Mióta tartozik össze a farsang és a fánk?

FANK.jpg

 

Frissen sül a farsangi fánk,

kívül piros, belül foszlik,

míg a vendég el nem oszlik.

S aki panasszal van bajba,

menjen a sóhivatalba !

József Attila: Étkek áradata- részlet

NÉMI FÁNKTÖRTÉNELEM:

A fánkra is igaz, hogy már az ókori rómaiak és görögök is ettek fánkszerűséget:  hosszúkás alakja volt, és sütés után mézzel vagy ( brrr!) halszósszal kenegették meg- ízlések és pofonok.
A középkorban az arab szakácsok már élesztős tésztát sütöttek olajban, de még ekkor sem tettek bele cukrot, ám sütés után  édes szirupba pottyantották, hogy azzal megszívja magát.
A fánk az 1400-as évek óta  népszerű Európában.  Ekkor a  a nyers fánktésztát sós töltetlékkel ( gomba, hűs és hasonlók) töltötték, és töltötten  sütötték. A fánktészta eredetileg teljesen megegyezett a kalácstésztával,  idővel aszalt gyümölcsökkel tökéletesítették, majd olajban sütöttek ki a hollandok .
( Amerikába is  a holland telepesek vitték, és csak az 1800-as évek közepén vált lyukassá , ami  az amerikai módi.
Egy  legenda szerint 1847 június 22-én egy amerikai hajó hatalmas viharba került, és kormánykerék egy küllője átszúrta a nyers fánktésztát, amit később így sütöttek ki kicsire nem adunk alapon. Látták, hogy a lyukas fánk jó, és azóta így eszik…. Imádom az ilyen mesés gasztrolegendákat!)

szalagos_fank20.JPG

A fánk európai berobbanásáról több “hiteles” legenda is él a köztudatban.

Az egyik  legismertebb szerint Marie Antoinette királyné egy karneváli éjszakán ismerte meg a csemegét. A királyné  egy udvari farsangi álarcosbálról megszökött, álöltözetében elvegyült a bálozó tömegben. Eközben megéhezett , s így egy  utcai árustól  vásárolt egy fánkot,  s az igen ízlett neki. Ezért  a kíséretében tartózkodó lovagnak meg kellett vásárolnia az egész kosárnyi fánkot. A karnevál elmúltával a fánksütő mestert  a palotába rendeltette, s elmeséltette a fánk receptjét. Ettől kezdve vált a királyi lakomák kedvenc finomságává.

 

Egy másik hangulatos   történet szerint  egy  Krapfen nevű pék temperamentumos nejének,  bizonyos Ceciliának köszönheti létét, aki  haragjában egyszer   élete párját vette célba egy  adag tésztával,  de az  a tűzhelyen forrósodó zsiradékban kötött ki… s elkezdte  páratlan karrierjét a FÁNK!!!

Attól fogva hosszú sorokban várakoztak a vevők, hogy kisüljenek a fánkok, amelyek illatát még a császári udvarban is szimatolták.   1815-ben aztán  a napóleoni háborúk végét jelentő Bécsi Kongresszus és békekötés alkalmával, az európai koronás fők a város vendégeiként hónapokig tanácskoztak, Krapfen pék udvari szállítóvá lépett elő, és a farsang  idején 2 millió darab  szalagos fánkkal  szolgálta  a tárgyalás sikerét.

Magyarországon a fánk a XIX. században terjedt el,és egyre több helyen lett szokássá, hogy vízkereszttől – hamvazószerdáig tartó farsangkor az asztalra kerüljön ez a nyalánkság.

A farsangi szokáshagyományokhoz tartozó farsangi fánk csábítóan finom édesség, élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklekvárral tesszük tökéletessé.

farsangi_szalagos_fank_n.jpg

A csomborblog egy menüsort mutat be 1931-ből, ebben szerepel a farsangi fánk is (http://csombor.blog.hu/2010/11/26/irodalom_es_etel_menusor_1931_bol)

 

A desszert 1931-ből:

 

Farsangi fánk

 

 2 dkg élesztőhöz kis tejet, kevés cukrot adunk, felfuttatjuk.

 

3 tojássárgáját habosra keverünk 2 dkg cukorral, kevés rumot töltünk hozzá.

 

50 dkg grízes lisztet elkeverünk langyos tejjel és az élesztővel, egy csipet sót adunk hozzá, majd az elkevert tojásokat és 8 dkg olvasztott vajat.

 

A tésztát fakanállal jól verjük, míg a tészta hólyagosodni kezd és a kanálról leválik. Ekkor felül belisztezzük, ruhával betakarjuk és langyos helyen 45-55 percig kelesztjük. Ha megkelt, lisztezett deszkára borítjuk, kinyújtjuk s kiszaggatjuk. Ismét pihentetjük.

 

80-90 dkg zsírt melegítünk egy lábasban, ebbe tesszük a megkelt tésztát: „egyenkint belerakjuk, úgy, hogy a felső száradt része legyen lefelé, a berakásnál a fánkokat a hüvelyk- és mutatóujjal a közepén alig észrevehetően kissé benyomva. Ne rakjunk egyszerre sokat bele és fedővel takarjuk be. Ha pirosra sült, a villával a másik oldalára billentjük a fánkokat, és ha pirosra sültek, szitára vagy rostélyra szedjük, vaníliás cukorral hintjük, és külön barackízt adva hozzá, melegen feladjuk. Ezen tömegből 20-25 db fánkot kapunk. […] Ha kedveljük, reszelhetünk a tésztába citromhéjat is. Ha a fánkokat a másik oldalra billentettük, azután már nem szabad befödni a lábast.” (Podruzsik Béla)

farsangi-fank-szilvasgomboctol.jpg

A legismertebb farsangi fánk bizony a  szalagos, nevét a barna fánkon körbefutó, a fánk tökéletességét bizonyító fehér csíkról kapja.  A farsangi szalagos fánk általában vizespohár nagyságú, aranybarna színű, gömbölyded. Közkedvelt még a csöröge, vagy forgácsfánk, és a rózsafánk.

