A pünkösd  ünnepe a zsidó valláshoz kapcsolódik.  Ekkor -a Pészach utáni ötvenedik napon –  ünneplik a hetek ünnepét, a tóra adását, a betakarítást.

A húsvétot követő ötvenedik napra esik pünkösd, mozgóünnep mely május 10-e és június 13-a között kell legyen.  Görög nevének (pentékoszté) a jelentése is ötven, a magyar pünkösd szó  láthatóan a görögből származik. Ekkor több régi búcsújáróhelyen búcsújárónapot tartottak, s bár néhány helyen a pünkösdi búcsúnap elvesztette jelentőségét, de Csíksomlyón erre a búcsúra zarándokolnak el a legtöbben.

A katolikusok pünkösdkor régente galambot bocsátottak szabadon a templomban, vagy égő kóccsomókat szórtak szét a “tüzes nyelvek” emlékére.

 

Pünkösd a  Szentlélek eljövetelének ünnepe az egyház tanítása szerint.  Pünkösd napján hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol Mária és a tanítványok ültek. Lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek leszálltak mindegyikükre.

Ezután különféle nyelveken kezdtek beszélni. A népek meglepődve vették észre, hogy amit az apostolok beszélnek, ki-ki a maga nyelvén érti. Ekkor sokan megtértek, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

Szentháromság szobor Budapesten

Liturgikus színe a piros.

Az ünnep természetes jelképei zöld ág és a rózsa.

Árpádházi Szent Erzsébet nevét is említik a pünkösdi köszöntők szövegében. Az ő alakjához számos legenda fűződik, az egyik legismertebb  az úgynevezett rózsacsoda, amelyet először XIV. századi forrás említ. Szent Erzsébet neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben.  Az összefüggés bizonyára a pünkösdirózsa és Szent Erzsébet legendájának egyik motívuma, a rózsacsoda következtében alakult ki.

Az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, nyíló virágokat. Azért teszik ezt, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.  Van, ahol a lányos házakat díszítették fel zöld ágakkal, virágokkal.

Sokféle szokás kötődik pünkösdhöz, nézzünk néhányat:

 

Májusfaállítás

A magyar nyelvterületeken hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka májusfaállítás ideje. Másik jeles alkalma  azonban pünkösd, és a május elsején állított fákat  rendre pünkösdkor bontják le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.

A májusfát csoportba szerveződve állítják a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák alkalmasak májusfának. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítik. Általában az udvarló legény vezetésével állítják a fát, Gyakran a közösségeknek is  van egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kíséri.

A májusfaállításról bővebben itt olvasható:

http://netfolk.blog.hu/2013/05/06/majus_elseje_a_majfak_napja

 

A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások egyike az ügyességpróbával egybekötött pünkösdi királyválasztás:

A pünkösdi király vagy királyné választás Európa-szerte elterjedt szokás volt. A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta vannak adataink. Versengés útján választották (lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés), hogy a falu legényi közül ki az az egy, aki egy évig ingyen ( vagyis a falu költségére) ihat a kocsmában. Hatalma néhol egy napig, de gyakrabban egy évig tartott. A közmondás is ismert: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”

A cím különös előjogokkal járt. Büszke viselője ingyen ihatott a falu kocsmájában, külön meghívás nélkül részt vehetett a lakodalmakon, mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is emléket állít.

Pünkösdkor a legények, fiatal férfiak erőt, ügyességet, gyorsaságot követelő versengés keretében döntötték el, ki közöttük a legrátermettebb.

A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma maximum egy évig tartott.

Egy  XIX. századi szokásgyűjtemény részletesen közöl egy lovasversennyel történő pünkösdi királyválasztást a Dunántúlról. A győztest és lovát virágokkal és szomorúfűzágakkal borították be. „Egy évig azután őt nevezik pünkösdi királynak. Nem kell pedig hinni, hogy ez csak valami üres czím. Járnak emellé hatalmas kiváltságok. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig”.

A  képen pünkösdi lovaglás látható.

A múlt századihoz hasonló módon választottak pünkösdi királyt Pusztaszemesen még az az 1940-es években is. A győztest és lovát virággal borították. Végigvágtatott az utcán, tíz-húsz fős lovas kísérte. A lovak nyakán csengő csörgő volt, kanászostorral durrogtattak, rikongattak, kurjongattak.  A pünkösdi királyjelölteknek 5–6 kilométeres távon kellett lovagolniuk, fejükön félig telt borosüveggel táncolni úgy, hogy a teremben méterenként borosüvegek voltak letéve. Akinek sikerült, az lett a pünkösdi király.

Pünkösdi király – ma is népszerű a szokás!

Néhol a lovasversenyt tekézés és birkózás egészítette ki. A versenyek győztese lett a pünkösdi király. Pünkösd volt a legényavatás ideje: A bálteremben aztán letettek egy csokor pünkösdirózsát a padlóra, azon kellett áthajolnia, és a legények sorra rácsaptak a fenekére. Azután annyit ihatott, amennyit bírt. Majd a legényavatás következett, mely szintén veréssel járt. A legényavatás lényege az volt, hogy ettől kezdve udvarolhatott, járhatott kocsmába meg bálba.

A pünkösdi királyválasztásnak is – mint a legtöbb népszokásnak – van gyermekjáték-változata: a fiúgyerekek gallyakat dugdostak le a porba, két fiút befogtak lónak és hajtották a gallyak között és körül, miközben énekelték a „Mi van ma, mi van ma…” kezdetű jellegzetes pünkösdölő éneket.

A múlt századi adatok még szólnak pünkösdi király- és királynéválasztásról nagylányok és legények köréből. A palócoknál a legények külön egy királyt, s a leányok is egy királynőt választottak

A 20. században a pünkösdi király- és királynéválasztás már csak a gyerekek, kisebb lányok körében volt ismert.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Karácsony Molnár Erika – Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/166089

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/punkosdi-nepszokasok-1/punkosdikiraly-valasztas

http://sztkereszt.blogspot.hu/2012/05/szentlelek-het-ajandeka.html

http://www.nyugatijelen.com/kronika/csiksomlyoi_bucsu.php

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/122.html

http://richpoi.com/cikkek/kultura/ma-is-elo-hagyomany-a-majusfa-allitas.html

http://www.meska.hu/Blog/label/hagyomany?p=dHlwZT1tZXNrYSZsYWJlbD1oYWd5b23DoW55

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/jeles-napok-es-nepszokasok/majfa-majus-1

http://szeged.hu/hirek/13976-punkosdi-kiralyt-es-kiralynet-valasztottak.html

http://szerkeszto.gportal.hu/gindex.php?pg=30284592

http://www.noionmegvalositas.hu/noi-onmegvalositas/majus-1-je-a-szerelem-es-a-termekenyseg-unnepenek-kezdete/

Csíksomlyó a  katolikus vallású székelyek híres Mária kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú.

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található.

  A kezdetek:

Csíksomlyó igen régi település, s 1352-ben már temploma is volt. Az egykori csíksomlyói gótikus templomot ferencesek építették a korábbi templom helyén Hunyadi János emlékére s a Sarlós Boldogasszony tiszteletére. 1705-ben ellenséges hadak olyannyira feldúlták, hogy a templomot le kellett bontani. A mai kegytemplomot a 19. században építették barokk stílusban. Belső berendezésének kialakítása 72 évig tartott. Híres Madonna-szobra a 16. századi fafaragóművészet remeke, a 16 században készülhetett.

A búcsú:

1444-ben történt, hogy IV. Jenő pápa körlevélben buzdította a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A pápa is dokumentálta, hogy a hívek Mária iránti tisztelete milyen nagyfokú. Bár a 15. századból  maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról, a Mária-kultusz azonban sokkal régebb időkből ered, a „napba öltözött asszony” a nép fő pártfogója.

Babba Mária – Petrás Mária alkotása

A korabeli beszámoló szerint a katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelye lett.

