősmagyarok tűzimádatát is dokumentálták a kortársak. Mágikus célú volt a szentivánéji tűzgyújtás, de gyógyító hatást is tulajdonítottak neki. A máglyát illatos virágokból és gyógynövényekből rakták.
Az ünnep fénypontja a tűzugrás volt. Azt a vágyat fejezte ki, hogy a Nap mindig olyan magasra hágjon, mint e napon. A tűzugrásnak termékenységfokozó hatást tulajdonítottak, és jósoltak belőle a lányok házasodására is. Fontos, hogy ki kivel ugrik párban, ki előtt ér földet.
Úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdődhet az aratás. Ez a nap azonban ünnep volt dologtiltó nap, ezért rendszerint kimentek megnézni a búzát, és egy-két kaszasuhintást tettek, szimbolikusan kezdték meg az aratást.
Szent Péter és Pál a Szent Koronán
Szent Pétert a halászok patrónusaként tisztelték, s az egykori halászcéhek ilyenkor rendezték a gyűlésüket. Ekkor volt a legény- és mesteravatás a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut és köszöntötték vásárlóikat, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Cserébe másnap a halászok rendeztek vendégséget finom halas ételekkel.
Péter-Pál napján az eladó leányok vagy házasulandó legények közül, aki elsőnek hallja meg a harangszót, az év végéig megnősül vagy férjhez megy.
Az aratásról:
A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték
A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték. A föld szélén letérdeltek, keresztet vetettek. Az eszközöket a templom falához tették, a pap megszentelte.
Igen nagy jelentőséget tulajdonítottak az első kévének. Egészség- és termékenységvarázsló céllal a baromfinak adtak belőle a baromfinak. Betegségelhárító szerepe is volt.
Az aratókat elsőként meglátogató gazdát vagy családtagját a learatott gabona szalmájával jelképesen megkötözték, s csak akkor engedték szabadon, kiváltotta magát. Ezt borral vagy pénzzel tehette meg. Ahol sokan dolgoztak együtt, az aratás szüneteiben maszkos játékokkal szórakoztatták egymást. Ilyen volt az álesküvő, halottas jelenet, a marokszedők búcsúja, medvetáncoltatás
Sürgősségi fogamzásgátlás Vénnyel vagy vény nélkül?
Magyarországon továbbra is vényköteles maradt az a sürgősségi fogamzásgátló készítmény, amelyet – az Európai Bizottság januári döntése alapján – 2015. március 31-e óta már szabadforgalmú szerként lehet megvásárolni az Európai Unió 28 másik tagországának patikáiban. A hozzáférhetőség kérdése azért is lényeges, mert a sürgősségi fogamzásgátlásban az időtényező nagyon fontos. Ezek a peteérést késleltető, a teherbeesést megakadályozó készítmények a védekezés nélküli aktust követő 24 órában a leghatékonyabbak, ezért is célszerű, hogy minél hamarabb és könnyebben jussanak hozzá az érintettek. Felmerült azonban más egyéb kérdés is ezzel kapcsolatban: Elősegíti-e a felelőtlen szexuális viselkedést, ha az esemény utáni tabletta vény nélkül kapható? Kell-e egy felnőtt nőnek orvossal konzultálnia egy egyébként biztonsággal alkalmazható készítményről?
Az Európai Bizottság döntése – amely az Európai Gyógyszerügyi Hivatal (EMA) bizottsága, a CHMP 2014. novemberi ajánlása alapján született meg – nem volt kötelező érvényű az uniós tagországokban, így minden tagország maga dönthette el, hogyan szeretne eljárni a kérdésben. Így állhatott elő az a helyzet, hogy bár korábban a sürgősségi fogamzásgátló tabletta Magyarországon kívül még négy másik, többnyire konzervatív országban (Horvátország, Lengyelország, Németország és Olaszország) is vényköteles volt, mára azonban – az Emberi Erőforrások Minisztériumának 2015. januári jogszabály-módosítása értelmében – csak hazánkban maradt vényköteles az uliprisztál-acetát hatóanyagot tartalmazó készítmény kiváltása. (Egy EU-s tagországban, Máltán nem forgalmazzák a készítményt.)
