Címke: * Országos
ORSOLYA-NAPI VÁSÁR 2015. október 24-25.
MAGYAR OPERETT NAPJA 2015. október 21.
VELEMI GESZTENYE NAPOK 2015. október 10-11.
Zorán: Volt egy tánc
Az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ őszi programkavalkádjának egyik első fellépője Zorán. Az egyetlen a legendás Nagy Generáció tagjai közül, aki minden évben országjáró körútra indul. A turné, mint létforma továbbra is vonzza. A vidéki, kisebb művelődési házakban ugyanolyan őszinte odaadással énekel, mint a legrangosabb fővárosi rendezvényhelyszíneken.
A Volt egy tánc produkcióban a jól ismert régi és új Zorán-klasszikusokon kívül a legutóbbi duett-albumon elhangzó dalokból szintén válogatott, sőt, vendégeivel együtt számos Leonard Cohen dalt tesznek az est részévé.
A magas színvonalú zenei élményt a legkiválóbb zenészekből álló csapat garantálja.
A koncert október 9-én este 7 órakor veszi kezdetét.
Jegyárak kategóriától függően:
- 6.900 Ft (I. kategória)
- 6.500 Ft (II. kategória)
- 5.900 Ft (III. kategória)
Információ és jegyértékesítés:
AGORA – Jegyiroda (AGORA – Művelődési és Sportház, Szombathely, Március 15. tér 5.)
Tel.: 06/20/502-9351
E-mail: jegyiroda@agora-savaria.hu
Czimbor Izabella a hétfalusi szőttesek, hímzések mestere
Czimbor Izabella a hétfalusi szőttesek, hímzések mestere
Különleges kézimunkák között találtam a mosolygós hétfalusi alkotóra, a Portéka Egyesület tagjára, Czimbor Izabellára. Kérnem sem kell, máris mesél a hagyományos hétfalusi csángó viseletről, szokásokról.– Belenőtt ebbe a tudásba? – kérdezem a fiatal alkotót.
– Részben igen, hiszen jómagam hétfalusi csángó vagyok, részben iskolában tanultam.
– Hol?
– Brassóban végeztem el a hároméves népművészeti iskolát. A hétfalusi minták felgyűjtése, s hogy én is megalkossam őket, az otthon történt.
-Hol van Hétfalu és mit takar ez a különleges név?
-Hétfalu gyűjtőneve annak a hét egymás mellett fekvő csángó községnek, ahol a folyók és a hegyek összezárták a magyarokat, szászokat és románokat. Az első írásos emlék 1366- ból maradt fenn. . Az első írásos emlék 1366- ból maradt fenn. E történeti hét község a következő: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszufalu, Tatrang, Zajzon, Pürkerec. A Brassó vonzáskörében levő négy település mára Négyfalu néven egy város.
Hétfalu csinos magyar templomaival, szépen épült házaival közel áll a szívemhez. Mi, hétfalusi csángók a 11. században megtelepült magyar határőrök leszármazottainak tekintjük magunkat. A környező szász polgárság a hétfalusi csángók kultúrájára nagy hatást gyakorolt, az evangélikus vallás követését is a szászoktól vettük át. Ez az együttélés tetten érhető népművészetünkben.
A zajzoni Evangélikus Templom díszszőttesei Czimbor Izabella munkái
– Hogyan?
– A mintákban például. A székely és a szász hatások letagadhatatlanok, ezeket kár is lenne tagadni, s népművészetünket gazdagították. A híres hétfalusi csángó szőttesekből és varrottasokból, még Erzsébet királyné is vásárolt a millenniumi kiállításon.
– Ez azért régen volt.
-Igen, de napjainkban is aránylag kevés dolgot vásárolunk üzletből. A textíliák egy részét még ma is ügyeskezű asszonyok állítják elő. A gyapjút magunk fonjuk, festjük, szőjük.
– Hogyan festik?
– A festékanyagok régen kizárólag növényekből származtak, ezek ma sem hagynak cserben. Az égerfa héjából vörös és barna színt nyerhetünk; barnára dióhéjjal lehet festeni. A vadalma kérgéből sárga színű anyagot vonhatunk ki; ugyancsak sárga színt lehet festeni a hagyma héjával.
– Viseletükben hangsúlyos a sárga szín.
-Igen, a népviseletünkre jellemző a férfiing a „sárigcérnás ” hímzése citromsárga cérnával, vagy például a fiatalasszonyok sárga selyemfátyla. Érdekesség, hogy az ősi Kínában a sárga kizárólag a császár színe volt,s a Napot, a pompát, a jómódot jelentette. Ezeket a dolgokat, úgy látszik, a hétfalusi csángók is igen szeretik.