A képen Babba Mária, a Magyarok Nagyasszonya, a Csíksomlyói Szűz Mária, a Napba Öltözött  látható

Közben erőszakos reformáció vette kezdetét. Csak a székelyek maradtak hűségesek a katolikus hithez. A búcsújárás 1567-ben vett új fordulatot, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel jött, hogy a csíki, gyergyói és kászoni székelyeket az új hitre térítse. Ekkor a búcsús zarándoklat teljesen új arculatot öltött, hit- és önvédelemmé változott.

János Zsigmond arcképe

Zászlós kereszt alatt, hadrendben vonultak a Hargitára, ahol 1567. május 17-én, pünkösd szombatján az erőszakos hittérítéssel szemben imádsággal és elszántsággal, közös népi fellépéssel, „vérükkel és véres fegyvereikkel” védekeztek.
Az emberek István gyergyóalfalui plébános vezetésével fegyverrel űzték el a protestáns sereget. A Tolvajos-tetői ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát ma is így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét.  A székelyek pedig legyőzték János Zsigmond seregeit. A győztesek lobogóikat nyírfaágakkal ékesítve vonultak le a Hargitáról, a győzelmet a Segítő Máriának köszönték meg. Ettől kezdve a pünkösdszombati búcsút fogadalmi ünneppé is nyilvánították.

Az 1658-ban kezdődő és egészen 1661-ig tartó török-tatár támadások súlyos csapást jelentettek az erdélyiek számára. Jelentős területeken kipusztították a magyar lakosságot. 1661-ben a török-tatár csapatok a templomot és a kolostort is felgyújtották, de belső berendezése a Szent Antal oltár és a Mária szobor megmenekült a pusztulástól.

Babba Mária – Petrás Mária alkotása

A győzelem az emlékére pünkösd napján együtt várják a zarándokok szentlélek eljövetelét.

Sokan vitatják az előbbi történet valóságosságát, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez.

Régi képeslapon…

A zarándoklat több napig tartott, hiszen gyalog érkeztek a zarándokok. Pünkösdszombatra értek Csíksomlyóra, ahol ünnepi misén vettek részt. A délután mulatozással és egymás megvendégelésével, az éjszaka pedig virrasztással telt. Másnap, pünkösdvasárnap ért véget a zarándoklat.

 

Régen és ma:

A hagyományok részben megmaradtak, részben eltűntek. Az egyik legérdekesebb, most is élő szokás a pünkösdszombati bevonulás. A két Somlyó-hegy közé érkező tömeg szigorú hierarchia szerint vonul be, amelynek a sorrendje a következő: Gyergyó, Felcsík, Alcsík, Felsőnyárád mente, Sóvidék, Maros mente, Háromszék, Brassó és környéke. A menetet a csángók zárják. A keresztaljak, vagyis a kereszt alatt vonuló hívők ezzel a székelyek ősi hierarchiáját őrizték meg.

 

A Csíki Lapok többször is írt a csíksomlyói búcsúról:

„	A csiksomlyoi bucsu. E kegyeletes vallásos ünnepélyre vármegyénkből és a szomszédos megyékből az idén is nagy számban gyültek össze a hivők. A rendes körülmények között csendes Csik-Somlyót szokatlan jövés-menés és zaj tette élénkké már az ünnepet megelőző napokban. A vásárosok, épen mint egy sokadalomra, igen nagy számban gyültek össze s minden felhasználható teret beépitettek sátrakkal és árus bodékkal. A tulajdonképeni bucsusok már pénteken este gyülekezni kezdettek, a nagyobb rész azonban szombaton érkezett meg, mig a vármegye közeli helyiségeiből csak ünnep első napján vonultak fel. A megjelentek összes száma 8-10 ezeret tesz ki. Az áhitatos szertartások szép idő mellett folytak le úgy szombaton, mint vasárnap délelőtt. A bucsuk alkalmával szokásos rendzavarások, összekoczczanások az idénről sem maradtak el, de a kivonult erélyes csendörség a keletkező zavarokat dicséretre méltó buzgalommal már csirájában elfojtotta. A haza vonuló bucsusokat jótékony meleg eső áztatta meg, mely kisebb-nagyobb megszakitással a gazdák nagy örömére mindkét ünnep napon tartott.	”
– Csíki Lapok, 1893. május 24.

 

„	A pünkösti bucsura az idén is nagy számban sereglettek össze a hivők. A megjelentek számát mintegy 12-15 ezerre becsülik. A szombati kivonulásnak szép idő kedvezett, de ünnep első napján a kivonulást az esős idő zavarta meg. Szombaton délután a vecsernye megtörténtével Antal József csikszentléleki plébános tartott lendületes prédikácziót, ünnep első napján a szent misét Murányi Kálmán főesperes az egyházi szónoklatot Markaly Antal csikszentgyörgyi plébános tartotta.	”
– Csíki Lapok, 1894. május 16.

 

A csíksomlyói búcsút a hagyományoknak megfelelően pünkösdkor tartják, ez a székelyek és minden magyar nagy ünnepe. A világ minden tájáról érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz. Manapság hívők százezrei: csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten felcsendül a Boldogasszony Anyánk és a Székely Himnusz.

 

 

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található.

 

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://kerekito.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=429:puenkoesd-a-nephagyomanyban&catid=37:olvasnivalok

 

http://www.doksi.hu/news.php?order=ShowArticle&id=870

http://www.romkat.ro/hu/node/3463

http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_b%C3%BAcs%C3%BA

 

A pünkösd  ünnepe a zsidó valláshoz kapcsolódik.  Ekkor -a Pészach utáni ötvenedik napon –  ünneplik a hetek ünnepét, a tóra adását, a betakarítást.

A húsvétot követő ötvenedik napra esik pünkösd, mozgóünnep mely május 10-e és június 13-a között kell legyen.  Görög nevének (pentékoszté) a jelentése is ötven, a magyar pünkösd szó  láthatóan a görögből származik. Ekkor több régi búcsújáróhelyen búcsújárónapot tartottak, s bár néhány helyen a pünkösdi búcsúnap elvesztette jelentőségét, de Csíksomlyón erre a búcsúra zarándokolnak el a legtöbben.

A katolikusok pünkösdkor régente galambot bocsátottak szabadon a templomban, vagy égő kóccsomókat szórtak szét a “tüzes nyelvek” emlékére.

 

Pünkösd a  Szentlélek eljövetelének ünnepe az egyház tanítása szerint.  Pünkösd napján hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol Mária és a tanítványok ültek. Lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek leszálltak mindegyikükre.

Ezután különféle nyelveken kezdtek beszélni. A népek meglepődve vették észre, hogy amit az apostolok beszélnek, ki-ki a maga nyelvén érti. Ekkor sokan megtértek, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

Szentháromság szobor Budapesten

Liturgikus színe a piros.

Az ünnep természetes jelképei zöld ág és a rózsa.

Árpádházi Szent Erzsébet nevét is említik a pünkösdi köszöntők szövegében. Az ő alakjához számos legenda fűződik, az egyik legismertebb  az úgynevezett rózsacsoda, amelyet először XIV. századi forrás említ. Szent Erzsébet neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben.  Az összefüggés bizonyára a pünkösdirózsa és Szent Erzsébet legendájának egyik motívuma, a rózsacsoda következtében alakult ki.

Az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, nyíló virágokat. Azért teszik ezt, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.  Van, ahol a lányos házakat díszítették fel zöld ágakkal, virágokkal.

Sokféle szokás kötődik pünkösdhöz, nézzünk néhányat:

 

Májusfaállítás

A magyar nyelvterületeken hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka májusfaállítás ideje. Másik jeles alkalma  azonban pünkösd, és a május elsején állított fákat  rendre pünkösdkor bontják le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.

A májusfát csoportba szerveződve állítják a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák alkalmasak májusfának. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítik. Általában az udvarló legény vezetésével állítják a fát, Gyakran a közösségeknek is  van egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kíséri.

