FEBRUÁR – BÖJTELŐ HAVA – JÉGBONTÓ HAVA

wint.jpg

Február hónap a Februltus tisztulási ünnepről kapta a nevét. Az év második hónapja, 28, szökőévben 29 napos. Régi magyar elnevezései a böjt előhava vagy böjtelő hava. A Székelynaptárban jégbontó hava az elnevezése.

 

Február 1. Brigitta napja  Szent Brigitta, régi magyar nevén Brigida, Breda, Írország védőszentje, aki a V-VI. sz. fordulóján élt – a hagyomány szerint.

Sved_Szent_Brigitta.png

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

virgin-mary_1299990c.jpg

„Gyertyaszentelőn, ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél”. Marad ellenben a hideg, ha ezen a nevezetes napon fényes az idő.  Újabb keletű megfigyelések szerint, ha ekkor az előbújó medve árnyékát meglátja, visszabújik még a barlangjába. Egy másik megfigyelés szerint jó idő esetén ameddig besüt a nap a tornácra, addig fog még később beverni a hó is.

A szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe. A szentelt gyertyákat vihar idején meggyújtották, hogy a villám ne üssön a házba, az újszülött mellet, hogy el ne lopja a gonosz démon, a halott ágyánál, hogy nyugodtan tudjon távozni.

 

E napon a mackók viselkedéséből is az időjárásra jósolunk

 

.http://netfolk.blog.hu/2014/01/29/gyertyaszentelo_boldogasszony_198

Gyertyaszentelőre:

Ég a gyertya, ég! – beszélgetés Molnár Éva gyertyakészítővel

gyevicikkhez_4.jpg Molnár Éva keze alatt sorra születnek a gyertyák. Fiatalon már elismert gyertyakészítő, aki a jelentős népművészeti rendezvényeket kiállít és bemutatókat tart.

Adja magát a kérdés, hogy a felmenői között volt-e, aki gyertyákat készített, családi hagyományt folytat-e….

 

Február 3. Balázs napja

Ha ezen a napon esik, akkor jég veri el nyáron a termést.

Balázs napját az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, és az időjárásjóslás napjának is nevezték régen. A szőlősgazdák a földjük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét. Így igyekeztek biztosítani, hogy Balázs megvédje a szőlőket, és szőlőéréskor elűzze a szőlőszemekből lakmározó madarakat.

http://netfolk.blog.hu/2013/02/03/februar_3_balazs_napja_197

Ma is él a templomi “torokszentelő” szokás.

balazsolas_1_1.jpg
Február 5. – Ágota

stagota2_1.gif
Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja.

A néphit szerint gonoszűző hagyománya van e napnak. Szent Ágota napjáról a magyar néphit azt tartotta, hogy ekkor alkalmas a leginkább az idő a gonosz szellemek és a kártevők elűzésére.

http://netfolk.blog.hu/2014/02/03/februar_5_gonoszuzo_agota

 

 

Február 6. – Dorottya

dorottya_2_1.jpg
Dorottya időjárásjósló nap:
„Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.” Vagyis, ha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára (febr. 16.) megenyhül az idő. Így is mondják: Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog. Vagy: Ha Dorottya szorítja, Zsuszánna tágítja.
http://netfolk.blog.hu/2013/02/06/februar_6-a_dorottya_napja

 

 

 

 

 

 

Február 11. – Elek
A székely hegyipásztorok Elek napján tartották a kígyók ünnepét, mert hitük szerint azok ekkor bújnak elő odúikból.

Február 14. – Bálint
Ez a nap a tavasz közeledtét jelzi. Ezért is mondták, hogy ha ekkor a vadgalambok visszatérnek, akkor közel a tavasz.

pid.jpg

A „veréblakodalom”, azaz a hangos csivitelés a közelgő szép idő hírnöke. Ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jön a kikelet . Magyar népi hiedelmek is kapcsolódnak e naphoz. Bálint-napon, ha hideg, száraz az idő, akkor bőséges termés várható, s ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó időre lehet számítani.

 

http://netfolk.blog.hu/2013/02/14/balintokrol_szerelemrol_es_egyeb_nyavalyakrol

Február 16. – Julianna


Julianna kitette a dunnáját és az kiszakadt”.  Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog.
A néphagyományJúlia napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor “bolondoznak a Julisok”, vagy megrázzák a dunyhájukat.http://netfolk.blog.hu/2013/02/15/_ha_dorottya_locsog_akkor_julianna_kopog#more5080464

Február 19. – Zsuzsanna

A megszólaló pacsirták jelzik – meg az, hogy a mondás szerint „Zsuzsánna elpisili a havat” ,a tél a végét járja.

lark_1.jpg

Tehát, ha megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz. Ha nem szólal meg, befagyott a szája és a hideg idő még tovább tart. Ha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, ha magasan száll, közel a tavasz.

http://netfolk.blog.hu/2013/02/18/februar_19_-e_zsuzsanna_napja

Február 22. – Üszögös Szent Péter

 

„Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő”.  Azt is mondják, hogy amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz József napján is.

MUNKATILALOM! FIGYELEM!Ezen a napon az asszonyok, nem nyúltak lisztbe, nehogy üszkös legyen a búza. Libát, tyúkot sem jó ekkor ültetni, mert üszögös lesz a tojás, azaz megfeketedik és nem kél ki. A gabona üszkösödése gombás megbetegedés, mely ma már könnyen kezelhető, régen azonban nagy károkat okozott. Szemes gabonát vittek a szobába, ahol a kereszt és mécses elé tették, hogy védje meg az üszkösödéstől a termést.