Érdekes:

A Tiszántúlon  hígra készítik a tésztát, nem is hagyják megkelni, hanem merőkanállal körkörösen belecsurgatják a  forró olajba – különös alakzatok  formálódnak belőle, amelyekből  a hozzáértők  még jósolni is tudnak, hiszen meglátják a jövőt  benne.

 

Farsangi fánk

A farsang jellegzetes  ételét a Szerémségben azért sütötték , hogy a vihar el ne vigye a háztetőt. Az eredeti szalagos farsangi fánk, továbbá a rózsafánk, a forgácsfánk (csöröge) cseh fánk mind-mind a farsangi asztalok kedvelt csemegéje ma is.

Íme egy klasszikus recept, egyetlen ” hibája”, hogy sok tojás , illetve tojássárgája kell hozzá. A recept forrása: http://www.lajosmari.hu/recept/365/farsangi-fank–klasszikus-recept

 

Farsangi fánk klasszikus receptje
Hozzávalók kb. 20 darabhoz:

  • 2,5 dl tej
  • 30 g élesztő
  • 1 kk.+50 g porcukor
  • 500 g finomliszt
  • 6 tojássárgája
  • 60 g lágy vaj/margarin
  • 1 ek. rum
  • olaj a sütéshez
  • vaníliás porcukor a szóráshoz

Tennivalók:

1. A tejet meglangyosítjuk, 1 dl-ben elkeverjük az élesztőt és 1 kk. porcukrot. A lisztet tálba szitáljuk, közepébe mélyedést készítünk, beleöntjük az élesztős tejet, a szélekről egy kevés lisztet keverünk hozzá, aztán konyharuhával letakarjuk, és hagyjuk a kétszeresére nőni, azaz kovászt készítünk (15 perc).

2. A maradék 1,5 dl langyos tejben elkeverjük a maradék 50 g porcukrot, 1 csipet sót és a tojássárgákat, majd a liszthez adjuk, és fakanállal összedolgozzuk. 2-3 részletben beledagasztjuk a vajat/margarint, végül a rumot (egészen lágy tésztát kapunk!), letakarjuk, és meleg helyen a kétszeresére kelesztjük (30 perc).

3. Lisztezett munkalapon átgyúrjuk a tésztát, lisztes tenyérrel ellapogatjuk-kihuzigáljuk, és 6-8 cm átmérőjű, lisztbe mártogatott pogácsaszaggatóval (vagy pohárral) kiszúrjuk (a leeső részeket liszt nélkül összegyúrjuk, újraszaggatjuk). A korongokat 5 cm távolságra, lisztezett tálcára vagy deszkára rakosgatjuk, tetejüket vékonyan megkenjük olajjal (hogy meg ne kérgesedjenek), majd előbb folpackkal, aztán konyharuhával lazán letakarjuk, és ismét a kétszeresére kelesztjük.

4. Egy közepes méretű (25-28 cm átmérőjű) lábasba 2-3 ujjnyi olajat öntünk, felmelegítjük – ne legyen füstölgő-forró, mert túl hamar megpirul benne a fánk külseje, de félő, hogy a közepe félig nyers marad!

5. Hüvelykujjal benyomjuk a tésztakorongok közepét, és azzal a felükkel tesszük az olajba, ami felül volt, s egyszerre nem túl sokat! Lefedjük a lábast, ugyanis ettől lesznek „szalagosak”, s  néhány  percig sütjük a fánkokat, majd  megfordítjuk és fedő nélkül aranybarnára sütjük őket. Felitatjuk róluk a felesleges olajat, tálra rendezzük,  és forrón tálaljuk. Sárgabaracklekvárt kínálunk mellé.

Bevált tippek:

Az összegyúrt tészta inkább híg legyen, mint kemény.
Az olaj hőmérsékletet az olajba tett fakanállal ellenőrizhetjük, ha buborék képződik a nyél körül, elég meleg. Érdemes próbasütést végezni.

 

Szalagos fánk receptje – kevesebb tojással

fél  kg liszt

2,5dl tej

2,5 dkg élesztő

5 dkg olvasztott vaj

2 tojás

5 dkg cukor

0,25 dl rum

csipet só

olaj a sütéshez

porcukor a tetejére

sárgabaracklekvár  a tetejére

Elkészítés : ugyanaz, mint az előzőnél.

 

Így is lehet: Horváth Ilona ” módra” ez kell hozzá:

Hozzávalók:

500 g finomliszt,

20 g élesztő,

50 g porcukor,

50 g vaj,

2 tojássárgája,

fél deci rum,

késhegynyi só,

fél liter tej,

a sütéshez olaj kell,

a tálaláshoz sárgabarack lekvár dukál.

 

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://staub-site.honlapepito.hu/tarhely/staub-site/dokumentumok/letoltesek/szakacskonyvek/horvath_ilona_szakacskonyv.pdf

http://www.lajosmari.hu/recept/365/farsangi-fank–klasszikus-recept

http://aprosef.hu/szalagos_fank

http://www.mindmegette.hu/farsangi-szalagos-fank-ditti-modra.recept

http://www.nosalty.hu/ajanlo/15-dolog-amire-ugyelj-fankkesziteskor

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

79 + = 84