A májusfaállításról bővebben itt olvasható:

http://netfolk.blog.hu/2013/05/06/majus_elseje_a_majfak_napja

 

A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások egyike az ügyességpróbával egybekötött pünkösdi királyválasztás:

A pünkösdi király vagy királyné választás Európa-szerte elterjedt szokás volt. A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta vannak adataink. Versengés útján választották (lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés), hogy a falu legényi közül ki az az egy, aki egy évig ingyen ( vagyis a falu költségére) ihat a kocsmában. Hatalma néhol egy napig, de gyakrabban egy évig tartott. A közmondás is ismert: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”

A cím különös előjogokkal járt. Büszke viselője ingyen ihatott a falu kocsmájában, külön meghívás nélkül részt vehetett a lakodalmakon, mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is emléket állít.

Pünkösdkor a legények, fiatal férfiak erőt, ügyességet, gyorsaságot követelő versengés keretében döntötték el, ki közöttük a legrátermettebb.

A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma maximum egy évig tartott.

Egy  XIX. századi szokásgyűjtemény részletesen közöl egy lovasversennyel történő pünkösdi királyválasztást a Dunántúlról. A győztest és lovát virágokkal és szomorúfűzágakkal borították be. „Egy évig azután őt nevezik pünkösdi királynak. Nem kell pedig hinni, hogy ez csak valami üres czím. Járnak emellé hatalmas kiváltságok. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig”.

A  képen pünkösdi lovaglás látható.

A múlt századihoz hasonló módon választottak pünkösdi királyt Pusztaszemesen még az az 1940-es években is. A győztest és lovát virággal borították. Végigvágtatott az utcán, tíz-húsz fős lovas kísérte. A lovak nyakán csengő csörgő volt, kanászostorral durrogtattak, rikongattak, kurjongattak.  A pünkösdi királyjelölteknek 5–6 kilométeres távon kellett lovagolniuk, fejükön félig telt borosüveggel táncolni úgy, hogy a teremben méterenként borosüvegek voltak letéve. Akinek sikerült, az lett a pünkösdi király.

Pünkösdi király – ma is népszerű a szokás!

Néhol a lovasversenyt tekézés és birkózás egészítette ki. A versenyek győztese lett a pünkösdi király. Pünkösd volt a legényavatás ideje: A bálteremben aztán letettek egy csokor pünkösdirózsát a padlóra, azon kellett áthajolnia, és a legények sorra rácsaptak a fenekére. Azután annyit ihatott, amennyit bírt. Majd a legényavatás következett, mely szintén veréssel járt. A legényavatás lényege az volt, hogy ettől kezdve udvarolhatott, járhatott kocsmába meg bálba.

A pünkösdi királyválasztásnak is – mint a legtöbb népszokásnak – van gyermekjáték-változata: a fiúgyerekek gallyakat dugdostak le a porba, két fiút befogtak lónak és hajtották a gallyak között és körül, miközben énekelték a „Mi van ma, mi van ma…” kezdetű jellegzetes pünkösdölő éneket.

A múlt századi adatok még szólnak pünkösdi király- és királynéválasztásról nagylányok és legények köréből. A palócoknál a legények külön egy királyt, s a leányok is egy királynőt választottak

A 20. században a pünkösdi király- és királynéválasztás már csak a gyerekek, kisebb lányok körében volt ismert.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Karácsony Molnár Erika – Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/166089

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/punkosdi-nepszokasok-1/punkosdikiraly-valasztas

http://sztkereszt.blogspot.hu/2012/05/szentlelek-het-ajandeka.html

http://www.nyugatijelen.com/kronika/csiksomlyoi_bucsu.php

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/122.html

http://richpoi.com/cikkek/kultura/ma-is-elo-hagyomany-a-majusfa-allitas.html

http://www.meska.hu/Blog/label/hagyomany?p=dHlwZT1tZXNrYSZsYWJlbD1oYWd5b23DoW55

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/jeles-napok-es-nepszokasok/majfa-majus-1

http://szeged.hu/hirek/13976-punkosdi-kiralyt-es-kiralynet-valasztottak.html

http://szerkeszto.gportal.hu/gindex.php?pg=30284592

http://www.noionmegvalositas.hu/noi-onmegvalositas/majus-1-je-a-szerelem-es-a-termekenyseg-unnepenek-kezdete/

 

 

,,Hímes párna három sorral
Az ágy tetején,
Felsepertem a ház földjét,
Jöhet a legény .” 

Régi kunhímzés – fotó: Kozma Károly

Bartha Júlia a kuneredetéről ezt írja: „A kunhímzés alapmintakincsét  Moldva vidékéről hozhatták magukkal eleink.”

A Nagykunság népi díszítőművészetének egyik archaikus ága a kunhímzés. Eredetileg párnavégeken használták a kunhímzést, később már lepedőszéleken is. A nagykunsági tisztaszoba legfőbb ékessége volt a magasra vetett ágy, a terítőn felül rakott csodaszép párnákkal. Ezek a hímzések feltehetően fennmaradt hímzéseinknek a legkorábbi emlékei. Finom szőrfonallal lenvászonra dolgozták ki őket.

Ügyes kezű asszonyok alkotószellemének és szépérzékének köszönhetően maradt ránk ez a keleti stílust őrző díszítőművészet.

Párnavég rozettás mintával, szőrfonállal hímezve  Néprajzi Múzeum

A Néprajzi Lexikon ilyen szűkszavúan nyilatkozik a kun hímzésről : „A Nagykunságban készített szabadrajzú és szálánvarrott kisszámú párnavéghímzés elnevezése.”. Feltehetően legkorábbi hímzéseink. A kunhímzés párnavégeken maradt ránk. Amit ma a múzeumi gyűjteményekből ismerünk nagyrészt Györffy István gyűjtőmunkájának eredményeként maradt fenn. A kunhímzés kompozíciója és színösszetétele a Nagykunságon jellemző, eltér mind az Észak-Magyarországon, mind pedig a Dél-Alföldön előforduló hímzéstől. A Nagykunságon ismert motívumok és a tatár hímzés  hasonlósága sokakat foglalkoztat, de máig. rejtély, hogy miként őrződnek meg a színek és formák,  a kun műveltségnek a hagyatéka. Nem tudjuk, hogy mi  lehet a magyarázata annak, hogy közel nyolcszáz évvel a kunok bejövetelét követően újra és újra feltámad a díszítőművészetnek ez az ága.

Az e korból megmaradt gyapjúfonállal – szőrrel – varrott párnavégek a Nagykunság három településéről, Karcagról, Kisújszállásról és Kunmadarasról származnak, ma a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeumban találhatók.

Régi kunhímzés – fotó: Kozma Károly

A kunsági párnavégek kompozícióját a hangsúlyozott középmintán egy középpont köré szimmetrikusan szerkesztették. A középső virágminta mellett két oldalt elhajló tulipán, vagy rozetta helyezkedik el. A kompozíció hármas tagolását rendszerint egy-egy virágos ág zárja le.

Ma kunhímzéssel ügyes kezű asszonyok készítenek terítőket, díszpárnákat, lakásdíszítő textileket ma is:Mai kunhímzés -fotó: Nagy Molnár Miklós

A Jászság hímző művészete a szűcshímzésben gyökeredzik, mely a múltban gazdag motívumkinccsel bírt.

A kézimunkát a maguk termesztette kender fonalából házilag szőtt nyersvászonra hímezték. A hímzőfonalat szintén maguk készítették, a rackajuh gyapjúszálából fonták.

Egyik típusa, a szálán varrott . Ezek a darabok mértani mintázatukkal az országos mintakincshez kötődnek, bár színezésük eltérő. A szálán varrott párnavég-hímzéseink a legrégebbiek a hímzések között. A minták kompozíciója a középpontot hangsúlyozza két párhuzamosan futó vonal között. A tőle két oldalra futó minta egymás tükörképe. A kunhímzés nagy rozettákból, kunrózsákból, tulipánokból, leveles, végükön virágos ágakból, peremdíszként magányos virágból és gránátalmából állnak. A középmezőben lévő minta és a peremdíszek nagyobb mintái ugyanannak a színnek különféle árnyalatait hozzák.