Az uniós döntés és a magyar válasz ismét felszínre hozott több, a sürgősségi fogamzásgátlással kapcsolatos szakmai és etikai vagy társadalompolitikai kérdést.
A sürgősségi fogamzásgátló tabletta kiváltásának törvényi szabályozása más európai országokban
Az Európai Unió többi tagországában háromféle stratégiát alkalmaznak a sürgősségi fogamzásgátló tabletta kiadásánál. Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Spanyolország és Szlovénia törvényi szabályozása életkori megszorítások nélkül engedélyezi a tablettához való hozzájutást, a készítmény megvásárlása előtt azonban konzultálni kell a gyógyszerésszel. Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovákia és Svédország szabályozása pedig még ennél is liberálisabb: ezekben az országokban a gyógyszerésszel való konzultáció sem feltétele a tabletta megvásárlásának. Az Egyesült Királyságban, Csehországban és Finnországban szintén nincs szükség orvosi rendelvényre a vásárláshoz, 15, illetve 16 éves életkor alatt azonban csak a gyógyszerésszel történő konzultáció után lehetséges a készítmény kiváltása.
Kockázatok és mellékhatások
A minisztérium – döntése indoklásában – a 30 milligramm uliprisztál-acetátot tartalmazó sürgősségi fogamzásgátló tabletta betegbiztonsági kockázataira hivatkozott: a nem kívánt terhesség ellen a védekezés nélküli aktust követő 5 napon (120 óra) belül védő készítmény biztonságos alkalmazása a tárca képviselői szerint csak az orvosi és gyógyszerészi ellátás együttes jelenléte mellett garantálható. A fokozott betegbiztonság mellett szól többek között, hogy bizonyos esetekben – például a készítmény összetevőivel szembeni allergia, súlyos asztma vagy májbetegség – nem feltétlenül ajánlott ezzel a módszerrel élni. A tabletta többszöri, egymást követő használata esetén pedig akár komoly szövődmények – felborult menstruációs ciklus, vérzészavarok, következményes gyulladások – is felléphetnek.
Azoknak, akik két hónapon belül kétszer is éltek ezzel a tablettával, egészen biztosan érdemesebb a rendszeresen szedendő fogamzásgátló készítményeket választania a nem kívánt terhesség elleni védekezéshez. A vénynélküliség ellen érvelők hozzáteszik még: a jelenlegi hazai rendszerben lehetetlen lenne ellenőrizni, hogy ki és milyen gyakran vesz be sürgősségi fogamzásgátló tablettákat.
Az International Consortium for Emergency Contraception 2012-es „Sürgősségi fogamzásgátlás – Irányelvek orvosok és egészségügyi ellátó hálózatok számára” címet viselő szakmai tájékoztatójának megállapításai között ugyanakkor azt olvashatjuk, hogy a készítmény
használatának nincs orvosilag alátámasztott ellenjavallata;
használatához nincs szükség semmilyen vizsgálatra vagy laboratóriumi tesztre;
nincs szükség tervezett utánkövetésre használata után;
a sürgősségi fogamzásgátló tabletták orvosilag komoly szövődményeket nem okoznak, de mellékhatásuk lehet (fejfájás, hasi fájdalom, hányinger, stb.);
a sürgősségi fogamzásgátló tabletták akkor sem jelentenek veszélyt, ha véletlenül egy már megfogant terhesség esetén használják azokat, nincs káros hatása a magzatra, a már kialakult terhességet nem szakítja meg
Természetesen – mint minden gyógyszert – a sürgősségi fogamzásgátló tablettát is az előírásoknak megfelelően kell alkalmazni, és az esetek egy részében előfordulhatnak mellékhatások vagy allergiás reakciók, ugyanakkor a szakirodalom alapján megfelelően biztonságos készítményről van szó.