Mi látható a képen? A bejegyzésből kiderül.

agroinform_20120822081028_4.jpg

http://netfolk.blog.hu/2013/02/22/kicsoda_uszogos_szent_peter

Február 24. – Mátyás

„Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál” (jeget), s a pásztorok szerint, ha éjszakáján fagy, még negyven napig hideg lesz.

Ha Mátyás jeget talál, akkor feltöri, ha nem talál, akkor csinál. Mátyás viszi el a havat, s szűrujjából kiereszti a pacsirtákat. Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát.

http://netfolk.blog.hu/2013/02/23/februar_24_vagy_25_matyas_napja

 Névnapos:  

Vincze Mátyás fehérmíves

 

1_2.jpg

 A HÓNAP TÉMÁJA A FARSANG

A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, mely a vízkereszt utáni naptól hamvazószerdáig tart. A szombat estétől húshagyó keddel záruló időszak a farsangfarka, a farsang legfontosabb eseményi ekkor vannak.

http://netfolk.blog.hu/2013/02/12/hushagyo_hushagyo_engemet_itt_hagyo

A kövércsütörtök a sonka és kocsonyafőzés-, és a vendégjárás ideje. Péntek a készülődés-, szombat – vasárnap – hétfő a mulatás napja. Kedd a sonkahagyó, szerda a csendes hamvazó, az a böjt hivatalos kezdete. A magyar farsangi időszámítás azonban engedékenyebb, torkos vagy zabálócsütörtökig tart, mert ételt ki nem dobtak. „Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon.” –tartja a mondás.

http://netfolk.blog.hu/2013/02/12/hamvazo_szerda

 

Mohacs_Buso.jpgFarsang farkán jelmezes alakoskodásokat,táncmulatságokat rendeztek. A legények hívogatták a lányokat, de a házasemberek is mulatoztak, sőt még az asszonyok, a gyermekek is. A házasemberek batyusbálja, kosarasbálja nevében mutatja, hogy fontos szerepe volt az evésnek és az ivásnak is. A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt jelentős szerepük. A lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát, melyet a legények farsangvasárnap a kalapjukra tűzték, így mentek el a bálba. A vénlány- és vénlegénycsúfolókkal tréfásan vagy durván figyelmeztették azokat, akik még nem találtak párt.

http://netfolk.blog.hu/2014/01/17/konc_es_cibere

Farsangi népszokások  az alakoskodó felvonulások, de ekkor tartják a téltemetést is. Ilyenkor a halottat szalmabábbal, döglött állattal, a koporsót lefelé fordított teknővel alakítják. A halottat jelentő szalmabábot végigviszik a falun, és a falu végén beletemetik a hóba, esetleg elégetik.

Jellegzetes farsangi szokás a busójárás

http://netfolk.blog.hu/2013/02/09/busojaras_azaz_poklade

 

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával magyarázzák. A történet szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról. Szép történet akkor is, ha nem nincs történeti alapja. A város ugyanis 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság betelepítése csak tíz évvel ezután kezdődött meg. Ők hozhatták magukkal a szokást.

A busó öltözete a szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, lábukon bocskor. Kezükben a kereplőt vagy buzogányt tartották. A jellegzetessége a fűzfából faragott, álarc.
Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó busócsoportok célja az volt, hogy a házaknál kifejezzék jókívánságaikat, elvégezzék a télűző varázslatokat, és megkapják az ezért járó adományokat.

 

FARSANGI SZOKÁSOKAT ITT GYŰJTÖTTEM ÖSSZE:http://netfolk.blog.hu/tags/farsang

dore3.jpg

A Szellemi és Kulturális Örökség Listán 10.: Tikverőzés Mohán – maszkos, alakoskodó, farsangi szokás

tikkormol.jpg
http://netfolk.blog.hu/2014/02/23/a_szellemi_es_kulturalis_orokseg_listan_10_tikverozes_mohan_maszkos_alakoskodo_farsangi_szokas_977#more5828336

Farsangi étel a fánk:

http://netfolk.blog.hu/2014/01/16/ne_feljunk_a_fanktol

 

Böjti szokásaink is bőven vannak:

Nagyböjtben a testi böjt régen igen szigorú volt, naponta csak egyszer ettek, s akkor is böjti ételt. Ez azonban a negyvennapos időszaknak csak egyik fele volt. A másik a lélekböjtje, mely a szórakozást korlátozta önmegtartóztatást jelentett a testi, érzéki örömöktől. A lányok, a menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhákat viseltek A mértékletesség a böjt egyik kulcsszava, ekkor a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó mind tilos volt, nyilván esküvőt sem tartottak.

A téli időszakot követő nagyböjti vasárnapok mégis az ifjúság különböző szórakozására alkalmat adtak.

 

http://netfolk.blog.hu/2014/03/08/nagybojti_etelek

 

Böjti ” sportjátékok”

http://netfolk.blog.hu/2013/02/27/bojti_sportjatekok

 

 

Böjti játékok 1: cickomozás, karikázás és a többi vonulós játék

http://netfolk.blog.hu/2013/02/27/bojti_jatekok_1_cickomozas_pilikezes

 

Böjti játékok lányoknak

http://netfolk.blog.hu/2014/04/11/a_szellemi_es_kulturalis_orokseg_listan_10_tikverozes_mohan_maszkos_alakoskodo_farsangi_szokas

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

+ 36 = 38