A kunsági hímzést egyszerű, letisztult pasztellszínek jellemzik. Fő színei jellegzetesek: a rózsaszíntől a vörösön át a barnáig terjedő árnyalatok, de használták a kék árnyalatait, a zöldet és a feketét is. A piros, kék, zöld és az említett színek mellett nem ritka a fekete hímzés sem. A színek végtelen finom átmenettel, szinte tűfestésszerűen követik egymást. Ezt az  átmenetet úgy érték el, hogy a növényi anyagokkal otthon festett himzőfonalakat egyre sűrűbb festékbe egyre hosszabb ideig mártották be.

A kunsági párnavéghímzéseknek nemcsak a színezése jellegzetes, hanem a szerkezete is.

A szabadrajzú lapos- és hamis laposöltéses munkák igazán különlegesek. A minták pontosan kidolgozottak, zártak, a középpont hangsúlyos, a két szélső minta egymásnak tükörképe. Ezek nagy rozettákból, erősen tagolt tulipánokból és merev, leveles, végükön virágos ágakból megszerkesztettek. Közismert a hullámindás és a két vagy több, tövénél legyezőszerűen összefogott virágot középpontba helyező kompozíció is.

Ipolyi Arnold hímzésgyűjteményében szerepel, hogy :„… virágfüzér az alapmotívuma. Az eredetileg zárt barokk szerkezet lazábbá vált s a virágok sokszor különösebb összefüggés nélkül állnak egymás mellett. Színezésük is változáson ment át. A barokk tűfestés naturalizmusra törekvő, egymásba olvadó színei helyett a virágok szirmát és levelit sávokra bontják, s mindenegyes sávot más színnel színeznek. Így a sávok nem mosódnak egybe, de a házilag festett gyapjú fonal színeinek összhangja a magyar népi hímzéseken máshol ismeretlen színharmóniát hoz létre.” A 19. század közepén, végén virágzott a népi díszítőművészetnek ez az ága. Akkoriban a hímzőfonalat is házilag készítették az asszonyok, a fonal festéshez festőnövényeket használtak. A kunrózsa vörös színét, a mályvarózsa sziromleveléből főzték, vagy a homoki báránypirosító adta a színét. A barnát a dió levele vagy kopáncsa  kunkéket a bodzabogyó adta. A barnássárgát hagymahéjból  nyerték, de használták a fodormenta, a rozmaring, a bazsalikom, szeder, szőlőhéj, szíkfű, vízililom festőlevét is. A kifőzött szalma levével sárgára festették a fonalat, de felhasználták erre a célra a lóhúgy festékanyagát is. Ez utóbbiból nagyon szép sárga színt kaptak, amely igen tartós volt, nem halványult.

A festés hosszadalmas munka volt: több napon át főzték, áztatták, pácolták a rackajuh gyapjából fonott fonalat. A fonal színárnyalatait egyfelől a pác határozta meg, de attól is függött, hogy mennyi ideig festették a főzetben a fonalat. A  számos  árnyalatot úgy érték el, hogy különböző ideig hagyták az anyagot a festőlében, vagy pedig száradás után ugyanabba többször beavatták.

A mintákat úgy „sokszorosították” , hogy az eredeti darabról kanálfejjel átdörzsölték a motívumot. Az ügyes és kreatív alkotó aztán cifrázta, kombinálta a mintákat, más hímzésekről is merített. Így alakult ki a helyi stílus, még a készítőt is. A vásárhelyi hímzés nagyon hasonlít a kunhímzéshez, ami persze nem véletlen: Vásárhelyre ment férjhez egy karcagi hímzőasszony és ott sajátos, helyi stílust alakított ki. A kunhímzés motívumai között igen kedvelt a kunrózsa, a szegfűs, a karcagi lapátos, a tökös (ami a törökös hímzés gránátalmájából eredt) és a legnépszerűbb motívum a táncoló tulipán.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1028.html

 http://www.gyapjumuves.hu/cikkek/kunhimzesek-es-cifraszurok/a-kunhimzesekrol.html

http://www.vadmagyar.hu/index.php/11-tortenelmi-attekintes/121-a-nagykunsag-kutatasa-12-resz

http://turkevemik.hu/?page_id=61

http://vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=1275&page=20

http://www.magyarmuzeumok.hu/targy/1345_kunhimzeses_parnavegek

http://www.gyapjumuves.hu/fenykepek/himzes-gyapjufonallal—karcagi-kunhimzes/mai–21.-szazadi–kunhimzesek/karcagi-kunhimzes3.html

Be kén’ jól rendezni Vácot,

Odazárni Bonifácot,

Szerváciust és Pongrácot…

Mert az már szörnyü és galád,

Hogy mit művel e szép család…

Megszégyenít májust, tavaszt,

Fület és lábat megfagyaszt…

A májusi fagyosszentek: Pongrác,Szervác, Bonifác. Mindhárom -ác vértanú volt, állítólag  –az egyház ugyanis törölte őket  a szentek sorából, merthogy könnyen lehet, nem voltak valós személyek.

A napjaik május 12., 13., 14.

A fagyosszentek közé  sorolható még Orbán (május 25.) is. Az Ipoly mentén a néphagyomány Zsófia-naptól (május 15.) is fagyot várt.

A tapasztalat azt mutatja, hogy ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor még fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. A gazdák nagyon féltek ezektől a napoktól. A termés elvesztésétől való szorongás olyan erős volt, hogy Pongrác,Szervác, Bonifác kultuszának semmi nyoma sincs néphagyományaink között. Még, szoborállítással sem remélték, hogy jóindulatuk megnyerhető.

A képen elfagyott cseresznye  látható.

Bár lehűlés máskor is előfordul, a zsenge növényzet ilyenkor sínyli meg legjobban a fagyot. Védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek. Az alábbi népi rigmus is erre szólít fel:
” Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek,
Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!”
Elővigyázatosságból az olyan  kényes egynyári zöldségeket, mint például az  uborka bab, paradicsom, paprika, csak a fagyosszentek után ültették el.

 

Egy népi magyarázat szerint „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért  mérgesek ránk és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket”.

Szervác püspökről az járja, hogy szabadban lévő sírját soha nem lepte be a hó.

 Kedves magyar legendájuk  szerint az -ácok  névünnepükön saját ruhájukkal szegény betegeket takartak be, így ők fagytak meg a szokatlan hidegben.
A naphoz időjóslatok is kapcsolódtak: úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható.

Ha szép idő van akkor mondják: Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz.

Ezt is mondják: Pongrác napi eső. Zöldül már a mező.

 

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fagyosszentek

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/fagyosszentek_pongrac_szervac_bonifac

http://www.rfmlib.hu/gyerek/node/1424

http://www.rfmlib.hu/gyerek/node/1424

 

Közélet

 

A fehér akác Észak- Amerikából származó, de hazánkban már teljesen meghonosodott fafaj. Kertekben, ligetekben, útszéleken megtalálható, de erdőket is alkot.

Levelei páratlanul szárnyaltak. Fehér, pillangós virágai lecsüngő fürtökben állnak. Mikor ezek nyílnak, az akácerdő méhek döngicsélésétől hangos. A kitűnő az akácméz Magyarország egyik legjobb mézelő növénye, megtermelt méze jelentős export termék. Az akác méze világos, áttetsző, nem hajlamos a kristályosodásra.

Mivel a virágzás az ország déli részétől észak felé haladva időben eltolódik, a vándorméhészeknek lehetőségük adódik ezt kihasználva, akár 6-8 héten át is akácról gyűjtetni a mézet.

Virága gyógynövény, mely nyersen is ehető.

