József napján megszűnik a szél?

A kedves csúfoló szerint:

Jóska, poloska,

fölmászott a toronyba, megkérdezte hány óra.

Fél tizenkettő,

szamár mind a kettő.

 A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja.Szent József Jézus nevelőapja. Méltán tartják sok országban ekkor az apák napját.

Na, most figyeljünk: a Nap a mitológiában  maga  az apa vagyis a  József napja – a tavaszi napéjegyenlőség – a meleg nem véletlenül került szinte egy helyre.

szentjozsef.jpg

A bukovinai magyarok körében  a tavasz első napja, munkatilalommal. Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie, na legalább ekkor!  E nap az iparosok ünnepe, Szent József érthetően főként a famunkások védőszentje.  Az iparosok céhes zászlóikkal vonultak a templomba.

József Magyarországon  mindig a leggyakoribb férfinevek közé tartozott.  A népszerűséget  fokozta, hogy a XIX. század második felében  a római katolikus egyház védőszentjének ” kiáltották ki” Szent Józsefet.  A Drávaszögben az ünnepeiteket a pincéjükben keresték fel, és ott folyt a névnapozás.

A József napi köszöntők egy rövid változata  az alábbi:

József a neved napján a boroskancsót érd el

Amig a halál a torkodra nem térdel!

 

Egy másik:

József, a neved napján a boroskancsót érd el, Amíg a halál a torkodra nem térdel!

A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert “Szent József kiosztotta nekik a sípot”.

Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyermekek:

Fecskét látok, szeplőt hányok!

Ennek jelentése van ám: a magyar néphitben a fecske  meg a pacsirta  „isten madara”. A fecske viszi el a lányok tavaszi szeplőit, ha elmondják neki a „Fecskét látok, szeplőt hányok” szövegű mondókát. Aki a fészkét leveri, annak családjából meghal valaki. A hiedelem szerint is a pacsirta segítette Jézus menekülését, ezért áldotta meg az Isten.

fustifecske.jpg

Népi megfigyelés, hogy:

 

Időjárás- és termés jóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás is. Az Ipoly menti falvakban a József napi rossz azt jelenti, hogy sokan halnak meg az évben. Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígér.  A Mura-vidéken úgy  vélik: “amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pál  napján és szénahordáskor”.

Úgy tartják, hogy :

József-nap után kalapáccsal se lehet visszaverni a füvet: március 19-e után már feltartóztathatatlanul megindul a fű növése, mert  itt a tavasz.

fű.jpg

József kedvessége, jó év kezessége.

József-napkor már az özvegyasszony ekéje is kinn van a földeken, azaz  a jó gazda már ennek előtte megkezdte a tavaszi munkáját.

Ha József napján derül, hőség hozzánk beül.

Ha József napján fúj a szél, sok tűz lesz.

Sándor, József a szegény ember ellensége: a  böjti szelek sok kárt tettek régen, nagyon sokszor letépték a falusi házak tetejét.

Amilyen az idő József-napkor, olyan várható 40 napig.

József napja a méhek kieresztésének is megszabott ideje. Algyőn a gazda a következő szavak kíséretében engedte ki a méheket:

Atya, Fiú, Szentlélek Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!

meg.jpg

Néhol úgy tartják, hogy  József napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.

szantas.jpg

Az Ipoly menti falvakban József naptól mezítláb jártak a gyermekek!

 

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://www.forrasfolyoirat.hu/0105/feher.html

http://tunoido.freeblog.hu/files/fű

http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/cd8/kepek/eletmod/em081pg93115

http://www.hirextra.hu/data/leadpic/200629

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

− 3 = 3