-Mi a hétfalusi szőttesek jellemzője?
-A szőtteseink felületesen nézve hasonlítanak a más vidékeken készültekre, de elkészítési módjuk és jellegük is más.
– Mi a díszítés jellegzetessége?
-A minták tömörsége, valamint a fő mintákat kísérő, úgynevezett mesterkék alkalmazása. Az idős asszonyok még emlékeznek arra, hogy gyermekkorukban a házaknál ott volt a magas lábú vetett ágy, benne hímes végű szalmazsák csíkos lepedőkkel letakarva, két-három rend merőhímes, azaz teljes egészében hímesen szedett párnával fölrakva a gerendáig. Ezek a nők szorgalmát és vagyonát hivatottak bemutatni, míg a színek az alkalmat és a családtagok korát.
Czimbor Izabella merőhímes párnái
– Mit jelent ez?
-Az alkalom? Lehet gyász, lakodalom – a fontos alkalmakhoz meghatározott szín és motívumvilág társult. Adott életkorhoz pedig a viseletben és a lakástextilekben is bizonyos színek kapcsolódtak. A férfiing színes rojtkötése elárulja az illető családi állapotát, legényeknek sárga, házas embereknek piros volt. De Hétfalu minden településének volt sajátossága a viseletben, mint egy nyitott könyvből, úgy tudtak olvasni egymásról a puszta megjelenésük alapján: ki melyik faluba való, milyen korú, családi állapotú – ezt mind elárulta a viseletük.
– Mi jellemzi a hétfalusi csángó hímzést?
– Sose tarkabarka. A hímzés a varrás és szövés technikájából ered: minél régebbi a hímzés, annál közelebb áll a szőttes hímzéshez, és annál inkább mértani jellegű. Hajdan, hosszú téli estéken, a tűz fényénél hímeztek nagy hozzáértéssel és szorgalommal. Erre utal a régi szólásmondás, hogy „ez még nem hímvarrás”, vagyis nem mestermunka. Hétfalusi csángó asszonyok varrták például Kossuth Lajos közelgő halálára a szemfedőt és a fejpárnát, az bizony hímvarrás volt!
-Mit tudunk a minták jelentéséről?
– Valamikor jelentéssel bírt mindegyik, de mára csupán néhánynak értjük a jelentését. A csillag a fényt jelképezi, a rombusz az erő jele, a búzakalász maga az élet. Igen kedveltek a növényi ábrázolások: bazsarózsa, cserefa, inda. Az alma női jelkép, ha magnélküli, akkor fiatal lánynak készült a hímzés. Vannak állatok, például bárány, griff, kakas.
– Ön miket alkot, és hol láthatjuk az alkotásait?
– Jómagam Hétfaluban élek. Nagy öröm számomra, hogy evangélikus templomainkban munkáim díszítik az oltárokat. Például Békéscsabán a Munkácsy Múzeumban láthatóak munkám.
Czimbor Izabella munkái a Munkácsy Múzeumban
Itthon dolgozom, ha erre járnak érdeklődők, meg is mutatom nekik a szövés rejtelmeit. 5 éve vagyok a Portéka Egyesület tagja. Jó ám hasonló emberek közösségéhez tartozni! Küzdelmeink, törekvéseink, céljaink egyfele visznek minket. Nem olyan könnyű népi kultúrával foglalkozni manapság, jó ha tudja az ember, hogy vannak társak hasonló sikerekkel, kudarcokkal. Kultúránk megőrizte értékeit évszázadokon át, mi is őrizzük, és adjuk tovább, ez is közös bennünk.
– Most a Budai Várban a Mesterségek Ünnepén beszélgetünk.
– Igen, ide is a Portéka Egyesület színeiben érkeztem. Vásárokon is meg-megjelenek, de aki meg szeretné ismerni az alkotásaimat az a Hétfalusi Csángó Szőttesek facebook oldalom is megláthatja őket, és fel is tudja venni velem a kapcsolatot.
Tánczos Erzsébet beszélgetése
Mulassunk Együtt 2015. október 3. Meggyeskovácsiban
Emlékezzünk a gyökereinkre!
Nagy a készülődés Vas megye szívében, Meggyeskovácsiban, mivel az aprócska település 23 évnyi megszakítást követően ismét megrendezi a hagyományos szüreti felvonulást, október 3-án, szombaton.
Ezen apropóból kereste fel szerkesztőségünk az esemény egyik szervezőjét, Tamás Sándornét, aki a Meggyeskovácsi Fejlődésért Közalapítvány titkára.
Az alapítványt 1999-ben hozták létre azzal a céllal, hogy megőrizzék a hagyományokat, ünnepségeket szervezzenek, kulturális és sporttevékenységeket folytassanak. A kevés támogató ellenére a település nagyon fejlődőképes, nyitottak a korszerűsítés felé, prioritást élvez az összetartozás megerősítése, s ennek kiváló eszköze, ha emlékezünk a gyökereinkre.
„Egy pillanatra jó, ha mindenki megáll, és észreveszi azt, aki mellette van.”
Elöregedő a település, nehéz a fiatalokat bevonni a régmúlt felidézésébe, de a szüreten megjelenők részvételi aránya rendkívül kielégítő, 41-en jelezték vissza, hogy szeretnének beöltözni.
Nyőgér, Megyehíd és az egyik megyeszékhelybeli néptáncegyüttes közreműködésével ölthet fel maskarát a falu apraja nagyja, de sokan saját jelmezzel rendelkeznek.
Néptánc-viselet, „Magyarlány”-ruha, „Jágerlány”-ruha, Zorro-jelmez, és sok-sok színes öltözék teszi izgalmassá a felvonuló forgatagot.
Délután 3 órakor indul a menet a falu meghatározott szakaszán, az Önkormányzati Hivatal épületétől indulnak, átsétálják Meggyeskovácsi főbb utcáit.
Kisbíró kidobolja az eseményt, feldíszített lovas hintók, traktorok, lovasok teszik különlegesebbé az alkalmat. A programtervezet alapján a sormenetet megállíthatja a vendégváró lakosság, és együtt ízlelhetik meg a szőlő édes nedűjét. Az estét bál zárja le, Cser Tibor szintetizátoros szolgáltatja a talp alá valót.
A jövőre nézve bizakodóak, kíváncsian várják, hogy két évtized kihagyás után, milyen fogadtatása lesz a tradíciónak. Az Alapítvány tagjai buzgó örömmel tervezgetnek újabb lakosságépítő rendezvényeket.
Japán nap az AGORÁBA Szombathely 2015. 10. 10.
Szombathelyen már hetedik alkalommal kerül megrendezésre Japán napi program. 2015. október 10.-én kerül megrendezésre a AGORA Nagyszínpadán kerül megrendezésre. Ez alkalomból beszélgetünk az esemény fő rendezőjével, Schmitt Csillával.
Bogdán István: Kérlek, röviden meséljél a PannonHírnök olvasóinak. Hány éve kerül megrendezésre?
Schmitt Csilla: 7. éve a mostani.
– Ki gondolta azt, hogy Szombathelyen ilyen napot kell tartani?
– Az MJBT-Szombathely 2009-es megalakulása annak köszönhető volt, hogy a japán iránt érdeklődők szerették volna e sokszínű kultúrát megismertetni a szombathelyiekkel.
– Mikor volt az első alkalom Szombathelyen?– Júniusi megalakulását követően az egyesület még abban az évben megrendezte az első Japán napot. Azóta minden évben megrendezésre kerül, így idén már 7. alkalommal.
– Kik támogatják a rendezvényt?– Az egyesület tagjai önkéntes munkával szervezik a rendezvényt, melyen a résztvevők többsége is önkéntesként lép fel, míg a gazdasági feltételeket fő szponzorunk a TDK támogatása, valamint az önkormányzati pályázatokon elnyert összegek biztosítják, lehetővé téve, hogy a rendezvény továbbra is ingyenesen látogatható legyen. Együttműködő partnereink az AGORA és az Ataru
– Vannak-e segítők?– Tagjainkon kívül szerencsére évről évre további önkéntesek, anime rajongók és diákok segítik munkánkat.
– Van olyan nap, amihez köthető?– Nincs, az ATARU Taiko tavaszi Sakura koncertjének párjaként, egy őszi rendezvényt szerettünk volna létrehozni.
– Kiket szoktak meghívni erre a napra?– A programot igyekszünk minden évben megújítani és új résztvevőkkel színesíteni. Vendégként pedig mindenkit szeretettel várunk. Kezdetben ugyan a Gyermekek Házával egy gyermekprogramot álmodtunk meg, időközben programkínálatunk a felnőtteknek is tartalmas szórakozást ígér.
– Kik voltak már idáig meghívva?– Korábbi programjaink honlapunkon megtekinthetőek, hamarosan idei programunk is elérhető lesz. Idén először külföldről is érkeznek előadóink. Japánból Yamashita Hiromi kimono stylisot, míg Bécsből Morimoto Masami koto művésznőt várjuk. Természetesen helyi előadóinkat és budapesti vendégeinket is meg kell említenünk. (részletesen a programban lesz olvasható.)