 

Nézzük mit játszhatunk akáclevéllel:

Jóslás akáclevéllel:

Közismert ez a játékos jóslás, sok hozzá tartozó mondóka létezik. Alulról kezdjük a levelek tépkedését, minden szóra egyet kell lépni: „ Élek, halok, Szántok, vetek.”

Ezt addig kell ismételgetni, amíg még van levél. A csúcson levő levél legyen az utolsó.

Ugyanez a „ tennivaló” ezzel a mondókával is: Szeret, szívből, igazán, nem, megcsal, megcsókol, feleségül vesz.”

Meg:

„ Szeret, nem szeret, szívből, igazán, igazán.” Ez egy igen optimista variáció, lévén kettő IGAZÁN  benne.

 

Mire gyógyír a fehér akác?

Köhögés, hurut, görcsoldó, enyhe hashajtó, gyomorsavtúltengés, székrekedés, gyomor- és bélfekély. A virágtea köhögéscsillapító, enyhe hashajtó, a túlzott gyomorsavképződést gátló.

Az akác virágából készült teát a népi gyógyászat meghűléses betegségeknél köhögéscsillapítóként alkalmazza. Kellemes aromája miatt szörpöt is készítenek belőle. Manapság az illatszeripar is használja. Az akácvirág pálinka igazán különlegesség.

Akácvirág eledel?
A fehér akác ehető, édes íze miatt gyerekkorom egyik kedvenc fáról szedett csemegéje volt.

A legismertebb elkészítése a bundázott akácvirág, amely a palacsintatésztába mártott, s forró olajban kisütött virágfürtöket jelenti. Az így elkészült bundás virágzatot porcukorral meghintve fogyasztjuk. A rántott hús jellegűen bepanírozott, majd kisütött virágfürtök köretként szolgálhatnak valami könnyű hús mellé. A virágocskákat salátába is keverhetjük, mézes öntet való hozzá.

A virágzó akác, a mézzel édesített krémek ékessége lehet.

Az akácvirág tartósítására remek módszer a kandírozás

Ehhez az akácvirágot laza habbá vert tojásfehérjébe kell mártani. Alaposan le kell rázogatni.

Ezután a  fürtöket a száruknál fogva tartva  porcukrot kell szitálni rá.

Végül a virágokat egy sütőpapírral bélelt, porcukorral behintett tepsibe tesszük.  Újabb réteg porcukor kerül rá Ha nincs meleg, napos idő, akkor  langyos  sütőben 4 óráig szárítsuk, közben időnként átmozgatva a virágokat.

Az akácszörp így is készülhet: Kilónyi  akácvirágfürt, 10 l víz, 5 citrom,3 kg cukor egy csomag citromsav, és egy kávéskanál szalicil kell hozzá. A fürtöket megmossuk, aztán beletesszük a vízbe, a tetejére szórjuk a karikára vágott citromot, cukrot,citromsavat. Két nap múlva leszűrjük, belekeverjük a szalicilt, és üvegekbe töltjük. KÉSZ! Pofonnál is egyszerűbb, nem?

 

 

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Akac.jpg&filetimestamp=20090217194623

http://www.egeszsegtukor.hu/gyogynoveny-lexikon/akac-feher.html

http://szepkertek.hu/eheto-akacvirag#.UahSHtgRSf0

http://www.veszprem.erdoinfo.com/Fafajok/a.htm

Nagy Mari-Vidák István: Fűben, fában játék  Planétás Kiadó 1998

Gyógynövényekkel a visszerek ellen: a vénatágulatok, felületes visszérgyulladások zavaróak, fájdalmasak. Tágult visszerekre, visszérgyulladásra számos gyógynövényt használhatunk. Többükben gyógyszerekkel azonos hatóanyagok találhatóak természetes formában. Nyilván nem azt mondom, hogy kerüljük az orvost, de tapasztalatból mondom, hogy a gyógynövények  természetes segítőink.

 

Vadgesztenye

A népi gyógyászat már évszázadok óta használja a vadgesztenyét visszér gyógyítására, mivel  gátolja a vizesedést, megerősíti az érfalakat, sőt, növeli rugalmasságukat . Gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően használatával a visszeres fájdalmak  enyhülnek. Ezért a vadgesztenye az egyik legismertebb vénás keringésre ható gyógynövény. Hatására javul a vénás- és nyirokkeringés, csökken az ödéma, a gyulladás.

Vadgesztenye fürdőhöz így juthatunk: 2 evőkanálnyi morzsolt vadgesztenye-levelet és 2 evőkanálnyi vadgesztenye-lisztet forrázzunk le 3 dl vízzel, majd 8-10 perc után szűrjük le. A főzetet öntsük a fürdővízhez. Áztassuk a fájó tagunkat.

Szúrós csodabogyó

Magyarországon kevésbé elterjedt, de igen hatásos gyógynövény. Szúrós csodabogyóval is kiváltható a vadgesztenye. Az örökzöld növény piros terméséből készült kivonat javítja a vénafal tónusát, és csökkenti a visszerek méretét. Vizelethajtó hatásának köszönhetően a láb duzzanatát is lohasztja. Fokozza az érfalak rugalmasságát, ezzel segítve a vér áramlását.

Semmiképpen se gyűjtsük, mert Magyarországon védett!

 

Körömvirág

Méltán népszerű, főleg kertekben termesztett növény. Hámosító, sebgyógyító, gyulladáscsökkentő hatással bír. Használata a gyulladásra igen jó. Visszeres lábra van aki maga állít elő körömvirág kenőcsöt disznózsírral. én ezt nem próbáltam, a bolti körömvirág kenőcs nekem bevált.

 

Orvosi somkóró

A 30–90 cm magas orvosi somkóró egynyári vagy áttelelő kétnyári, lágy szárú növény, amely egész Európában és Észak-Ázsiában elterjedt. Az orvosi somkóró csökkenti a vérrög-képződést, flavonoid tartalmának köszönhetően pedig gyulladáscsökkentő, ödémacsökkentő hatású. Emésztési zavarok ( kezelésekor is jótékony hatású. Vízhajtóként is használják.  Külsőleg  többek között zúzódásra, rándulásra, felszíni vérzésre használják.

 

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Trombózisközpont (www.tromboziskozpont.hu)

http://zoldorokseg.blogspot.hu/2012/10/gesztenye-jotekony-hatasai.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/novenytan-novenytan/ch22s30.html

http://www.femina.hu/egeszseg/a_6_leghatekonyabb_termeszetes_szer_visszer_ellen

http://hu.wikipedia.org/wiki/Orvosi_somk%C3%B3r%C3%B3

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%BAr%C3%B3s_csodabogy%C3%B3

http://www.nepigyogymod.hu/gyogymodok.jsp?gyogymod=70

Hej, rozmaring, rozmaring,
Leszakadt rólam az ing,
Van már nékem kedvesem,
Ki megvarrja az ingem.

Három bokor saláta,
Három kislány kapálta,
Nem kell nékem saláta,
Csak az aki kapálta.

 

Művészetünkre, népszokásainkra jellemző a rozmaring-szimbolika. A fazekas a lánynak szánt vizeskorsóra is rozmaringágat festett, és rozmaringot véstek a lánynak ajándékozott mángorlóra is. A népművészetben lépten-nyomon találkozunk a rozmaringos halszálkáshoz hasonló motívummal: hímestojásra is írnak ilyet, szőtteseken alapvető, a lányok haját is rozmaringosra fonják.

Régi szokás a menyasszony ruháját, fejdíszét virágzó rozmaringgal ékesíteni. A 17-18. században az esküvőnek éppúgy kelléke volt a rozmaringpárta és -koszorú, mint ma a virágcsokor. Az apró fehér rozmaringvirág a tisztaság jelképe, csak szűz leányok hordhatták. A rozmaring tulajdonképpen magát a lányt jelenti: “Ha leszek-leszek menyasszony leszek, / Vőlegény mellett rozmaring leszek.”

