Látó emberek – Kóka Rozália előadása a bukovinai székelyekről

A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata 2014 őszén folytatja Látó emberek  a magyar néphagyomány nagy továbbörökítői előadás-sorozatot át.  A helyszín ezúttal az Óbudai Népzenei Iskola. A sorozat szerkesztője most is Kobzos Kiss Tamás előadóművész, zenetanár.

Felmerül a kérdés: kik a meghívott látó emberek?

A látó ember a néphit gazdag hiedelemkörrel övezett hiedelemalakja. Tevékenységének lényege, hogy közvetít, a megszakadt kapcsolatokat erősíti, a végleges elszakadást lassítja.

 

Az idei sorozat első előadója, „ látó embere” Kóka Rozália a Népművészet Mestere,Magyar Örökség díjas mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, népdalénekes, néprajzkutató, újságíró, író volt. Ez már önmagában meg is magyarázza a sorozat címét, hiszen Kóka Rozália a bukovinai székelyek kutatója, életük dokumentálója maga is bukovinai székely.

 

100_4575.jpg

Kóka Rozália az Óbudai Népzenei Iskolában

„Édes hazám, mit vétettem…?” című előadásában áttekintést adott a bukovinai székelyek megrázó történetéről a madéfalvi veszedelemtől napjainkig. A cím a bukovinai népdalból kölcsönzött: „Édes hazám, mit vétettem, hogy én benned nem élhettem?” A hallgató, még ha ismeri is a tényeket, megdöbben, hogy milyen méltatlan életre kényszerültek a bukovinai székelyek – úgy, hogy semmit sem vétettek.
Megtudhattuk azt is, hogy 1944 októberében – kisgyermekként – Kóka Rozália is részese volt a bukovinai székelyek menekülésének és Dunántúlon való letelepedésének.

100_4584.jpg

Kóka Rozália az Óbudai Népzenei Iskolában

Az előadó úgy tárta a hallgatóság elé a bukovinai székelység hányattatott sorsát, hogy a konklúzió mégis szívmelengető. Mert bár: „Bukovinai székely ma már nem születik, csak meghal. Lassan elmennek közülünk a nagy öregek, akik még „mindent tudtak”. – mondta, ezt is hozzáfűzte: „Történhetett volna-e jobb dolog velünk, maroknyi idegenbe szakadt népcsoporttal, mint az, hogy közel két évszázadon át meg tudtunk maradni magyarnak, s megadatott nekünk az a kegyelem is, hogy hazatérhettünk anyanemzetünk kebelébe?”

Az előadó felhívta a figyelmünket arra, hogy Kodály Zoltán több száz népdalt gyűjtött a székelyek között, s a bukovinai székely népdalokat a magyar népzene legszebb gyöngyszemeinek nevezte.

Néhány népdalt meghallgathattunk Fábián Éva, az Óbudai Népzenei Iskola tanárának és tanítványainak előadásában, a pusztinai Bálint Izabella kobozjátékában is gyönyörködhettünk.

100_4591.jpg100_4580.jpg

Fábián Éva és tanítványai                                                         Bálint Izabella

 

Az előadás második részében Kóka Rozália rámutatott, hogy a bukovinai székelység történelmét szinte a legutóbbi időkig a népköltészet őrizte meg.   Az előadó mesemondó híréhez is hű maradt: összetéveszthetetlenül ízesen adta elő bukovinai falvak eredetmondáit. Az estet záró vidám történetek biztosították, hogy derűs hangulatban távozzunk.

A Látó emberek sorozat következő előadása Dr. Hoppál Mihály: Sámánok nyomában Diószegi Vilmossal október 21-én lesz.

 

Tánczos Erzsébet összefoglalója

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

− 2 = 3