A biztonságos alkalmazás kérdését érinti az az elképzelhető eset is, hogy a hazai vénykötelesség miatt a páciens a környező országokban könnyebben és gyorsabban szerzi be a készítményt, de a nyelvi akadályok miatt nem kap megfelelő tájékoztatást az alkalmazás módjáról, illetve az esetleges mellékhatásokról.
Fontos látni azt is, hogy a vény nélküli forgalmazás – az európai példák alapján – nem jelenti feltétlenül a kontroll teljes hiányát. Számos országban gyógyszerészi konzultációhoz kötik a készítmény kiadását, máshol pedig az életkori megszorításokkal árnyalják tovább a szabályozást, azaz 15 illetve 16 éves kor alatt írnak elő az idősebbekre vonatkozó szabályoknál szigorúbb eljárást (lásd keretes írásunkat).
A WEBBeteg.hu által megkérdezett Dr. Párducz László elsősorban az esemény utáni tabletták szélesebb körű használatával járó előnyöket emelte ki a veszélyek helyett. – El kell ültetni a köztudatban, hogy nem kell várakozni, kétségbeesni védekezés nélküli szeretkezés után, hiszen erre is van megoldás.
A Magyar Család és Nővédelmi Tudományos Társaság Elnöke, a Magyar Gyermeknőgyógyász Társaság Alelnöke szerint a sürgősségi fogamzásgátlók nem széleskörű használatának két fő oka van. Az egyik az ismeretek hiánya. Az információkhoz való limitált hozzáférés különösen a szociálisan hátrányos helyzetűekre jellemző, ugyanakkor az orvosok egy része sem rendelkezik elég ismerettel a készítményekről és hatásmechanizmusukról. A másik fő ok a korlátozott hozzáférés, amely elsősorban a vénykötelességet előíró szabályozás miatt jellemző, bár Dr. Párducz elismeri a költségek szerepét is.
Nem abortusz
Az „esemény utáni tabletta” etikai megítéléséhez fontos információ, hogy a sürgősségi fogamzásgátló esetében nem terhességmegszakításról van szó.
– Fontos tudnivaló és érv a vény nélküli hozzájutás szempontjából, hogy a sürgősségi fogamzásgátló tablettának nincs káros hatása a magzatra, nem szakítja meg a kialakult terhességet. A tabletta hatása nem más, mint a peteérés gátlása, így egy esetlegesen kialakult terhesség beágyazódását nem akadályozza meg – mondta el Dr. Párducz László. Ebben az esetben tehát még azt megelőzően történik gyógyszeres beavatkozás, hogy a petesejt megtermékenyült és beágyazódott volna, a leendő embrió pedig elkezdett volna kifejlődni. A készítmény a peteérést (ovuláció) késlelteti, megakadályozva ezzel a sikeres megtermékenyítést. Abban az esetben, ha a megtermékenyülés már megtörtént, a tabletta bevétele nem vált ki semmilyen hatást, azaz nem okoz művi abortuszt.
– A készítmény a védekezés nélküli aktust követő 24 órában a leghatékonyabb, ezért is lehet amellett érvelni, hogy a nem kívánt terhességeket egy vény nélkül, valóban gyorsan és egyszerűen hozzáférhető készítménnyel lehet a leginkább megelőzni (leszámítva persze a hagyományos fogamzásgátló tabletták és más védekezési módszerek rendszeres és megfelelő alkalmazását). A széleskörű felhasználhatóságot nagyban elősegítené a könnyű hozzájutás, így a nem tervezett terhesség elkerülhető lenne – mondta Dr. Párducz.
Elősegíti-e a felelőtlen szexuális viselkedést, ha vény nélkül is elérhető a sürgősségi fogamzásgátló tabletta?