A szerelmi elköteleződés  kialakulásában is  hasznosnak tapasztalták:

‘Kősziklán felfutó
csokros liliomszál,
Annak tetejébe
Két szép rozmaringszál.

Nagyobbik virága
Jakab Pista volna.
Kisebbik virága
Gálfi Ágnes volna.

Illenek ők össze,
Mint két páros galamb.
Addig járnak együtt,
Míg megáldja a pap.’

A dunántúli pásztorművészetben a 19. sz. második felében több olyan ábrázolás ismert, amelyen leány rozmaringot nyújt a legénynek, ezek olyan tárgyakon szerepelnek, amelyek valószínűleg esküvői ajándéknak készültek.

A lányok ruhájára főleg ünnepkor egy rozmaringszálat tűztek. A vőfély borosedényét rozmaringgal díszítették. A rozmaring ág füstjének jellegzetes illata van, esküvők és temetések alkalmával is szívesen tették a füstölőbe.

A „vágányos” mezőkövesdi kalap mindkét oldalához tollat vagy bokrétát tűztek a legények, tollat jobboldalra, a rozmaringos bokrétát balra is, jobbra is.

 

 

 

A keresztény létszemléletben a rozmaring az élet-halál körforgás, az összetartozás és a hűség, az apró kékesfehér rozmaringvirág pedig a szűzi tisztaság jelképe.

Szűz Máriához kötődik a virág kékesfehér színezetének eredettörténete is. Amikor  Mária Egyiptomba menekült, egy rozmaringbokor előtt szőtte kék fonálból köntösét, s hogy meg ne lássák, a bokor fehér virágait kékesre változtatta, így védte a virág.

A rozmaring Árpád-házi Szent Erzsébet virága, ezért nevezték el róla később a rozmaringolajat tartalmazó Aqua Reginae Hungariae gyógyitalt. A legenda szerint a Szent Erzsébet rozmaringgal kezelte köszvényét, s nemcsak elmúltak a fájdalmai, meg is szépült. S

Szilágysági népdalok:

 

Ha rozmaring csokrot kapott egy hölgy, az azt üzente:  szerelme szánalmat ébreszt.

SVÁB ROZMARINGOS SZOKÁSOK:

A svábok lakta falvakban erőteljesebben jelenik meg a rozmaringmotívum. A jegyespár rozmaringággal a kezében járt vasárnaponként a templomba, így hozták az emberek tudtára, hogy jegyben járnak. Szentelt vízbe mártott rozmaringággal permetezték meg a gyermekágyas anyát és a gyermeket. Az adventi ünnepkör névnapjait szokás volt piros almába szúrt szalaggal díszített rozmaringgal köszönteni. A betlehemezéskor rozmaring került a pásztorok kalapjára, a lányok rozmaringcsokorral díszített botot visznek, egyes szereplők fején rozmaring korona van, az angyal almába tűzött, masnikkal díszített rozmaringágat visz. Az emberi lét végén a ravatalt, a koporsót és a fedelét is e növénnyel díszítették, és a sírra is egy rozmaringbokrot ültettek.

 Lám, már az ókori görögök is:

Görög neve libanotis, ami kétségtelenül teszi, hogy került a görögök érdeklődési körébe, mert libanos a tömjén görög neve. Ki és hogy fedezte fel Görögországban ezt a tömjénszagú növényt, a történelem nem jegyezte fel. Azonban a Geoponica című kései görög munkában ezt a mondát olvassuk róla: „Élt egyszer egy ifjú, neve Libanos volt. Áhítattal tisztelte az isteneket, de az emberek éppen ezért megirigyelték és megölték. Ekkor azonban a föld növényt termelt az istenek tiszteletére, amelyet a meggyilkolt ifjú emlékére dendrolibanon-nak (tömjénfának) neveztek. Az istenek jobban örvendeznek, ah az emberek nekik a dendrolibanonból kötött koszorúval áldoznak, mintha aranykoszorút ajánlanak fel számukra.” Ez a monda arra utal, hogy a rozmaring tulajdonképen a szegények tömjénfája. Az arab tömjén akkor hihetetlenül drága volt, néha olyan értékű, mint az arany. A szegény ember kerített magának tömjént,, amelyet ingyen  ad a mező.

A görögök ízesítésre is használták ágacskáit, a nyers vagy főzött magvakat pedig mézzel fogyasztották.

Egyiptomban a rozmaringos kenyér egyike volt a sokféleképpen fűszerezett kenyérféléknek.

A leveleit elsősorban füstölőszernek, illetve bor fűszerezésére és a fürdővízhez adva afrodiziákumként használták. A diákok a vizsgáikon rozmaringkoszorút viseltek a fejükön, ezzel serkentve agyműködésüket.

Az arab gyógyítók az emlékezet, a beszédkészség javítására használták, vallották, hogy föltárja a szívet, bölcsességet hoz, ösztönöz a célok megvalósítására, növeli az akaraterőt.

Paracelsus a gyógyító tevékenység alapvető növényének nevezte, alkalmazta az elme bántalmaira, valamint a szem-, a szív- és májbetegségek kezelésében is.

A középkorban a szerelem szimbólumává vált s a hűség jelképe lett, és állítólag csak a becsületes emberek kertjében terem.

Hivatalos növénye volt a kolostorkerteknek és termesztését császári rendelet írta elő. A népi gyógyászatban számtalan betegségre gyógyírként tartják számon. Kneipp, a híres 19. századi német természetgyógyász kedvenc gyógynövényei közé sorolta a rozmaringot.

 

Évezredekkel a hűtőszekrények kora előtt az emberek megfigyelték, hogy ha a húst őrölt rozmaring levelekkel borítják, az sokáig eláll.

 

Mire használható?

Népi gyógymód – A rozmaring kiváló étvágygerjesztő, emésztést javító, frissítő, serkentőleg hat a központi idegrendszerre és fokozza a vérellátást. Ismeretes jó görcsoldó, baktériumölő tulajdonsága, de alkalmazzák menstruációs, változókori panaszok, vérkeringési zavarok esetén is. Fejfájás ellen szintén javallott. Illóolaja kiváló hajkondicionáló,de használják bedörzsölőszerekben fájdalomcsillapításra, valamint izom és ízületi panaszok esetén.

Antibakterális, antioxidáns, valamint gyulladáscsökkentő hatású.

Virágai az ágak szélén ülnek, s avilágoskéktől a liláig, különböző színárnyalatúak. Évelő növény.
Fűszerként a virágzás közben vagy után begyűjtött leveleket hasznosítjuk. Morzsolt levelének illata enyhén kámforra emlékeztető, keserű ízű.
Használják mártások, vadhúsok, pácok, szárnyas sültek, zsíros húsételek, gombás- és halételek fűszerezésére, valamint különleges növényi ecetek készítésére, továbbá zsályával és hagymával pácok, szószok, bárány-, és birkahúsból készített ételek, vadhúsok (őz, szarvas, nyúlhúsok), ízesítésére, illatosítására. Főleg a mediterrán konyhára; azon belül a francia és olasz ételekre jellemző.

 

A legfontosabb alkalmazási területe, a mozgásszervi panaszok  és sportsérülések, melyek kezelésére a rozmaring illóolajat is tartalmazó bedörzsölőszerek, valamint krémek, kenőcsök és tapaszok, masszázs- és fürdőolajok használhatók jó eredménnyel.
Másik, de ugyanolyan jelentőségű felhasználási területe a légzéskönnyítés, ilyenkor más illóolajokkal együtt kenőcsök hatóanyagaként hasznosítják.
A rozmaring illóolajának más területeken is fontos szerepe lehet, így például a láb keringési zavarainak megszüntetésében, de hatékonyan alkalmazható sportolás előtt, az izmok bemelegítésére is. Más illóolajokkal gyógyítja a pattanásokat, de használják még idegerősítőnek is. Fürdővízbe öntött főzete illatosít és frissít.

Hogyan használjuk?

Készíthetünk belőle teát.

Fürdővízbe tehetjük, a rozmaringos fürdő frissítő hatású.

