Lőrinc esete a dinnyével

Augusztus 10. Lőrinc napja, a  kalendáriumi regula szerint:

Lőrinc napja ha szép / Sok a gyümölcs és ép.watermelonn.jpg

 

A naphoz kapcsolódó összes hiedelemben a lassan őszre forduló természet jelenik meg: a Drávaszögben úgy tartják, hogy ha ekkor szép az idő, hosszú lesz az ősz. Csíkban a füvet Lőrinc napján kezdték kaszálni, a szegedi nép szerint Lőrinc után a fa abban az esztendőben már nem fejlődik tovább. Ezen a napon kezdik szedni a krumplit, ekkor mászik odvába a kígyó – vagy mégsem?

 watermelon1.jpg

Lőrinc belezavar a dinnyébe!

A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, mert lőrinces, merthogy a névnapos belepisil. „Ha Lőrinc-napon esik, a sárgadinnye magja, belső része mind lucskos lesz.” Az Ipoly menti falvakban az uborkára is vonatkoztatták a dinnyével kapcsolatos megfigyelést.  Sőt, egyesek szerint Lőrinc-naptól nem tanácsos már a folyókban fürödni

 

El ne higgyük!!!

 

A zavar oka, hogy két Lőrinc nap is van!

Az elsőt augusztus 10-én, a másodikat szeptember 5-én ünneplik . Valószínűleg  a dinnyére, a fa növekedésére vonatkozó bölcsességek, meg hogy már nem jó a patakokban fürdeni,   a szeptemberi Lőrinc napra vonatkoztak.

Augusztus a dinnyeszezon!

Kár lenne lemondani a finom csemegéről, ekkorra érinek be a legédesebb görögdinnyék.

Miért görög?

Nem a görög népek miatt, hanem mert gördül, ha úgy hozza a sors meg mondjuk az asztal lejtése.

 

Honnan tudjuk, hogy jó az a dinnye?

  • ha megkopogtatjuk, mélyen kongó hangot hallat
  • a termést tartó kacs elszárad
  • a talajjal érintkező része érett, sárga színt vesz fel
  • héjszíne sötétebb, fényesebb tónusú.dinnye.jpg

 

 

Ki volt Lőrinc? Szent a rostélyon!

Szent_Lorinc_vertanu.jpg

Szent Lőrinc a legendája szerint II. Sixtus pápa diakónusa volt. A pápa elfogatásakor  Lőrincre bízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza föl a szegények között, közben azért azt is megjósolta, hogy három nap múlva ő Lőrinc is mártíromságra jut, úgyhogy igyekezzen. Lőrinc Sixtus végakarata szerint cselekedett. Amikor őt is letartóztatták, és az egyház értékeit rajta követelték, a szegényeket vezette a bíró elé, mondván: Íme, az egyház vagyona!

Éppen annyira volt ez a tett népszerű, mintha ma tenne valaki hasonlóan egy adóbevallásban. Na, ma azért nem sütögetik meg az embert. Azért nem javaslom az ötletet kipróbálni, ki tudja?

Lőrinc ugyanis kegyetlen halált szenvedett: rostélyon sütötték meg, attribútuma is a boronára emlékeztető rostély.

Humorérzéke szerencsére sütögetés közben sem hagyta cserben: amikor már a roston jón ideje pirult a roston, így szólt hóhérához: „Az egyik oldalam már megsült, fordíts a másik oldalamra!” Jól bírta a meleget, szó se róla… Gondoljunk nehéz helyzetére, mikor az augusztusi 40 fokban süldögélünk.

 A történetből adódik, hogy Lőrinc a tűzoltók, a tűzzel foglalatoskodók (cukrászok, pékek) védőszentje, s égési sebek gyógyulásáért is fordultak hozzá. De a könyvtárosoké is valami miatt.

 

Az angol-szász néphagyomány az augusztusi meteorhullást, azaz a hullócsillagokat nevezi Szent Lőrinc könnyeinek. Őket nem érinti a dinnyés probléma.

 Tánczos Erzsébet írása

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

85 − 78 =