A sürgősségi fogamzásgátló tabletták vényköteles forgalmazásának fenntartása mellett érvelők komoly érve, hogy a készítmény könnyen elérhetővé tétele arra ösztönözné elsősorban a fiatalokat, hogy kevesebb figyelmet fordítsanak a megelőző védekezésre. Ennek megítélésében a hazai példák hiányában kénytelenek vagyunk az Egyesült Államokból származó felmérésekre támaszkodni (ahol szintén vény nélkül hozzáférhető az esemény utáni tabletták többféle típusa).
Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) 2006 és 2010 között felvett adatai alapján a 20-24 éves női korosztály élt a leginkább a sürgősségi fogamzásgátló tabletták által nyújtott terhességmegelőzési lehetőséggel. A CDC felmérésében részvevő nők 59 százaléka csak egyszer élt ezzel a lehetőséggel, és csak 24 százalékuk használta életében már kétszer is a tablettát. Kettőből nagyjából egy hölgy azért használt sürgősségi fogamzásgátló tablettát, mert félt, hogy az általa alkalmazott fogamzásgátló módszer ellenére is terhes lesz, ugyanennyien pedig amiatt alkalmazták a tablettát, mert sehogyan nem védekeztek.
A Gyermekgyógyászok Amerikai Akadémiája (AAP) legutóbbi, 2012-es állásfoglalása szerint a sürgősségi fogamzásgátló tabletták alkalmazása nem növeli a védekezés nélkül lefolytatott szexuális aktusok számát. A James Trussell, Elizabeth Raymond és Kelly Cleland által publikált legutóbbi – 2013. decemberi – összefoglaló cikk ugyancsak arra a következtetésre jutott, hogy a sürgősségi fogamzásgátló tabletták szélesebb körű elérhetősége nem növeli a megfelelő védekezés nélküli aktusok számát (vagyis például a serdülőkorúak felelőtlen viselkedését). Ennek a következtetésnek mindössze egyetlen randomizált klinikai vizsgálat eredményeinek újbóli elemzése mondott némileg ellent.
Azok, akik ellenzik, hogy a sürgősségi fogamzásgátló tabletták kizárólag vénnyel legyenek elérhetőek, főként a fenti tanulmányok eredményeit hangoztatják. A CDC fentebb már említett felmérésében például a 15–19 éves lányokra vonatkozó adatokat is külön kielemezték, és azt találták, hogy mindössze 14 százalékuk alkalmazott már sürgősségi fogamzásgátló tablettát, ami nem egy túl magas arány.
A CDC álláspontjával nem mindenben megegyező következtetésre jutott az Obstetrics & Gynecology című folyóiratban 2000 júliusában megjelent kutatás eredménye. Itt szintén kifejezetten a fiatalabb korosztályt (16-24 éves lányok) vizsgálták, és azt találták, hogy azok a résztvevők, akiknél a vizsgálat idejére korlátlanul elérhetővé tették a sürgősségi fogamzásgátló tablettákat, valamivel hajlamosabbá váltak a kevésbé biztonságos fogamzásgátló módszerek alkalmazására. A védekezés nélküli szexuális aktusok száma azonban ebben a csoportban sem volt magasabb, szemben azokkal a lányokkal, akiket egyszerűen csak szexuális felvilágosításban részesítettek, de nem adtak nekik sürgősségi fogamzásgátló tablettákat.
Dr. Párducz László a fiatalok szexuális szokásaival kapcsolatosan a kérdés más oldalát emelte ki: – Az első kismedencei vizsgálatnál a félelmet csak fokozza a bűntudat, ha védekezés nélkül éltek nemi életet a fiatalok. A kismedencei vizsgálat elhalasztása elősegítheti a bizalom kialakulását, amit csak fokozni tudnánk megfelelő felvilágosítással és a tabletták vény nélküli hozzáférésének engedélyezésével.
Három generáció a képen.
Három generáció a képen.
A képen kakukkfű látható.
E sorok írójának van egy Barnabás nevű fia, úgyhogy nézzük ezt a ” szimpatikus szentet” , hogy ki volt:
