Alulhajtós szélmalom

mlm.jpgA szélmalmok főként  a tengerparti országokban fordultak elő, ahol a tengeri áramlatok folyamatos légáramlatot biztosítanak működésükhöz. Ezek a malmok nem csak  a liszt őrlését végezték, hanem olajütést, puskapor őrlést is.

A szélmalomra vonatkozó első magyar adatok a XVI. századból valók, de korábbi típusuk nálunk viszonylag korán eltűnt, néprajzi vizsgálatokból nem volt felderíthető

 Magyarországon az alulhajtós szélmalmokat holland mintára építették meg a XVIII. század első felében.  Előnyös tulajdonságuk volt, hogy viharos  szél esetén a malom forgását szabályozni tudták, a malom vitorláinak helyzetét  igen  gyorsan változtathatták,  a gépezeteket  akár ki is kapcsolhatták Az Alföld mezővárosaiban , a Duna-Tisza közén építették meg őket. Ott ugyanis nem volt elegendő víz a vízimalmok működtetéséhez,  s kőszén hiányában gőzmalmot sem tudtak ott rentábilisan működtetni.
Az alulhajtós szélmalom két szintes,  az épület szintjén helyezték el azt a fogaskereket, mely az egy szinttel lejjebb levő őrlőkövet működésbe hozta.
A malomköveket a földszinten helyezték el.  Az alulhajtós szélmalom malomháza tömzsi, alacsony. Előnye, hogy működése könnyen ellenőrizhető. Az a  hátránya , hogy földszintjén a gabona és az őrlemény tárolására nem  túl sok hely.
 Tánczos Erzsébet írása
 11. ábra. Alulhajtós szélmalom szerkezete
Forrás:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

− 2 = 2