Illóolajként izomlazításra alkalmas.

Fűszerként illik a bárány- és vadhúsokhoz, az olaszos ízekhez, burgonyához, és kiválóan harmonizál a zöldségételekkel.

 

Termesztése

A biokertészek igen nagyra becsülik, főzetének kitűnő rovarirtó hatást tulajdonítanak.

Évelő,s szaporítására többféle lehetőség kínálkozik. A magvetés és palántázás elég  macerás,  egyszerűbb a  bujtassál  próbálkozni.

Könnyen gyökeret ereszt,  a talajjal a véletlen folytán érintkező ágak is gyökeret fejlesztenek. Az ilyen hajtásokat az anyanövényről leválasztva prímán elültethetjük. Az idős növényeken felfedezhető felkopaszodott ágakat vágjuk vissza, majd öntözéssel késztessük új, fiatal hajtások növesztésére.

A virágzáskor szedett hajtásokról a leveleket szedjük le, szárítsuk meg, s a többi aromás fűszerhez hasonlóan jól záródó edényben tároljuk, hogy  megőrizze a benne levő jótékonyságokat!

 

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Rozmaring

http://www.kertpont.hu/index.php3?menu=cikk&cikkid=306

http://www.bacsbokodnko.hu/fototarlat/jelkep/rozmaring/rozmaring1.html

http://antalvali.com/rozmaring-a-szuzleanyok-viraga.html

http://www.evamagazin.hu/konyha_spajz/17105_harmatos_tisztasag.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1809.html

http://ceremonia.hupont.hu/8/virag-es-szinkodex-regen

 

A képen a tojásírás eszközei és fázisai láthatóak.

A tojásíráshoz szükségünk van egy eszközre, melynek  vidékenként más és más a neve: kandé, gica, kesice, íróka és még sorolhatnám. Az íróka segítségével a forró viasszal “írni”, rajzolni tudunk a tojásra. Boltban is beszerezhetjük, de az elkészítéséhez csak egy kis időre van szükség.

Bognár László fényképe – a gicakészítés, tojásfújás eszközei

Így készül:

Keresünk egy szimpatikus, ceruza vastagságú ágacskát. Ezt éles késsel 2 cm mélyen behasítjuk.

 

A hasítékba kerül majd az íróka csöve. Ezután egy vágható fémlemezkét ( legjobb a réz, mert az tartja meg leginkább a meleget) egy tű vagy vastagabb hústű köré csavarunk, de le is húzzuk róla. Ha a tű vastag, akkor vastagon fog írni, ha vékony, akkor vékony vonalakat húz majd a gicánk.

Ha sikerül, tölcsér alakúra formázzuk a fémlemezkét, hogy több viasz férjen bele. Ezt a csövecskét az ágacska behasított részébe erősítjük úgy, hogy arra merőleges legyen. Ezután vékony (réz)dróttal körbetekerjük és átszúrjuk, így rögzítjük az íróka csövét.

 

A tölcsér vékonyka hegyét finom csiszolópapírral simára kell reszelni.

 

Ez a videó nagy segítség:

 

 

 

 

Tánczos Erzsébet

Közeleg a Húsvét, a hímes tojások „szezonja”. Ha bárki szeretné kipróbálni a tojásfestést, Nemes Hajnal segítségével biztosan örömét leli az alkotásban.

– A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek, a természet megújulásának, s ehhez kapcsolódóan Jézus feltámadásának jelképe is. Régen a keresztszülők adták keresztgyerekeiknek a tojást. Termékenységvarázslás volt, a lányokat egy vödör vízzel lelocsolták, ami mostanában már kölnivízre szelídült.  Hímes járt a húsvéti locsolásért cserébe. Egyes falvakban voltak olyan asszonyok, akik másoknak is készítettek hímes tojást – meséli Nemes Hajnal tojásfestő, aki számos ősi és modernebb tojásdíszítő technikával díszít tojásokat, és a technikákat be is mutatja az érdeklődőknek.

– Hogyan ismerte meg a hímesek világát? – kérdezem az alkotót.
– Tíz éves lehettem, mikor édesapám segítségével festettem először húsvéti tojást. Érdekes, hogy az a ritkább, ecettel maratott technikával készült.  A megfestett tojásra ecettel írtunk, ami lemarta a festéket, így kirajzolódott a minta. Nekem nagyon tetszett, de aztán sok év eltelt, amikor újból a kezembe kerültek a hímes tojások.

– A családban foglalkozott valaki kézművességgel?
– Nálunk mindenkinek jó a kézügyessége. A két gyermekem is nagyon ügyes kezű. Édesapám gyönyörű fafaragásokat készített, édesanyám munka mellett csodálatosan hímzett.  Anyai nagyanyám szövőszéken szőtt, de azt én már nem láttam, mert már idős volt. A régi szövéseiből néhányat nagy becsben őrzök.  A szövésnek csak az alapjait tanultam meg szövőkereten, hobbiból.

– Mikor derült fény az Ön kézügyességére?
– Édesanyám igen hamar, már általános iskolában felfedezte, hogy nekem ebbe az irányba lehetne valamit tanulni. Otthon sok mindent kipróbálhattam. Többször vásároltam kézművességgel foglalkozó könyveket. Még nem volt ennyi lehetőség népi mesterségek tanulására, mint mostanában. Ezért középiskolásként rajzszakos osztályba jártam.

– Hogyan alakult ki a „tojásdíszítés-szerelem”?
– Sokféle területen dolgoztam, az irodai munkát nem kedveltem. Dolgoztam kerámia műhelyben, segédmunkásként, ekkor tetszett meg a kerámia és a fazekasság is. A teljesség igény nélkül, betanított kerámia és porcelánfestéssel foglalkoztam, dolgoztam porcelán restaurátorként is. Később elvégeztem a játszóházi foglalkozásvezető tanfolyamot, ahol több népi technikát tanultunk. Ez nagyon tetszett nekem. A porcelánrestaurálással és festéssel is nagy örömmel foglalkoztam, és – nyilván nem véletlenül – ekkoriban akadt a kezembe Monoriné Rohlik Erzsébet: A varázserejű hímes tojás című könyve, ami régóta a polcomon „tündököl”, mert alapmű. Ebben a könyvben láttam, hogy tojásokat lehetne gravírozni, lyukasztgatni is. Megpróbáltam.  Először nem lettek valami szépek, csak gyakorlattal alakult ki, hogy milyen mintákat készítsek. Sokat próbálgattam, ez is a hobbim lett, egészen máig is az.

– Ehhez  valamiféle speciális szerkezet szükséges?
– Igen, de a gép beindítása előtt még fontos, hogy erősebb héjú tojásokat válogassunk. A mintákat grafitceruzával célszerű előrajzolni, mert annak a nyoma ebben az esetben eltávolítható. Ezután fogunk egy gravírozógépet – ma már a barkács- és hobbiboltokban nagyon sokféle kapható.  A mintát kilyukasztjuk a gép fejével.  A lyukak formája tetszőleges, de az lényeges, hogy maradjon annyi ép tojáshéj, ami egyben tartja a tojást.

– Milyen mintákat lyukasszunk?
– Sokféle mintát lehet készíteni. Nekem a népművészetből először az ó-kalocsai minták tetszettek meg, később kezdtem a fehérhímzéseket nézegetni. A minták körvonalait akrilfestékkel is hangsúlyozhatjuk.

– Ez egy újkeletű technika?
– A magyar népi tojásdíszítésben nincsen hagyománya az áttört tojásoknak. Maga a technika azonban igen régi. Ezt bizonyítja, hogy találtak ó-egyiptomi áttört kőből készült tojást.