– Hányan szoktak részt venni a programokon?– A délután során akár ezer ember is meg szokott fordulni a rendezvényen.
– Magyarországon valahol még tartanak ilyen napot?– Az ország számos pontján tartanak a Magyar-Japán Baráti Társaság csoportjai hasonló rendezvényeket, de az MJBT-Szombathely, mint helyi szervezet, csak városunkban rendez ilyen programot. Vándorkiállításainkkal azonban már az ország több pontjára eljutottunk.
– Kik lépnek fel az idei napot?– Helyi sportegyesületek (karate, aikido, judo) mellet más városokból is érkeznek sportolók (kendo, kyudo, nitojutsu). Egyaránt lesznek helyi és budapesti előadók is (Hiroshima, kert, bonszai, hangszerek, reiki és shiatsu témákban), míg zenei bemutatókon is a helyi Ataru Taiko mellett, Budapestről érkező shamisen (Takaku Keiji), illetve a már említett bécsi koto előadásra is sor kerül. A kézműves foglalkozásokat az AGORA munkatársai mellet, a kőszegi Takács Imre (origami) és a budapesti Tóth Vásárhelyi Réka (kokeshi) neve fémjelzi, míg a kalligráfiában idén is a Nadeshikokai lesz segítségünkre. A japán hölgyek Budapestről érkeznek.
– Van-e kiemelt személy, aki ezen a napon megjelenik?
– Koszuge Dzsunicsi nagykövet úr és Koczka Tibor alpolgármester úr tisztelnek meg minket látogatásukkal, és nyitják meg a rendezvényt.
– Van-e olyan program ami rendszeresen minden évben megismétlődik?– Ugyan minden évben próbálunk megújulni, de kézművesfoglalkozásaink között rendszeresen megmarad a kalligráfia, origami, manga, és minden évben lehetőséget biztosítunk a japán viselet felpróbálására is. Már évek óta lehetőség van japán frizura elkészíttetésére is, és a helyi sportklubok is visszatérő vendégeink. Nem szabad megfeledkezni a Bambuszliget étteremről sem akik kezdetektől fogva képviselik a japán gasztronómiát rendezvényünkön ízletes szusi bárukkal.
Ha kultúra, akkor AGORA
Ha kultúra, akkor AGORA
Az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ ismertette az őszi-téli rendezvénytervezetüket, a szeptember 29-én tartott sajtótájékoztató keretein belül.
Elsődleges céljuk, hogy az események minden korosztály számára élvezetesek legyenek.
A sajtótájékoztató színvonalát Seregély Krisztina énekművész, és Kiss Márton zongoraművész előadása tette fennköltebbé. Produkciójuk alátámasztotta, hogy a megújult épület akusztikája mikrofon nélkül is tökéletes.
Parais István, az intézmény igazgatója, hangsúlyozta, hogy találkozóhelyként, fórumként kívánnak működni, ahol mindennap nyitva állnak az ajtók, ahová bármikor be lehet térni.
Prieger Szabolcs igazgatóhelyettes ismertette a következő 3 hónap ütemtervét.
Az októberi programkavalkádban részt vehetünk Zorán-koncerten, meglátogathatjuk a Japán-nap színes forgatagát, dőzsölhetünk a Csokoládé fesztivál ínyencségei között, vagy nevethetünk egyet a népszerű humoristával, Kiss Ádámmal. S ezek mellett még számtalan rendezvényre invitálja az AGORA a szórakozni vágyó tömeget. Természetesen a téli hónapokban sem maradunk vidámság nélkül.
Fábry Sándor, Presser Gábor, Rúzsa Magdi, Koncz Zsuzsa…
Csupán néhány név a számos előadó közül, akik gondoskodnak róla, hogy akár a meghatottságtól, akár a nevetéstől, szem ne maradjon szárazon.
A publikum előtt október 3-án, gálával nyitja meg kapuit a Kulturális Központ. A nyitógála 18:00-kor veszi kezdetét, a Savaria Szimfonikus Zenekar prezentálásában csendül fel Mozart híres Nyitánya A varázsfuvola című művéből. Ezt követően ünnepi beszédeket hallhatunk, majd megcsodálhatjuk az Ungaresca Táncegyüttes, a LORIGO TSE, a Savaria TSE és a WestSide TSE tehetséges táncosait.
Deep Purple, Buena Vista Social Club, Eddie Grant és Nazareth slágerek hangzanak el, szombathelyi zenészek tolmácsolásában.
Az estet Balázs Fecó fellépése zárja le. „Új név egy régi ház falán – Csak dalok Balázs Fecóval”
Jegy már nem kapható, teltházra számítanak.
III. Aszú Fesztivál
