Illés napján esnie kell az esőnek!

RAINDROPS.jpgHa Illés napon nagy az égzengés, azt mondják: Illés Annát kergeti ( Anna nap 26-án van).

kicsi001.jpg

 

Illés a Bibliában:

 

illszek.jpg

 

A zsidó hagyomány Illést Isten íródeákjának tartotta, bár Illés egy sort sem írt. Mégis úgy tartják ő vezette azokat a könyveket, melyekben Izrael népének jó és rossz cselekedeteit feljegyzik. A hiedelem a keresztény folklórba is bekerült. A bibliai elbeszélés szerint az ószövetségi prófétát tanítványa, Elizeus szeme láttára tüzes szekéren ragadta égbe az Úr. A mennybe távozó csodatévő palástja Elizeusra maradt, aki ezzel átvette mestere örökét.

ilrag.jpg

Ide kívánkozik:

 

 

Ady Endre

Az Illés szekerén

 

Az Úr Illésként elviszi mind,
Kiket nagyon sujt és szeret:
Tüzes, gyors sziveket ad nekik,
Ezek a tüzes szekerek.

Az Illés-nép Ég felé rohan
S ha megáll ott, hol a tél örök,
A Himaláják jégcsucsain
Porzik szekerük és zörög.

Ég és Föld között, bús-hazátlanul
Hajtja őket a Sors szele.
Gonosz, hűvös szépségek felé
Száguld az Illés szekere.

Szivük izzik, agyuk jégcsapos,
A Föld reájuk fölkacag
S jég-útjukat szánva szórja be
Hideg gyémántporral a Nap.

 

Ady Endre aláírása

 

A hívő zsidók Illést a messiás hírnökeként várják vissza szó szerint értelmezve a Malakiás próféta tollára bízott isteni üzenetet: „Imé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja” A messiásvárás eredetileg az évről évre eltávozó és visszavárt napistent jelképezte. Illés is sok napisteni vonást vett fel. Közte és a keresztény Messiás, Jézus között  van hasonlóság. Jézus például Illés számos csodáját megörökli (csodálatos ételszaporítás, halott feltámasztása, mennybemenetel).

Elijahwindow.jpg

 

Illés története a művészet kedvelt témája.

 

 

Illés napja a néphagyományban:

 

Az Illéshez fűződő kultusz főleg a Balkánon virágzik,  hazánkban nem mindenütt ünnepelték.A magyar Illés hagyomány területileg elsősorban Szeged vidékéhez, Göcsejhez, és a mai jugoszláviai magyarsághoz kötődik, tehát azokhoz a területekhez, ahol a néphagyomány mélyrétegeiben szláv hatással kell számolnunk.

Ha Illés napon nagy az égzengés, azt mondják: Illés Annát kergeti ( Anna nap 26-án van).

Szegeden ezt tartják:

A szegedi néphagyomány szerint viharban Illés hajigálta le a kevély angyalokat az égből.

Szerintük bármilyen szárazság volna is különben, ezen a napon (illetőleg e nap táján) kell, hogy essen az eső. Ha még mennydörög is, akkor meg kell hemperegni a földön, hogy a hátunk többé ne fájjon.

 

rain_1.jpg

 

 Algyő öregjei ezzel a mondával őrzik a hagyományt:

A világ teremtése után az Úr és a Sátán együtt gyönyörködött a teremtett világ szépségében. Ekkor a Sátán meglátta a teremtett embert a paradicsomban. Elfogta a gyűlölet, és hogy megcsúfolja az Urat, egy emberalakot rajzolt a porba. Illésnek nevezte és így szólongatta: Illés, kelj fel! A porba rajzolt ember

azonban nem mozdult. Az Úr erre megszólalt: Illés, kelj fel! Hajigáld meg azt, akit téged megalkotott! Illés erre fölkelt, és az Úr parancsára villámokkal dobáita meg a Sátánt. Úgy tartják, ettől kezdve van villámlás és mennydörgés.

A muravidéki szlovének mondája szerint:

Isten megengedte Illésnek, hogy az ördögöt űzze. Ezt olyan buzgalommal teszi, hogy az Úrnak kell fékeznie, különben már régen vége lenne a világnak. A gonosz annyira fél tőle, hogy vagy kereszt, vagy keresztet vető ember mögé bújik. Illés napján ezért nem szabad keresztet vetni, nehogy az ördög helyett az embert találja el a villám.

A göcseiek így tartják:

Illésnek nem szabad tudnia, hogy mikor van a neve napja, mert ha megtudja, olyan parádét csapna (mennydörögne, villámlana), hogy még a föld is megreszketne bele. Kérdezgeti is Istentől: Uram, mikor lesz az én nevem napja? Válaszul azt hallja: Bizony az még soká lesz! Amikor később ismét megkérdezi, azt a felelet kapja: A neved napja már régen elmúlt. Illés ilyenkor rettentően dörögni kezd, keresi a neve napját.

Baján úgy tartja a hagyomány,  ezen a napon nem jó a szőlőbe lépni.

 

szolo_2.jpg

Gyimes-völgyi magyar elbeszélés szerint Illésnek nem szabad megtudnia, hogy mikor van a neve napja: „Örökké érdeklődött a többi szentektől Illés, hogy mondják meg, mikor lesz az ő nevenapja, hogy ő lőjön. De a többi szentek eltagadták, de azért méges ő tájékozódik, vaj előbb, vaj utóbb, de tennap eltalálta, mert jókat lőtt”.

Tánczos Erzsébet írása

Elijahikon.jpg

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

61 − 59 =