– A tojás belsejét tehát el kell távolítani a héj alól.
– Az áttört tojás esetén nem is maradhatna a héjában. A más technikával díszített hímeseknél el kell dönteni, hogy keményre főzött tojással, vagy kifújt tojással dolgozunk.  A magyar néphagyományban a főtt tojást díszítették. A tojást egy órán keresztül kell főzni, és ezzel nagyon sokáig eláll. Később összeszárad a belseje, és lötyög, ha megrázzuk. Az összeszáradt belsőből régen ékszereket készítettek, mert olyan keményre száradt, hogy a borostyánra emlékeztető színe lett. Az utóbbi időkben alakult úgy, hogy a hímes tojásokat dísztárgyként megőrizzük vagy elajándékozzuk.

– Hogyan fújjunk tojást?
– Sokan azt mondják, hogy nehéz tojást fújni, de ha elsajátítunk néhány fortélyt (errőlbővebben itt olvashat – a szerk.), akkor sikerül.

– Az áttört tojásokon kívül milyen tojásdíszítési technikákat alkalmaz?
– A tojásfestés, tojásdíszítés elterjedt az egész világon, mindenhol más motívumokat, technikákat alkalmaznak. Számomra nagyon kedves az írókázás. Az egész Kárpát-medencében nagy hagyománya van a viaszolt technikával díszített tojásoknak. A tojásra méhviasszal mintákat írnak, a viaszolt területen megmarad a tojás eredeti színe, ott nem fogja be a festék.  A tojást langyos festőlébe teszik. Minél tovább ázik a festékben, a tojás színe annál intenzívebb lesz. Festés után eltávolítjuk a viaszt, ekkor előtűnnek a minták.

– Mi az íróka, és honnan lehet beszerezni?
– Ennek az eszköznek vidékenként más és más a neve: kandé, gica, kesice, íróka és még sorolhatnám.  Az íróka segítségével a forró viasszal “írni”, rajzolni tudunk a tojásra. Boltban is beszerezhetjük, de az elkészítéséhez (bővebben itt olvashat arról, hogyan készül – a szerk.) csak egy kis időre van szükség.

– Miként írjunk mintákat a gicával a tojásokra?
– Aki először próbálja ki a tojásírást, inkább keményre főtt tojáson dolgozzon, azon könnyebb elkezdeni, de hagyja kihűlni. Ez fontos praktika, hiszen ha a meleg tojásfelületre dolgoznánk, könnyen megolvadna rajta a viasz, szétfolyna és nem látszana a minta. Miután kihűlt a tojás, és tisztára mostuk, megszáradt, kezdhetjük az írókázást a felületére. Ezután gyújtsunk meg egy mécsest, és írókánk hegyét forrósítsuk fel, tegyünk bele méhviaszt. Az első cseppet koppintsuk le, mert az könnyen lecsöppen, nagy pöttyöt ejthet a tojáson, s akkor az már ott marad, nem lehet eltávolítani teljesen.  Ez sem nagy baj, mert szép pöttyös tojásokat is lehet készíteni. Határozott mozdulattal kezdjünk vonalat húzni a tojásra. Kezdetben érdemes egyszerű mintákat választani.

– Ceruzával előírhatjuk a mintákat?
– Nem, az írókázásnál semmiképpen ne rajzoljuk elő, mert nem tudjuk eltávolítani a grafitot a felületről. Ha bizonytalanok vagyunk, egy papírra próbálgathatunk vonalakat húzni, és utána a tojásra is. Miután megírtuk a tojásunkat, tegyük hideg, vagy langyos festőlébe. Ne melegbe, mert leolvad a viaszolt minta! Készíthetünk festőnövényekből festőlevet. Többek között a vörös és lilahagyma héja, a cékla, kamilla, csalán, diólevél alkalmas erre. (A festőnövényekről bővebben itt olvashat. – a szerk.)

Előállíthatunk festőlevet a boltokban beszerezhető festékből is. Minél tovább áll a lében a tojás, annál intenzívebb árnyalatot kapunk. Ha elértük a kívánt árnyalatot, vegyük ki a léből a tojásunkat, és hagyjuk megszáradni.  Ezután akár hajszárítóval is leolvaszthatjuk a tojásról a viaszt, megkapjuk a szép hímes tojásunkat. Fényes és tartós lesz, ha szalonnabőrrel átkenjük.

Batikolt tojás készítésekor az előbbi technikát alkalmazva, ha csak piros festőlében volt a tojásunk, szép élénkpiros írott tojásunk lesz. Lehet természetes növényi festékeket is használni. Abban egy kicsit tovább kell a tojást tartani. Ha több színt szeretnénk, mindig azt a színt fedjük le méhviasszal, amit meg akarunk tartani. Utána tesszük a sötétebb festőlébe. A világos festékkel kezdjük, aztán haladunk a sötétebb felé, amíg kész lesz. Mindig megszárítjuk a tojást, amikor lefedjük a következő festés előtt. Ha úgy döntöttünk, hogy már több színt nem szeretnénk, megszárítjuk és eltávolítjuk a viaszt.

– Jellegzetesek-e a magyar írott minták?
– Igen, az írott tojásainknak jelképrendszere van. Az ősi jelek a régi magyar élet és hitvilág tükrei. A rajzokban felismerhető a természet, termékenységvarázslás, bajelhárítás és a világmindenség ábrázolása. Tojásaink sok motívuma mutat vissza kereszténység előtti eredetre, a kereszténység előtti hitvilágot tükrözve. A magyar hímes tojások díszei eredetileg a tojás termékenységvarázsló, gyógyító, bajelhárító szerepét erősítő ábrák voltak. Legtöbb mintánk a felület felosztásával kezdődik, függő­leges és vízszintes tengelyek mentén. Vannak olyan ősi minták, amelyeken nincsen a felület felosztva. Ezek kis gyakorlás után szintén könnyen írókázhatók. A felület felosztása kicsit segít elhelyezni a mintát. A legtöbb mintánk osztott, az írást is az osztókörök megrajzolásával lehet kezdeni.

(Forrás: Antalné Tamkó Mária: Gyimesvölgyi írott tojások)

A tojásírás hagyománya olyan régről való, s olyan mélyen a mienk, sem az idő, sem új szokások nem tudták velünk elfeledtetni. A hímes tojás eredendően szakrális tárgy, csak mostanában vált dísztárggyá. Ezt jó, hiszen a hímesek fennmaradását biztosítja ez a változás.

– Mit javasol azoknak, akik kezdők vagy gyerekekkel akarnak tojásokat díszíteni?
– A viaszolt technika is egy kis gyakorlással megy.  Még könnyebb sikerélményhez jutni a berzselt vagy levélrátétes technikával.

A berzselt minta így készül: a növényi levelet vizesen rátesszük a tojásra, (a nedvességtől tapad a tojáshéjra a levél). Ezután  harisnyával szorosan rákötjük, hagymahéjas vagy piros festékben megfestjük. Kérdés, hogy hogyan készült a nejlonharisnya előtti időben! Úgy, hogy cérnával körbetekerték a levelet a tojáson. Így helyezzük a festőlébe.  Egy kis idő múlva kivesszük, és kibontjuk, megszárítjuk a tojást. Ezután jól kivehető a levélminta. El sem lehet rontani, csak arra kell ügyelni, hogy a levelet szépen a tojásra simítsuk, majd azt szorosan burkoljuk a harisnyába. Zsenge levelek híján papírból kivágott alakzatokat is illeszthetünk a tojásokra. Úgy készül, mint a berzselés.

– Érdeklődnek az emberek  a  különféle tojásdíszítési technikák iránt?
– Azt tapasztaltam, hogy a családok szívesen díszítenek tojást, mert bármely korosztály elkezdheti, és együtt alkothatnak. Nem kell a gyerekeknek más elfoglaltságot keresni, vagy valaki másra bízni, amíg készülnek a tojások. Örömmel díszítenek együtt, sokszor a gyerekek bátrabban kezdenek hozzá a hagyományos díszítésekhez.

Fotók : http://users.atw.hu/pestbudai/tag.nemeshajnal.html Nemes Hajnal, Tánczos Erzsébet

http://szinesotletek.blog.hu/2011/04/17/husveti_himes_tojasok_diszitesi_technikak