Csíksomlyó a katolikus vallású székelyek híres Mária kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú.
Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található.
A kezdetek:
Csíksomlyó igen régi település, s 1352-ben már temploma is volt. Az egykori csíksomlyói gótikus templomot ferencesek építették a korábbi templom helyén Hunyadi János emlékére s a Sarlós Boldogasszony tiszteletére. 1705-ben ellenséges hadak olyannyira feldúlták, hogy a templomot le kellett bontani. A mai kegytemplomot a 19. században építették barokk stílusban. Belső berendezésének kialakítása 72 évig tartott. Híres Madonna-szobra a 16. századi fafaragóművészet remeke, a 16 században készülhetett.
A búcsú:
1444-ben történt, hogy IV. Jenő pápa körlevélben buzdította a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A pápa is dokumentálta, hogy a hívek Mária iránti tisztelete milyen nagyfokú. Bár a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról, a Mária-kultusz azonban sokkal régebb időkből ered, a „napba öltözött asszony” a nép fő pártfogója.
Babba Mária – Petrás Mária alkotása
A korabeli beszámoló szerint a katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelye lett.
A képen Babba Mária, a Magyarok Nagyasszonya, a Csíksomlyói Szűz Mária, a Napba Öltözött látható
Közben erőszakos reformáció vette kezdetét. Csak a székelyek maradtak hűségesek a katolikus hithez. A búcsújárás 1567-ben vett új fordulatot, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel jött, hogy a csíki, gyergyói és kászoni székelyeket az új hitre térítse. Ekkor a búcsús zarándoklat teljesen új arculatot öltött, hit- és önvédelemmé változott.
János Zsigmond arcképe
Zászlós kereszt alatt, hadrendben vonultak a Hargitára, ahol 1567. május 17-én, pünkösd szombatján az erőszakos hittérítéssel szemben imádsággal és elszántsággal, közös népi fellépéssel, „vérükkel és véres fegyvereikkel” védekeztek.
Az emberek István gyergyóalfalui plébános vezetésével fegyverrel űzték el a protestáns sereget. A Tolvajos-tetői ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát ma is így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét. A székelyek pedig legyőzték János Zsigmond seregeit. A győztesek lobogóikat nyírfaágakkal ékesítve vonultak le a Hargitáról, a győzelmet a Segítő Máriának köszönték meg. Ettől kezdve a pünkösdszombati búcsút fogadalmi ünneppé is nyilvánították.
Az 1658-ban kezdődő és egészen 1661-ig tartó török-tatár támadások súlyos csapást jelentettek az erdélyiek számára. Jelentős területeken kipusztították a magyar lakosságot. 1661-ben a török-tatár csapatok a templomot és a kolostort is felgyújtották, de belső berendezése a Szent Antal oltár és a Mária szobor megmenekült a pusztulástól.
Babba Mária – Petrás Mária alkotása
A győzelem az emlékére pünkösd napján együtt várják a zarándokok szentlélek eljövetelét.
Sokan vitatják az előbbi történet valóságosságát, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez.
Régi képeslapon…
A zarándoklat több napig tartott, hiszen gyalog érkeztek a zarándokok. Pünkösdszombatra értek Csíksomlyóra, ahol ünnepi misén vettek részt. A délután mulatozással és egymás megvendégelésével, az éjszaka pedig virrasztással telt. Másnap, pünkösdvasárnap ért véget a zarándoklat.
Régen és ma:
A hagyományok részben megmaradtak, részben eltűntek. Az egyik legérdekesebb, most is élő szokás a pünkösdszombati bevonulás. A két Somlyó-hegy közé érkező tömeg szigorú hierarchia szerint vonul be, amelynek a sorrendje a következő: Gyergyó, Felcsík, Alcsík, Felsőnyárád mente, Sóvidék, Maros mente, Háromszék, Brassó és környéke. A menetet a csángók zárják. A keresztaljak, vagyis a kereszt alatt vonuló hívők ezzel a székelyek ősi hierarchiáját őrizték meg.
A Csíki Lapok többször is írt a csíksomlyói búcsúról:
| „ | A csiksomlyoi bucsu. E kegyeletes vallásos ünnepélyre vármegyénkből és a szomszédos megyékből az idén is nagy számban gyültek össze a hivők. A rendes körülmények között csendes Csik-Somlyót szokatlan jövés-menés és zaj tette élénkké már az ünnepet megelőző napokban. A vásárosok, épen mint egy sokadalomra, igen nagy számban gyültek össze s minden felhasználható teret beépitettek sátrakkal és árus bodékkal.
A tulajdonképeni bucsusok már pénteken este gyülekezni kezdettek, a nagyobb rész azonban szombaton érkezett meg, mig a vármegye közeli helyiségeiből csak ünnep első napján vonultak fel. A megjelentek összes száma 8-10 ezeret tesz ki. Az áhitatos szertartások szép idő mellett folytak le úgy szombaton, mint vasárnap délelőtt. A bucsuk alkalmával szokásos rendzavarások, összekoczczanások az idénről sem maradtak el, de a kivonult erélyes csendörség a keletkező zavarokat dicséretre méltó buzgalommal már csirájában elfojtotta. A haza vonuló bucsusokat jótékony meleg eső áztatta meg, mely kisebb-nagyobb megszakitással a gazdák nagy örömére mindkét ünnep napon tartott. |
” |
| – Csíki Lapok, 1893. május 24. | ||
| „ | A pünkösti bucsura az idén is nagy számban sereglettek össze a hivők. A megjelentek számát mintegy 12-15 ezerre becsülik. A szombati kivonulásnak szép idő kedvezett, de ünnep első napján a kivonulást az esős idő zavarta meg.
Szombaton délután a vecsernye megtörténtével Antal József csikszentléleki plébános tartott lendületes prédikácziót, ünnep első napján a szent misét Murányi Kálmán főesperes az egyházi szónoklatot Markaly Antal csikszentgyörgyi plébános tartotta. |
” |
| – Csíki Lapok, 1894. május 16. | ||
A csíksomlyói búcsút a hagyományoknak megfelelően pünkösdkor tartják, ez a székelyek és minden magyar nagy ünnepe. A világ minden tájáról érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz. Manapság hívők százezrei: csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten felcsendül a Boldogasszony Anyánk és a Székely Himnusz.
Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található.
Tánczos Erzsébet
Forrás:
http://www.doksi.hu/news.php?order=ShowArticle&id=870
http://www.romkat.ro/hu/node/3463
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_b%C3%BAcs%C3%BA