“Egyél libám, egyél már!” – a libalegeltetés a gyerekek dolga volt

A népdal sokat elárul:

Kihajtom a libám a rétre,
Magam is kifekszek melléje,
Nagyokat ütök a liba fejére,
libuskám ne menj a vetésre.

libaleg.jpg

A libalegeltetés elsősorban a gyerekek dolga volt. Amint jóra fordult az idő, a reggel a gyerekeket már a legelőn érte. Az volt a feladatuk, hogy a libákat szemmel tartsák. Hogy mentek a libák? Hát így, ahogy a népdalból ismerjük:

Száz liba egy sorba,
Mennek a nagy tóra,
elől megy a gúnár,
jaj de begyesen jár,
száz liba egy sorban,
mennek a nagy tóra.
 
libalegeltetesl.jpg

Legeltetni naponta kétszer kellett, reggel és délután Nyáron már reggel 6 óra tájban kellett kihajtani a libákat, még a kánikula előtt. A gyerekek délutáni 5 óra felé indultak a délutáni kihajtásra. A sok fehér liba ellepte a mezőt, mögöttük lépdelt a gyerekek serege. Gondjuk volt rá, hogy a libáknak legyen megfelelő fürdőhelye és elegendő eledele. Figyelni kellett, hogy el ne kószáljanak, s nehogy elragadja valamelyiket a héja.   Legnagyobb baj az volt, ha a gúnár elveszett, erről is szól dal: “A gúnárom elveszett, keresésére megyek, Nincsen annak más jegye, szárnya, tolla fekete…”

Gond azért akadt: “Akkor volt probléma, ha egy gúnár (aki, mint tudjuk a csapat feje) nagy gágogással és szárnycsapkodással elkezdett repülni!!!!!!!!!
A többi liba először csak figyelt, majd szinte gombnyomásra mind az 5-6-700 darab követte azt az egyet! Összekeveredtek. Mi pedig nagy kínlódások árán igyekeztünk kiválogatni a sajátjainkat. Hogy miről ismertük meg őket? Ja, még nem mondtam, pedig nagyon érdekes és fura dolog, de a gondos háziasszonyok különböző színű csíkokat festettek a libák fejétől a nyakán át a hátára. Képzeljétek el, azt a sok fehér jószágot, színes csíkokkal! De így volt.
Aztán, amikor csendesebb napok voltak, mert találtunk új, maggal teli tarlókat, akkor a libák is nyugodtabbak voltak. Nekünk, gyerekeknek volt időnk játszani. Bújócskáztunk.. Bebújtunk a kukoricásba, a szénaboglyákba, árkokba. Milyen izgalmas is volt!” (http://www.thesecret.hu/igaz_tortenetek_libalegeltetes) Este ugyanis el kellett számolni a libákkal. Közben persze játszottak, fogócskáztak, daloltak. Egészen késő őszig tartott a libalegeltetés időszaka.

1900_libalegeltetes.jpg

 

Végezetül egy ismert népdal:

Sárga a liba bögye,

nincsen aki megögye.

Hej ha tudna tenne róla.

Hej ha tudna tenne róla.

Hej ha tudna tenne róla.

Hej ha tudna tenne róla.

Tánczos Erzsébet összeállítása

Forrás:

 

http://kony.network.hu/kepek/aratasok_cseplesek_mezogazdasagi_munkak_regen/libalegeltetes

http://www.agt.bme.hu/balassi/Terman_romhany.html

http://www.thesecret.hu/igaz_tortenetek_libalegeltetes

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

88 − 86 =